Ideggyógyászati megbetegedések

Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész testet behálózó idegek összessége alkotja. Bonyolultsága messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét is, az agy működését évtizedek óta kutatják, de még csak pár százalékát sikerült megismerni. Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: a központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki idegrendszer pedig azon ideghálózatokat jelenti, amelyek az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítják a szervezet többi részével. Az idegrendszer bonyolultsága miatt betegségei igen gyakoriak - a lakosság nagy részét érinti valamelyik formájuk.

Tengeri betegség tünetei és kezelése

Mi a tengeri betegség?

A tengeri betegség, vagy más néven utazási betegség egy mozgással, azon belül nem koordinált mozgással kapcsolatos szubjektív érzés: olyan szédüléssel, hányással, hányingerrel, rossz közérzettel járó kellemetlen állapot, illetve tünetegyüttes, amely rövidebb-hosszabb ideig áll fenn. Hozzá lehet szokni, de a kezdeti időszakban ez mindenképpen nehéz.

Tünetek

A tengeri betegség előfordulása

A tengeri betegség százalékos előfordulásáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a felmérések szerint a jelenség gyakorisága 3-60 százalékos. A szórás azért ennyire hatalmas, mert a felmérések sem egyformák: nagyon szubjektív, hogy milyen mértékű hányingernél beszélünk tengeri betegségről, illetve hogy pontosan mit illetünk ezzel a kifejezéssel.
A férfiak és a nők érintettsége között nincs ismert különbség, azt viszont tudjuk, hogy a tengeri betegség, főleg autóban, gyakrabban jelentkezik gyereknél. A megfigyelések szerint a tengeri betegségre való hajlam családon belül halmozódik, azt viszont nem tudják, hogy ez anatómiai vagy élettani okokra vezethető-e vissza.

A tengeri betegség okai

A tengeri betegséget a belső fülben lévő helyzetérzékelő rendszer "összezavarodása" váltja ki, aminek hátterében az áll, hogy bizonyos esetekben a mozgásban hirtelen bekövetkező változások és az azzal együtt járó vizuális ingerek nincsenek összhangban. A jelenséget tehát a két észlelt inger - a látásérzékelési és a helyzetérzékelési - közötti diszharmóniát okozza.
Az érzés azért alakul ki tengeren, illetve hajózás közben, mert a hullámok nem ritmikusan és nem ugyanabban az ütemben érik a hajót, amint ahogyan azt a szem észleli. Ahhoz, hogy a panaszok megmutatkozzanak, mindenképpen hosszabb időt, órákat kell a tengeren tölteni. Tengeri betegség az autóban is kialakulhat hirtelen gyorsuláskor és lassuláskor, de jellemző lehet gyerekeknél is akkor, amikor könyvet olvasnak vagy videojátékot néznek. Repülőgépen ilyesmi a legritkább esetben fordul elé, egyedül akkor lehet rá számítani, ha a gép nagy légörvénybe kerül.
A jelenség kialakulása minden esetben függ az egyéni érzékenységtől is: van, aki nagyon érzékeny rá, míg van, aki egyáltalán nem.

A tengeri betegség tünetei

A legenyhébb tünet a kis émelygés és bizonytalanságérzet, míg a legdurvább a nagyon rossz közérzet és a súlyos hányás, ami akár kiszáradást is okozhat. A panaszok egy idő után megszűnnek, az agy magától is rendezi a helyzetet, képes megszokni a látott és az érzékelt kép közti különbséget - viszont az, hogy ez mennyi idő után történik meg, nagyon egyénfüggő.
Tengeri betegség bármilyen mozgó járműben kialakulhat
Tengeri betegség bármilyen mozgó járműben kialakulhat

A tengeri betegség diagnózisa

Konkrétan olyan betegség nincs, amelyet tengeri betegségnek hívnak, ennek az állapotnak az orvosi megnevezése mozgás okozta betegség. Ennek diagnózisát az orvosok a tünetek, tehát a hányinger és a szédülés alapján állítják fel, ismerve annak tényét, hogy mindez hajózás közben vagy autóban jelentkezik. Külön vizsgálatokra nincs szükség, az orvosok a betegek által elmondott információkból indulnak ki.
A tengeri betegséghez hasonló tüneteket okoz a jóindulatú helyzeti szédülés , vagy más néven benignus paroxizmális pozicionális vertigo (BPPV), illetve a vírusfertőzés okozta neuronitis vestibularis (ennél az egyik oldali egyensúlyszerv idege gyullad be), viszont ez esetekben nem csak tengeren vagy autós úton jelentkeznek a panaszok.

A tengeri betegség kezelése

A tengeri betegség hányáscsillapítókkal, hányingercsökkentőkkel kezelhető, főképp olyan szerekkel, amelyek a központi idegrendszerre hatnak. Megesik, hogy külön kezelésre nincs is szükség, mert a helyzet magától rendeződik.

A tengeri betegség gyógyulási esélyei

A tengeri betegség felnőtt korban sokkal ritkább, mint gyerekkorban, mert van, aki eleve kinövi. A panaszok valamilyen mértékben mindenkinél enyhíthetők gyógyszeresen.

A tengeri betegség megelőzése

A tünetek jelentkezése hányáscsillapítókkal és hányáscsökkentőkkel megelőzhető, a gyerekeknek pedig kúp is adható. A gyógyszereket az utazás előtt legalább fél órával be kell venni.

A tengeri betegség szövődményei

Szövődmény akkor jelentkezhet, ha az érintettek nagyon sokat hánynak: emiatt jelentkezhet kiszáradás, de akár a nyelőcső is elrepedhet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kanizsai Péter aneszteziológiai és intenzív terápiás és sürgősségi szakorvosnak.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.