4 dolog, ami kalcium nélkül nem létezne

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A kalciumhiány akár halálos következményekkel is járhat. Hogy miért? Mert szinte nincs olyan folyamat a testben, amihez valahol ne kellene egy kis kalcium. Fontosságára azonnal fény derül, elég csak áttekinteni a test egy-két "kalciumfaló" működését.

Csontvázunkban a kalciumraktárunk

Az emberi szervezetben is a leggyakoribb ásványi anyag a kalcium, testsúlykilogrammonként több mint 50 mg van az emberi testben. 99 százalékban a csontokba és a fogakba beépülve található, melyek egyben a legfőbb kalciumraktárak is. A maradék csaknem 1 százalék a vérben található, illetve alig 0,1 százaléknyi jut a szövet közötti folyadékba. A testnedvekben lévő kalcium 30-55 százaléka szabad Ca++ ion formájában van jelen, ez az, ami élettanilag közvetlenül használható a szervezet számára, a maradék nagyrészt különböző fehérjékhez kötődik, szerves savakban található, illetve komplexekben (kalcium-hidrogénkarbonát, -laktát, -citrát, -szulfát és -foszfát) fordul elő.

A kalcium nagy része tehát a csontok fő összetevőjeként csontvázunkat, csontjainkat szilárdítja. A csontokban kalcium-fluorid, kalcium karbonát és foszforsavval képzett só, hidroxilapatit (Ca5(PO4)3(OH)) formában található.
Jóllehet a puszta csontok a halál, az élettelenség jelképei, hiszen nagy ásványanyagtartalma miatt a csontszövet egyik leglassabban lebomló szövetünk, a csontok éppúgy élnek, mint bármely más részünk. Életük során pedig alkalmazkodva a mindenkori terheléshez folyamatosan átépülnek. A csontfalósejtek (oszteoklasztok) szünet nélkül pusztítják a csontsejteket, a csontépítő oszteoblasztok pedig új csontszövetet hoznak létre. Csontbontáskor kalcium szabadul fel, és kerülhet ki a csontokból, a szerkezet csak akkor tud újraépülni, ha közben van elegendő kalcium.

Gyermek- és fiatalkorban a csontépítés zajlik, idős korban a csontbontó folyamatok kerülnek túlsúlyba. 20 és 35 éves kor között a két folyamat körülbelül egyensúlyban van, és öt év alatt csontjaink fele teljesen megújul. Az ember harminc éves kora körül éri el a rá jellemző lehető legnagyobb csonttömeget, ekkor van bennünk életünkben a legtöbb kalcium.

Kalcium a fogakban

A fogakat a csontszövethez nagyon hasonló felépítésű és működésű nagy kalciumtarttalmú szövetek építik fel, ám annál még szilárdabbak és kopásállóbbak. Legkeményebb szövetünk a fogakat kívülről, körülbelül 1 mm vastagon borító fogzománc 95 százalékban nagy kalciumtartalmú hidroxilapatit kristályokból, illetve kalcium-fluoridból áll, melyek a zománcsejtek által képzett, egymáshoz szorosan illeszkedő, enyhén csavarodott, hatszögletű, lefelé keskenyedő oszlopos szerkezetbe rendezettek. A zománcot képző adamantoblasztok a fog kibújása előtt elpusztulnak, tehát utána a zománcot pótolni már nem lehet, de a nagy igénybevételnek megfelelően igen tömör szerkezetű szövet folyamatos változásban van. Az ásványi anyag távozhat belőle, illetve a remineralizáció során a fogba beépülve regenerálja a szövetet.

A zománc alatt a fog nagy részét alkotó dentin található, melynek már "csak" 75 százaléka hidroxilapatit, de kicsiny, szorosan egymáshoz illeszkedő csövecskés szerkezetbe rendeződő szövete így is keményebb, mint a csont. A dentint létrehozó odontoblasztok csak a fogakkal együtt pusztulnak el, a fog élete során lehetővé tesznek bizonyos mértékű regenerációt.

A foggyökeret borító cementréteg is igen hasonló a csonthoz, 35-45 százaléka szervetlen, főleg kalcium tartalmú hidroxilapatit, 55-65 százaléka pedig szerves anyag, benne igen sok fehérjével kollagén rosttal és vízzel. Egyértelmű, hogy a fogak egészsége szempontjából a bőséges kalcium jelenléte elsősorban a fogzás idején elengedhetetlen, kimutathatóan segíti az első metszőfogak kibújását is. Később a fogak kalciumtartalmának fennmaradása szempontjából és a remineralizációhoz szükséges a kalcium, beépülése a fogzománc épen maradásának feltétele.

Vérbeli sebgyógyító

A kalcium a véralvadás folyamatának láncreakciójához is fontos. A véralvadék nagy részét a vér trombocitasejtjei alkotják, ám ezek összekapcsolódása nem lenne elég stabil, ezért speciális fehérjéből, fibrinből álló szálak hálózata rögzíti az összecsapódott trombocitasejteket. A fibrin előfutárából, a fibrinogénből a trombin nevű fehérje közreműködésével alakul stabil fibrinszállá, ami nem csak a trombocitákat köti szorosan össze, ez a fehérje húzza össze a sebszéleket is. Ám a trombinnak is van egy előanyaga, a protrombin, ami csak a vér másik három alvadásban közreműködő, úgynevezett alvadási faktorának jelenlétében képes trombinná alakulni. A kalcium e három alvadási faktor egyike, méghozzá a IV-es római számmal jelölt. A vérkészítmények alvadását a kalcium elvonásával lehet megakadályozni.

Izmok és idegek

A kalcium nélkül izmaink sem tudnák teljesíteni a mozgásukat irányító idegrendszeri parancsokat. Egyrészt azért, mert az idegek csak kalciumionok jelenlétében képesek ingerületvezetésre, illetve a parancs átadására az izomsejtek sejthártyájára. Másrészt az izomrostokat alkotó aktomiozin nevű fehérjekomplexben az aktin és miozin fehérjék csak akkor tudnak összekapcsolódni, ha kalcium hatására a kapcsolódásukat gátló blokkolófehérje eltűnik az útból. Így viszont lehetővé válik, hogy az izomrost két fehérjéje ciklikus működéssel - gyors egymásutánban összekapcsolódva, az őket összekötő kis karok segítségével egymás mellett eltolódva, szétválva, majd újabb ponton összekapcsolódva és eltolódva - elcsússzon egymáshoz képest.

A fehérjekomplex fehérjéinek mozgását két egymással szembe fordított fésű fogainak egymásba csúsztatása és szétválasztásaként is elképzelhetjük. Amikor mintegy egymásba csúsznak, az izomrost megrövidül, ha kicsúsznak egymásból, az izomrost megnyúlik.

A kalcium jön, megy

Jó tudni!

A D-vitamin feladata a kalcium bélből való felszívódásának fokozása mellett a kalcium csontba való beépítése, az úgynevezett mineralizáció. A vitamin emeli a csontépítő oszteoblaszt sejtek számát és aktivitását, fokozza a csont alapállományának képződését. Hormonszerű tulajdonsága, hogy befolyásolja a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy és a petefészek és az immunrendszer működését.

Hogy honnan lesz mindehhez elegendő kalciumunk? Természetesen a kalciumot ételek formában vesszük magunkhoz. Nem elég azonban elfogasztani, felszívódásához egészségesen működő bélrendszerünkre is szükségünk van. Rendes körülmények között a bevitt kalcium 30-35 százaléka szívódik fel a vékonybélből többek között a D-vitamin közreműködésével.

A kalciumot a vér szállítja el a testben mindenhová, ahol szükség lehet rá. Vérbeni koncentrációja szigorúan szabályozott, és mindig legalább 100 mg/liter mennyiségben, azaz 2,1-2,6 mmol/l körüli koncentrációban kell jelen lennie. Koncentrációját hormonok felügyelik, testbéli mennyiségét és eloszlását főként a kalcitonin, a parathormon, a kalcitriol, és még jó néhány kevésbé ismert hormon szabályozza. A vér és a csont kalciumraktára között állandó anyagforgalom biztosítja, hogy a vérben mindig azonos koncentrációban álljon rendelkezésre a kalcium.
Testünk a kiválasztás során az izzadsággal, a vizelettel és a széklettel átlagosan 300 mg kalciumot veszít naponta. Ezt a mennyiséget is a táplálékkal kell pótolni. Ha kevés kalciumot fogyasztunk, a csont kalciumraktárából lehet fedezni a szükséges mennyiséget a többi létfontosságú életműködéshez. Amikor hiányzó kalciumot huzamosabb ideig a csontraktárakból kell fedezni, ez azt jelenti, hogy ilyenkor a csontok és fogak keménysége, sűrűsége és ellenállóképessége csökken. A krónikus kalciumhiány gyermekkorban angolkóros csontfejlődési rendellenességhez vezet (rachitis), felnőttkorban csontlágyulás (osteomalacia), illetve csontritkulás (osteoporosis) alakulhat ki.

A kalcium-szükségletet és a kalciumvesztést figyelembe véve belátható, hogy a megfelelő kalciumellátottsághoz a testsúlytól, életkortól, nemtől, egészségi állapottól és életmódtól függően naponta legalább 1.000-1.300 mg kalciumot kell fogyasztani. Napi 2.500 mg fölötti mennyiség elfogyasztása már semmiképpen sem egészséges, vesekövet és egyéb problémákat okozhat.

A kalciumfelvételhez szükséges D-vitamin elővitaminjából napfény hatására a bőrben képződik, vagy a táplálékkal kell bejuttatni. Napi 10-15 perces séta a napfényben már elegendő vitamint biztosít.
Hitek és tévhitek az influenzáról
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32890

Orvos válaszol
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+9, +14 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban hétfon délelőtt túlnyomóan borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag