A ráolvasástól a modern fogamzásgátlásig

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

A párok ősi igénye, hogy maguk dönthessenek gyermekvállalásuk idejéről, legalábbis, hogy megakadályozzák a terhességet akkor, amikor az valami miatt még nem kívánatos. Ma már erre sokféle megbízható mód van.

Amulettek, kencék, labdacsok

Az emberiség történelmének kezdetén illetve az újkori primitív népcsoportok körében sok helyen még a gyermek születése és a közösülés közötti összefüggést sem ismerték fel. A gyermekáldást istenek, bálványok akaratának tulajdonították, amelyet ráolvasással, varázslással, amulettekkel próbáltak meg befolyásolni. A VI. század asszonyainak például azt tanácsolták, hogy egy zacskóban amulettként macska heréjét vagy máját viseljék a nem kívánt terhesség megelőzése érdekében.

Szintén fogamzásgátló amulettként hordták az öszvér fülzsírját, talán abból kiindulva, hogy az öszvér szaporodásra alkalmatlan, steril állat. Másutt már felfedezték a női nemi szervek, azok működése (például a menstruáció) és a terhesség közötti kapcsolatot. A legősibb fogamzásgátló módszerek között találunk hüvelybe helyezhető és belsőleg fogyasztandó keverékeket is. Az egyiptomiak például gránátalmamagból és viaszból készítettek kis kúpocskákat. (A gránátalma természetes ösztrogént tartalmaz, így valószínű, hogy ezek a kis gúlácskák a mai fogamzásgátló tablettákhoz hasonlóan az ovulációt gátolták.)

A fogamzásgátlás első írott emléke az egyiptomi Kahun Papyrus, mely krokodiltrágyát ajánlott fogamzásgátlóként. A krokodiltrágyából készített labdacsot közösülés előtt kellett a hüvelybe helyezni. Ugyanitt említik a mézből, mézgából és akácfőzetből készített hüvelytampont is. Az antik Róma legnagyobb nőgyógyászaként emlegetett Szoranusz (II. század) különböző gyümölcsökből erősen savas hatású spermaölő keverékeket készített (mintegy 40 különböző kombinációt írt le). Puha gyapjút mártottak ezekbe a főzetekbe, és azt helyezték a méhszájhoz.

Az első szájon át szedhető fogamzásgátló szerek növényi főzetek voltak, ezek azonban sokszor vezettek akár végzetes kimenetelű mérgezéshez is. Még az 1800-as években is előfordult például Kanadában, hogy a nők szárított hódhere alkoholos főzetét fogyasztották fogamzásgátlás céljából.

Kényelmetlen és praktikusabb eszközök férfiaknak és nőknek

A kultúrtörténet érdekes fejezetét lehetne megírni a mechanikus fogamzásgátló eszközök fejlődésének történetéből is. A középkori óvszerek birkabélből, halbőrből, vászonból és állati bőrből is készültek. A kondom név egy XVI. századi angol orvos, Condom doktor nevéből származik, aki a kicsapongásairól híres II. Károly számára készített egy vászontokot, megelőzendő a királyi kalandokat követő további törvénytelen gyermekek születését. Az 1840-es években Hancock és Goodyear dolgozták ki a gumi vulkanizálásának eljárását, ami lehetővé tette a gumióvszerek tömeges, ipari gyártását. A női pesszáriumok története is hasonló változatosságot mutat a félbevágott citrom méhnyakra helyezésétől a legkülönbözőbb eszközökig, méhnyaksapkákig. A méhen belüli fogamzásgátló eszközök története is több ezer évre nyúlik vissza. (Az első ilyen eszközök a tevék méhébe helyezett kövek voltak, melyeket a karavánok hosszú útjaik során alkalmaztak.)

A legkezdetlegesebb, embernél használatos méhen belüli fogamzásgátló eszközök a csirke villa alakú mellcsontjából készültek, majd fémből, aranyból készítettek hasonló eszközöket, amelyeknek azonban sem a mérete, sem a formája nem volt kényelmes a nők és partnereik számára. A mai T-alakú méhen belüli eszközök egy amerikai orvos, Howard Tatum ajánlására készültek a 1970-es években. A T-forma megfelel a méh alakjának, így sokkal kényelmesebb. A korszerű fogamzásgátlás kínálatában már olyan méhen belüli fogamzásgátló rendszer is létezik, amely sárgatesthormont tartalmaz, naponta egyenletesen kis mennyiséget juttatva a méhbe.

A kísérletezések kora

A hormonális fogamzásgátlás alapötletéül az a XIX. századi megfigyelés szolgált, hogy a terhesség alatt a peteérés szünetel. Ludwig Haberlandt, az innsbrucki egyetem professzora az 1920-as évek elején petefészek-kivonatok adását javasolta fogamzásgátlás céljából. Ötletére a tudományos közvélemény közel húsz évig nem reagált. A Schering azonban már ekkor, a 20-as években előállította a Progynont, a világ első nemi hormon tartalmú gyógyszerét, amivel megszületett a modern hormonális fogamzásgátlás lehetősége. A 20-as, 30-as években Adolf Butenant német biokémikus és kollégái a férfi és női nemi hormonok kutatására összpontosítottak. 1929-ben Butenant sikeresen izolálta az első női nemi hormont, az ösztront. Felfedezéséért 10 évvel később kémiai Nobel díjat kapott. 1934-ben Schwenk és Hildebrand vegyészek előállították az első szintetikus ösztradiolt. Eközben a Schering laboratóriumban folyt a munka, Hans Inhoffen és Walter Hohlweg történelmet írt az etilösztradiol kifejlesztésével.

A 40-es években Russel Marker amerikai vegyész úgy vélte, hogy szintetikus hormonok előállíthatók növényi gyökerekben lévő szteroidokból. Mexikó felé vette útját, és felfedezte a Discorea Mexicana nevű édesgyökeret, melyben természetes progesztogén termelődik. Elindult a tudósok, kutatók versenye, ki lesz az első, aki létrehozza a fogamzásgátló tablettát. Bickenbach és Paulovics német kutatók az ovuláció progeszteronnal történő megakadályozásának módjait keresték.

Tabletták, melyek átalakították a világot

A hormonális fogamzásgátlót Pincus állította elő és tesztelte először. Carl Djerassi vegyészprofesszor 1951-ben előállította a noretindront, az első szintetikus progesztogént, mely az első fogamzásgátló tabletták legfontosabb összetevője volt. Pincus és kollégája, Dr. Min Chuh Chang a harvardi John Rock nőgyógyásszal elkezdték a fogamzásgátló tabletta első hosszú távú klinikai vizsgálatát, mintegy 60 ezer nő körében Puerto Rico és Haiti területén.

Egyértelművé vált, hogy két hormon, az ösztrogén és a progesztogén alacsony dózisú szedése megakadályozhatja a terhességet. A Searle nevű amerikai cég 1960-ban piacra dobta az Enovidot az USA-ban, így az amerikai nők felfedezhették a teherbeesés félelme nélküli szexualitás élményét. 1961-ben a Schering Ausztráliában és Németországban bevezette az első fogamzásgátló tablettát, az Anovlart. Európában több nehézséggel kerültek szembe: eleinte az orvosok csak férjes asszonyoknak írták fel a tablettát "menstruációs problémák" kezelésére. Amikor 1968 júliusában a Konkret magazin közölte azoknak az orvosoknak a listáját, akik egyedülálló hölgyeknek is felírnak fogamzásgátlót, a rendelőket megostromolták a páciensek.

A fogamzásgátló tabletta a női szabadság jelképévé vált, a nők szavazati jogának elfogadása után a második legfontosabb eseménynek tekintik a női emancipáció folyamatában. Lehetővé tette, hogy a nők ne adják fel szakmai karrierjüket. Befolyással volt a születésszámra is. Segítségével a családok előre megtervezhették, mikor és hány gyermeket vállalnak majd, hányat képesek felnevelni, taníttatni. A fogamzásgátló tabletta csökkentette a terhesség-megszakítások számát. A nők a nem kívánt terhesség félelmétől megszabadulva teljesebben élhették át a szexualitást, mint örömforrást is. 40 évvel később vezető történészek egyetértenek abban, hogy a fogamzásgátló tablettának nagyobb hatása volt az emberi társadalomra, mint például Einstein relativitás elméletének.

A Bayer Schering új típusú tablettái

A hetvenes években elcsitultak a fogamzásgátlók körüli viták, világszerte több mint 50 millió nő szedte a tablettákat. Idővel egyrészt csökkent a tabletták hormontartalma, másrészt az alkalmazott hormonok típusa is változott. 1960-1990 között, a három egymást követő "generáció" alatt egytizedére, 150-ről 20 μg-ra csökkent a tabletták ösztrogéndózisa. A Bayer Schering nevéhez fűződik az első "minipill", az első alacsony dózisú, valamint az első két- és háromfázisú tabletta létrehozása (ezek a hormonok mennyiségét az élettani ciklus menetéhez igazítják). A pattanásos bőr kezelésére szolgáló tabletta is ekkor született.

Az első generációs progeszteron (norethindron) ma már nem használatos. A jelenleg forgalomban lévő fogamzásgátlók a második generációs levonorgestrelt, valamint a harmadik generációs gestodent, desogestrelt és a norgestimatot tartalmazzák. Ezek a harmadik generációs gesztagének kedvező összetételüknek köszönhetően (főleg gesztagén és csak minimális androgén) jó hatással vannak a lipoproteinekre, viszont alig befolyásolják a szénhidrát anyagcserét, így ritkább az alkalmazásuk melletti testsúlynövekedés, csökken az aknéra és a túlzott szőrösödésre való hajlam.

A Bayer Schering tovább dolgozik a biztonságos, hatékony, innovatív és alacsony hormontartalmú fogamzásgátló tabletták és módszerek kifejlesztésén. Legutóbbi termékeik, a drospirenon tartalmú fogamzásgátló tabletták már nem az előzőek továbbfejlesztett változata, hanem teljesen új generációs termékek. Véget vetnek egy régi problémának, a vízvisszatartás miatti súlygyarapodásnak. Antiandrogén tulajdonságuknak köszönhetően (az androgénok férfi nemi hormonok) jó hatással vannak a bőrre, gátolják a haj zsírosodását és az aknék kialakulását, csökkentik a menstruáció előtti PMS tüneteket, az ingerültséget, rossz közérzetet.
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag