Pszichiátriai betegségek : Szociopátia
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Szociopátia tünetei és kezelése
Mi a szociopátia?
A szociopátia, vagy más néven antiszociális személyiségzavar a társadalomba való beilleszkedés súlyos zavara. Az antiszociális személyiség a "nem szeret, nem szorong, nem tanul" negatív triásszal írható le a legrövidebben. Elnevezése változott az évek során: pszichopata, majd szociopata, végül az antiszociális személyiségzavar lett.
Tünetek
E zavart a társadalmi kötelezettségek figyelmen kívül hagyása jellemzi, a hűvös közömbösség mások érzéseivel szemben. Az érintettek frusztrációtoleranciája alacsony, agressziójuk, így erőszakosságuk nagyon könnyen megnyilvánul. Másokat hibáztatnak azért, illetve hihető módon racionalizálják azt a viselkedést, amely miatt konfliktusba kerültek a közösséggel, illetve a társadalommal. A többi embert tárgynak tekintik, akiket manipulálnak és kihasználnak. Ugyan ezt megjátszhatják, de a szociopata nem érez empátiát, szégyent vagy megbánást visszaélései miatt. Nem tudja magát különféle érzelmi helyzetekbe beleélni, mások helyébe képzelni.
Ennek következtében általában sikeres, hiszen céljait keményen, sőt kíméletlenül megvalósítja. Általában sima modorú, gyakran vonzó és spontán személyiségről van szó, akinek meggyőző a beszélőkészsége. Rosszul viseli a monotóniát, hamar elunja magát, állandó szükséglete van különböző impulzusokra, ami felelőtlenséggel párosul. Hazudozó, manipulálja a többieket, nincs lelkiismeret-furdalása, gyenge az emocionális élete, érzéketlen, impulzív, azaz csekély mértékben képes kontrollálni viselkedését. Azt a tényt, hogy csak saját céljaikat követi, a legtöbb érintett jól tudja titkolni, illetve el tudja altatni a gyanakvást. Gyakran csak a közvetlen környezete van azzal tisztában, hogy "valami nincs rendben".
A szociopátia előfordulása
Különböző diagnosztikai módszerek léteznek, ezek alapján nagyon eltérő a szociopátia előfordulása. Például a bebörtönzötteknél a mentális betegségek diagnosztikus kézikönyve (DSM) szerinti antiszociális személyiségzavar gyakorisága 50-80 százalékosra tehető. Hare módosított pszichopátia katalógusa alapján (PCL-R) ugyanez a szám csak 25 százalékos. Azt ugyanakkor tudni kell, hogy utóbbi inkább külső megfigyelésen alapul, és olyan tulajdonságokat vesz figyelembe, mint például a felelőtlenség, a célok hiánya, a promiszkuitás, a parazitaság, a bűntudat hiánya, a korai viselkedési problémák, a felszínes affektusok és a grandiózus önértékelés. Ezt nevezzük ma pszichopátiának, ami szűkebb halmaz, mint az antiszociális személyiségzavar, régebbi nevén szociopátia.
A probléma gyakrabban fordul elő szegény városi közegben, kábítószer-használók, illetve a középiskolát félbehagyók körében. Ismert az, is, hogy 4-7-szer gyakrabban fordul elő férfiaknál, bár lehet, hogy emögött csak a félrediagnosztizálás áll, ugyanis a nőket hajlamosabbak hisztériásnak vagy borderline személyiségzavarosnak címkézni.
Az antiszociális személy életében egy lefelé húzó örvény figyelhető meg: ciklikusan váltakozva hol gyarapszik, hol tönkremegy, majd az élet közepén a beteg kiég, amit gyakran kísér alkoholizmus és szellemi leépülés.
A szociopátia okai
A szociopátia, vagy újabb nevén antiszociális személyiség kialakulását értelmező elméletek együttesen magyarázzák a személyiségzavar kialakulásában szerepet játszó háttértényezők. Ebben a biológiai faktorok egyértelműen szerepet játszanak, a genetikai meghatározottságot ikervizsgálatok bizonyítják. Tudjuk azt is, hogy ha a genetikus érzékenység mellett negatív környezeti tényezők hatnak, akkor azok együttesen vesznek részt az antiszociális vagy kriminális magatartás kialakulásában.
A gyermekek környezeti stresszorral (stresszt kiváltó tényezők összessége) szembeni érzékenységét több biológiai tényező befolyásolhatja. Ilyen lehet például a MAO-A enzim alacsony szintje. Ezen kívül az alacsonyabb 5-HIAA szinttel vagy figyelemhiányos hiperaktivitással rendelkező gyerekeknél is nagyobb a veszély. Néhány kutatás ugyan nem tesz különbséget a pszichopata és az antiszociális személyiség között, de egyre több adat támasztja alá a pszichopaták jellemző anatómiai és strukturális különbségeit is.
A gyermekkori fizikai bántalmazás és a szexuális abúzus előre jelezheti a felnőttkori antiszociális viselkedést, de nem szűkíthető le arra, hogy az áldozatból bűnelkövető lesz. Az szintén kiváltó ok lehet, ha a gyermeket a szülők nem tudják megnyugtatni, vagy nem kapnak tőlük olyan jellegű, érzelmileg színezett választ, amilyet szerettek volna. Az ilyen személyiségű emberek legtöbbször az átlagosnál jóval nagyobb mértékben voltak kitéve gyermekkorukban családi agressziónak, stressznek, konfliktusnak: gyakran szüleik ugyanolyan pszichopata karriert futottak be, mint később gyermekeik. Ezt azonban nem minden elmélet támasztja alá.
A szociopátia tünetei
A szociopátia, más néven antiszociális személyiségzavar jellegzetes tünete a felületes báj, amelyet az érintettek fel is használnak annak érdekében, hogy elérjék céljaikat. Soha nem idegeskednek, megbízhatatlanok, hiányzik belőlük az őszinteség, a megbánás és a szégyenérzet. Jellemző rájuk a szociális normák szándékos megszegése, a gyenge ítélőképesség és a saját hibákból való tanulás hiánya. Ismertetőjelük lehet a kóros egocentrikusság és a szeretetképtelenség, előfordulhat öngyilkos kísérlet is, bár a tényleges tett általában elmarad. Tipikus jel az empátia teljes hiánya, a személytelen, unalmas szexuális élet, illetve a felelőtlenség.
A szociopátia diagnózisa
A diagnózist a mentális betegségek diagnosztikus kézikönyve (DSM) alapján állítják fel a szakemberek. Ennek alapján akkor nevezhető valaki antiszociális személyiségnek, ha elmúlt 18 éves, van információ 15 éves kora előtti viselkedészavaráról, viszont az nem szkizofrénia vagy mániás epizód kapcsán fordult elő. Emellett kritérium, hogy 15 éves kora után általános jellemzője legyen mások jogainak semmibe vételére és megsértésére,az alábbiak közül legalább három igaz legyen rá:
- nem képes a törvények betartására, nem tud a szociális normákhoz alkalmazkodni,
- ismételten olyan dolgokat követ el, amiért letartóztatják
- csalási hajlam, ismétlődő hazudozás, előny vagy öröm érdekében mások becsapása
- impulzivitás, tervezés és előrelátás hiánya
- ismétlődő verekedés, támadásba átcsapó ingerlékenység és agresszivitás
- saját vagy mások biztonságának vakmerő semmibevétele
- makacs felelőtlenség, amely akadályozza a folyamatos munkavégzésben, illetve a pénzügyek kézben tartásában
- lelkiismeret-furdalás hiánya, ami miatt jogosnak érzi mások becsapását.
A szociopátia kezelése, gyógyulási esélyei
A szociopátia egyike azon személyiségzavaroknak, amelyek a legnagyobb veszélyt jelenthetik a társadalomra és a környezetre nézve, ennek ellenére a szakembereket ennek a kórképnek a gyógyítása kecsegteti a legkisebb reménnyel. A veszélyt az is növeli, hogy gyakran igen jó intellektusú, simulékony modorú emberekről van szó, akik kedvességükkel még a szakembert is megtévesztik.
Általános pszichiátriai osztályon kevésbé indokolt a kezelésük, inkább a specializált intézményekben érhetnek el náluk sikereket, ahol a szigorú szabályokat nem kezdhetik ki trükkös technikáikkal. A gyógyszeres kezelés nem igazán hatékony a viselkedészavar kezelésében; csak a hosszú távú terápia eredményez maradandó változást. A súlyos beteg egyéni pszichoterápiája kudarcra van ítélve, egyebek mellett a túl sok csalás, hazugság, és az érzelmek cselekedetekben való kiélése miatt. Emiatt a terapeuták számára is kihívás a velük való foglalkozás. A gyógyulás esélye személyenként változó, de általánosságban nem jelentős.
A szociopátia megelőzése
A szociopátia megelőzési lehetőségeit a gének és a környezet együttes hatása miatt igen erősen kutatják, de az eddigi eredmények szerint csak az anya tulajdonságának - például iskolázottságának és korának - van bejósló ereje. Az antiszociális viselkedést az is előre jelezheti, ha a gyerek öröklött tulajdonságai túl heves reakciókat váltanak ki a szülőkből. Ilyenkor a korán megkezdett család- vagy egyéni terápia a fokozottan veszélyeztetett, így például hiperaktív gyermeknél megelőzheti a kialakulást. Tehát a korai pszichoterápiás intervenció befolyásolhatja azon gének megnyilvánulását, amelyek az antiszociális viselkedést előidézik.
A szociopátia, illetve a fentiekben leírt tünetek gyakran már gyerekkorban megjelennek, és ezekkel érdemes szakemberhez fordulni, mivel felnőttkorra a patológiás viselkedés olyan mértékben rögzül, hogy túl sok eredmény már nem várható a beteg kezelésétől.
A szociopátia szövődményei
A legsúlyosabb szövődményt a kriminalitás, így a bűnöző lét jelentheti. Ez nem alapvető velejárója ennek a személyiségzavarnak, de nagy százalékban kíséri ezt a problémát.
Ezek a bűnözők ritkán használják fel, amit elérnek, és ritkán törekednek bármilyen cél elérésére. Látszólag minden szándék nélkül cselekednek, és általában kerülik a gyilkosságot, de bántanak másokat. A komoly és erőszakos bűncselekményeket elkövető emberek nem mutatják a pszichopátia jellemzőit. A legjelentősebb kár, amit a szociopata okozhat, az ő iránta kimutatott aggodalom mások részéről és a rajta való eredménytelen segítség.
Különbséget kell tenni az antiszociális személyiségzavar és az antiszociális viselkedés közt - utóbbit kiválthatja a társak nyomása, neurotikus konfliktus vagy pszichotikus gondolkodás, de ez nem egyenlő az antiszociális személyiségzavarral.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Tóth-Ádám Kinga pszichológusnak.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+14 °C
Minimum:
+4 °C
A gomolyfelhők lassan összeesnek, ellaposodnak, ezzel összhangban fokozatosan csökken a csapadékgócok száma. Főleg a Dunántúlon megélénkül az északnyugati szél, Sopronnál és a Fertőnél, valamint záporok, zivatarok nyomán erős széllökések is várhatók. Késő estére 3 és 10 fok közé hűl le a levegő. Fronthatásra az előrejelzések szerint napközben nem kell számítani.