A csontritkulás kockázati tényezői

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Miért ritkább a csontjai azoknak, akik a második világháború idején voltak kisgyermekek, vagy miért törnek majd jobban a csontjai az üdítők kedvelőinek? Ha ezt tudjuk, jobban tudunk vigyázni csontjainkra.

Az elsődleges csontritkulásnak nehéz közvetlen okát meghatározni, hiszen számos ok, például a hormonháztartás változásai, egyéb korral járó változások, többek között a kalciumháztartás megváltozása is szerepet játszik. A legújabb irányzatok szerint a csontritkulás kialakulása szoros összefüggésben áll a szervezet sav-bázis háztartásának felborulásával, melynek fő oka a helytelen táplálkozási szokásokban keresendő. A szervezet állandó belső egyensúlyának fontos paramétere a kémhatás, amit úgynevezett kémiai pufferrendszerek segítségével igyekszik is mindig állandó értéken tartani. Az egyik legfontosabb pufferrendszer a vér és szövet közötti folyadékaink, melyek kémhatásának 7,4-es pH-júnak kell lennie. Szervezetünk élettani folyamatai általában savas irányba tolják el a kémhatást.
Ezt az egészséges táplálkozás mellett kiválasztásunk képes lenne ellensúlyozni, mert a bevitt, túlnyomórészt növényi táplálék alapvetően lúgosítja a szervezetet. A túl sok hús és állati fehérje fogyasztásával azonban, valamint a modern élelmiszeripar korábban nem ismert - ám mint bebizonyosodott főként savasító - termékeivel alaposan veszélybe sodorjuk testünk kémhatását. Ha a kiválasztásunk már nem győzi a savak eltávolítását, és vérünket elsavasodás fenyegetné, más szövetek is képesek felvenni, illetve ellensúlyozni a fölösleges savanyító tényezőket.

A szervezet a csontok bázistartalékait, kalcium-karbonátját és -foszfátját mozgósítja a savak fokozott kiválasztásához, ami huzamosabb időn át a csontok leépülésével jár. Ezen kívül jól megfigyelhető, hogy az elsődleges csontritkulás sokkal gyakrabban fordul elő a változókoron átesett nőknél, ami az ösztrogén-hormon szintjének csökkenésével van összefüggésben.

A másodlagos csontritkulás okait könnyebb tetten érni, hiszen itt valamilyen egyéb betegség okozza a csonttömeg-vesztést. A hormonháztartásban bekövetkezett változások is sokkal inkább nyomon követhetők, így a kortizon-anyagcsere, a kalciumháztartás zavarai vagy valamilyen pajzsmirigy-betegség esetében. Hatással vannak a csontok anyagcseréjére a reumatikus problémák, a gyomor- és bélrendszer betegségei, melyek a tápanyagok és ásványi anyagok felszívódásának zavarát okozhatják , a cukorbetegség, valamint a egyes betegségekre adott gyógyszeres kezelés. Ismert, hogy a szteroidos kezelések hosszú távú mellékhatásként okozhatnak csontritkulást. Fontos tudni, hogy a dohányzás,a túlzott alkoholfogyasztás, , valamint a túlzott koffeinfogyasztás anyagcsere-befolyásoló hatásuk révén elősegítik a csontritkulás kialakulását.

A veszélyeztetett nők

Az okok áttekintéséből nyilvánvaló, hogy a csontritkulás egyre nagyobb eséllyel alakul ki a kor előrehaladtával, jobban fenyegeti a változókoron átesett nőket. A nőknél az ösztrogénhiány, a férfiaknál a férfi az androgének, illetve a tesztoszteron hormon hiánya fokozza a csontlebontó folyamatokat. A nők azért tűnnek ebből a szempontból sebezhetőbbnek, mert életük során több olyan esemény is meghatározható, ami a hormonháztartás változásaival összefüggésben kedvezőtlen hatású lehet a csontszövet egészségére, míg a férfiak nemi hormonszintje viszonylag egyenletes, és idős korban is csak fokozatos lassú csökkenés jellemzi.

Feltételezhető, hogy hajlamosabbak a csontritkulásra azok a nők, akik viszonylag későn, csak 16 éves koruk körül kezdenek menstruálni, mert náluk a kamaszkor meghatározó növekedési szakaszában kevesebb ösztrogén jelenlétében kisebb csonttömeg tud kiépülni. Ugyancsak valószínűsíthető rizikófaktor a korai menopauza, a rendszertelen, ritka és hosszú havi ciklus, a több éves szoptatás, vagy ha valaki egyáltalán nem szül.

A csontritkulás gyakrabban érinti a nőket

A csontritkulás gyakrabban érinti a nőket

Esély, hajlam, örökletesség

A nemi hormonok a csontfaló és csontépítő sejtek felszínén található receptorokon keresztül fejtik ki hatásukat. A kutatások egyre több, a csontsejtek felszínén található receptort fedeznek fel, melyek a csontépítő és csontfaló sejtek számának és azok aktivitásának irányításában játszanak szerepet. E receptorok között vannak olyanok, amelyek hiánya, megléte vagy éppen működőképessége bizonyíthatóan öröklött gének befolyása alatt áll. A csontritkulás hátterében tehát örökletes hajlam is feltételezett. Valószínűleg azonban kóros mértékű csonttömeg-vesztés a genetikailag hajlamosaknál is csak akkor alakul ki, ha életmódbeli és egyéb egészségi tényezők is nehezítik a csonttömeg megtartását.

Ugyancsak az öröklött tényezők között megemlítendő rizikófaktor a világos bőr és szemszín, melyek a D-vitaminképzéssel összefüggésben jelentenek hátrányt, valamint a vékony testalkat és alacsony testsúly.

Ha az egyenes ági rokonok között van csontritkulással küzdő idős személy, különösen ajánlott odafigyelni a csontok egészségére, a csontvesztés megelőzésére.

Csontritkító étkek

A veszélyeztetett korosztály tagjai közül elsősorban azoknak van nagyobb esélyük a csontritkulás kialakulására, akiknek a szervezete valamilyen oknál fogva gyermekkorukban, fiatal felnőttként kisebb maximális csonttömeget volt képes képezni, vagy felnőttkorában nem tudta megtartani azt, így csontozatának természetes leépülése hamarabb vezet kritikus csonttömeg-vesztéshez.

A gyermek- és fiatalkori csonttömeg-kiépülést elsősorban a hiányos táplálkozás, az ásványi anyagok, a kalcium és magnézium hiánya okozza. Ezért olyan gyakori a csontritkulás a háború alatt gyermekkorukat élő, ám akkor sokat éhezett és nélkülözött, ma idős emberek körében. Sajnos a helytelen táplálkozási szokások a most, jó körülmények között nevelkedő gyermekek csontjainak jövőjét is veszélyeztetik. A fölösleges fogyókúrák, a szénsavas és sok foszforsavval készült üdítők, valamint a modern savasító élelmiszeradalékok is sokat rontanak a helyzeten. Természetesen a helytelen, koplalással járó fogyókúrák, a túl sok hús és állati fehérje és az egészségtelen összetételű ételek fogyasztása nem csak a fiatalokat veszélyezteti, a felnőttek csonttömegének megtartását is nehezíti.

A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz hozzátartozik a szintén állati fehérjékhez sorolódó tejtermékek fogyasztása is. Korábban úgy vélték, hogy magas kalciumtartalmuk miatt nélkülözhetetlenek a csontok ásványianyag-felvételéhez. Ma fehérjetartalmuknál fogva meglévő savasító hatásuk miatt úgy tartják, hogy hasznos, ám korántsem a legfontosabb kalciumforrásként kell őket számon tartani. Így a tejérzékenyek és -allergiások egyre inkább megnyugodhatnak, csontjaik számára léteznek hatékonyabb kalciumforrások is. A szükséges kalciumbevitelre azonban mindenképpen figyelni kell.

A csontvédő táplálkozásban fontos a megfelelő vitaminellátás is. Az egészséges csontanyagcsere-szempontjából rendkívül fontos, a megfelelő D-vitamin-ellátás és a kellő mennyiségű napfény. Akiknek ezekből kevesebb jut, jobban ki vannak téve a csontritkulás veszélyének. A D-vitamin a bőrben napsugárzás hatására képződik, vagy készen vesszük föl, a csontfaló sejtek számának csökkentésével, illetve a csontépítő és csontfaló sejtek arányának szabályozásán keresztül. A D-vitamin a a kalciumfelszívódás serkentése révén is segíti az optimális csonttömeg kialakítását és megtartását.

A nélkülözhetetlen mozgás

A mozgáshiány a csontok halálos ítélete. A csontok terhelése serkenti és irányítja a csontok folyamatos átépülését. A mechanikai ingereket a csontszövetben ülő oszteociták közvetlenül érzékelik, és munkára utasítják a csontépítő és csontfaló sejteket. A mozgás során keletkező erők határozzák meg, hogy a csontnak milyen irányú erőkkel szemben kell ellenállónak és teherbírónak lennie, meghatározzák, milyen irányban épüljenek a régiek helyére új csontgerendák.

Csak a megfelelő és rendszeres terhelésnek kitett csontok tudnak az igényeknek megfelelően megerősödni, ezért a mozgásra szinte minden körülmények között szükség van, akkor is, ha csak speciális, kíméletes gyakorlatokra és gyógytornász szakember segítségével képes az ember. A mozgásszegény életet folytatók, illetve ülő munkát végzők, ha nem szeretnének a csontritkulás leendő áldozatainak táborában tovább ücsörögni, feltétlenül nézzenek valami kedvtelésnek is beillő, rendszeres mozgási, sportolási lehetőség után.  
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag