Szívelégtelenség tünetei és kezelése

Kiss Éva

 Kiss Éva

 

Dr. Asbót Richárd

 Dr. Asbót Richárd

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a szívelégtelenség?

A szívelégtelenség (pangásos szívelégtelenség) súlyos állapot, amelyben a szívből percenként pumpált vér mennyisége (perctérfogat) elégtelen a test normális oxigén- és tápanyagszükségletének biztosítására. Sok oka lehet, beleértve számos betegséget, gyakoribb idősebb emberekben, mert idősebb korban gyakrabban fordul elő olyan betegség, amely szívelégtelenséget hozhat létre.

A szívelégtelenség okai

A szívet vagy a keringést érintő bármely betegség okozhat szívelégtelenséget. A károsodás esetenként csak a szívizmot érinti, csökkentve ezzel az összehúzódási képességet és a vérpumpálás hatékonyságát. A leggyakoribb ok azonban a koszorúerek megbetegedése, ami a szívizom vérellátását, és ezen keresztül oxigén- és energiaellátását csökkenti, így végül szívrohamot okoz.

A miokarditisz (a szívizom gyulladása, amit baktérium, vírus vagy más mikroszkopikus organizmus okoz) a szívizmot ugyanúgy károsíthatja, ahogy például a cukorbetegség, a túlműködő pajzsmirigy vagy a nagymértékű kövérség. A szívbillentyű betegségei elzárhatják a véráramlás útját a szív üregei vagy a szív és a nagy artériák között. Máskor a billentyű elégtelenül működik, ami a vér visszafolyását teszi lehetővé. Ezek az állapotok növelik a szívizom munkáját, és végül csökkentik a szív összehúzódásának erősségét.

Más betegségek elsősorban a szív ingerületvezető rendszerét károsítják, ami lassú, gyors vagy szabálytalan ritmusú szívműködést okoz, és emiatt a vér nem pumpálódik megfelelően. Hónapokig vagy évekig tartó erőteljes munka után a szív nagyobbá válik, ami csökkent pumpafunkcióhoz és szívelégtelenséghez vezethet. A pericardium - a szív vékony, átlátszó külső burka - esetenként keményebbé válik. Ez a megkeményedés nem engedi, hogy a szív az ütések között kitáguljon, és így a vérrel való telítődés elégtelenné válik.

A szívelégtelenség oka egyébként a világ különböző részein más és más, mert az előidéző betegségek is különbözőek. Például a trópusi - elsősorban fejletlen - országokban a szívizomban megtelepedő paraziták tipikus okai a fiatalok szívelégtelenségének.

A szívelégtelenség tünetei és diagnózisa

A szervezetnek számos lehetősége van a szívelégtelenség kompenzálására. Az első válasz a mellékveséből a véráramba felszabaduló adrenalin és noradrenalin hormon, amely növeli a pulzusszámot, így az egyszeri összehúzódás alatt kipumpált kevesebb vért a szervezet a szívverések számával ellensúlyozza, azaz a perctérfogat magasabb szívfrekvencia és erősebb összehúzódások által normalizálódhat. További korrigáló mechanizmus a vesék fokozott só-, illetve a szervezet vízvisszatartása. A visszatartott víz növeli a keringő vér mennyiségét, és ezáltal javítja a keringést. Ugyanakkor azonban meg is terheli a szívet, és később az átmeneti teljesítményfokozódást követően a szívelégtelenség súlyosbodása során a folyadékfelesleg kilép a keringésből, és különböző testrészeken gyűlik össze, ami dagadást, duzzadást, ödémát okoz.

A kompenzálatlan szívelégtelenségben fizikai aktivitás során az emberek fáradtnak, gyengének érzik magukat, mert az izmaik nem kapnak elegendő mennyiségű vért. A dagadás szintén sok tünetet okoz. A nehézségi erő mellett az ödéma helyét és mértékét az is befolyásolja, hogy a szív melyik része károsodott elsősorban. Bár a szív egyik oldalának betegsége a szív egészének elégtelen működését okozza, a jobb vagy bal szívfél elégtelen működésének tünetei gyakran kifejezettebbek. Jobb szívfél betegség esetén a szív jobb felébe befolyó vér gyülemlik fel, ami a lábfej, a boka, a láb, a máj és a has ödémáját okozza. Ezzel szemben bal oldali szívelégtelenségben a folyadék a tüdőben gyülemlik fel, ami nagyfokú nehézlégzést okoz. Először ez csak fizikai terheléskor jelentkezik, de ahogy a betegség súlyosbodik, már nyugalmi helyzetben is észlelhető. Néha a nehézlégzés éjszaka, fekvő helyzetben jelentkezik, mert a folyadék a tüdőbe kerül. A beteg gyakran felébred, levegőért kapkod vagy zihál. A nagymértékű folyadékfelszaporodás (akut tüdőödéma) életveszélyes állapot.

A diagnózist megerősítik a gyenge és gyakran szapora pulzus, a csökkent vérnyomás, a kóros szívhangok egyes fajtái, megnagyobbodott szív, duzzadt nyaki vénák, folyadék a tüdőben, megnagyobbodott máj, gyors súlynövekedés és duzzadt has vagy lábak. A mellkasröntgenen a megnagyobbodott szív és a tüdőben összegyűlt folyadék látható. A szív teljesítőképességét vizsgálják más eljárásokkal is, pl. echokardiográfiával és elektrokardiográfiával (EKG). Egyéb vizsgálatok szükségesek a szívelégtelenséget kiváltó alapbetegség kimutatására.

Egészséges és kóros EKG

Kezelés

A fizikai aktivitás elviselhetőbbé tételére, az életminőség javítására és az élet meghosszabbítására sok mindent lehet tenni, de a szívelégtelenségben szenvedő betegek számára általában nincs valódi kezelés. A terápiának három sarkalatos pontja van: az alapbetegség gyógyítása, a szívelégtelenséget rontó egyéb tényezők megszüntetése és magának a szívelégtelenségnek a kezelése.

Az alapbetegség gyógyításakor műtéttel lehet korrigálni a szűkült vagy elégtelen szívbillentyűket, a szívüregek közötti kóros összeköttetést vagy a koszorúerek elzáródását, amely kórállapotok mindegyike szívelégtelenséghez vezethet. Néha az okot teljes mértékben meg lehet szüntetni sebészi beavatkozás nélkül is, például antibiotikumokkal kezelik a gyulladást, vagy gyógyszerekkel, sebészeti beavatkozásokkal vagy sugárterápiával gyógyíthatják a túlműködő pajzsmirigyet, gyógyszerekkel csökkenthető és szabályozható a magas vérnyomás is.

A dohányzás, a sós ételek, a túlsúly és az alkoholfogyasztás, a környező levegő kifejezetten magas vagy alacsony hőmérséklete fokozza a szívelégtelenség kifejlődésének esélyét és ronthatja az állapotot. Az orvos megfelelő módszereket javasolhat a betegnek a dohányzásról való leszokás segítésére, megfelelő, sószegény diétára, az alkoholfogyasztás megszüntetésére vagy az általános erőnlétet javító, könnyű tréning végzésére. Súlyosabb keringési elégtelenségben néhány napos ágynyugalom írható elő, ami a gyógyítás fontos része. Magát a szívelégtelenséget leghatékonyabban a kiváltó betegség megelőzésével vagy korai gyógyításával lehet kezelni Ha erre nincs is mód, a kezeléssel a szívelégtelenségben szenvedő emberek élete meghosszabbítható és életminősége javítható.

Krónikus szívelégtelenség esetén, amikor a sóbevitel mérséklése egymagában nem csökkenti a vízvisszatartást, az orvos vizelethajtó gyógyszereket írhat elő. Mivel bizonyos vizelethajtók a szervezet nem kívánt káliumveszteségét okozhatják, egyidejűleg káliumpótlásra is szükség lehet. A digoxin növeli a szívösszehúzódások erejét és a túl gyors szívműködést lassítja. Szívritmuszavarok gyógyszerekkel vagy mesterséges pacemakerrel gyógyíthatók. Gyakran használnak vazodilatátorokat (értágítókat) is, amelyek elernyesztik, tágítják a vérereket, csökkentik a vérnyomást, így könnyítik a szív munkáját. A legszélesebb körben az ún. ACE- (angiotenzin konvertáló enzim) gátlókat használják a vazodilatátorok közül. A kitágult és rosszul összehúzódó szívüregekben véralvadék képződhet. Ennek az a veszélye, hogy ezek az alvadékok leszakadhatnak, a keringésbe juthatnak, és károsodást okozhatnak egyéb létfontosságú szervekben, ezért fontosak a véralvadásgátló gyógyszerek.

Akut szívelégtelenség esetén, ha hirtelen folyadék gyűlik össze a tüdőben, a szívelégtelenségben szenvedő beteg kapkodva lélegzik. Ilyenkor arcmaszkon keresztül magas koncentrációjú oxigént kell adni. Intravénás vizelethajtó és egyéb gyógyszerek, mint a digoxin, jelentős javulást okozhatnak. A nitroglicerin intravénásan adva vagy a nyelv alá helyezve tágítja a vénákat, ezzel csökkenti a tüdőn keresztül keringő vér mennyiségét. Ha ezek a beavatkozások elégtelenek, a beteg légutaiba tubust kell helyezni és a légzés géppel segíthető. Bizonyos esetekben a végtagokra helyezett szorítókötéssel kirekeszthető a végtagokban lévő vért a keringésből, így a szívbe visszaáramló vér mennyisége csökken. A morfin enyhíti az akut tüdővizenyőt általában kísérő izgatottságot, csökkenti a légzésszámot, lassítja a szívritmust, és ezzel csökkenti a szív terhelését.

Az adrenalinhoz hasonló gyógyszerek, mint a dopamin és a dobutamin, a szív-összehúzódások erősítésére használatosak kórházban fekvő betegeknél, rövid idejű kezelésre.

Bár idővel lassan romlik az állapot, a szívelégtelenségben szenvedő betegek még sok évig élhetnek.

Kategória: Szív- és érrendszeri betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Szívelégtelenség kezelésére! További kérdésem van Szívelégtelenség témában

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükHasmenés

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükGyakran előforduló bélrendszeri panasz a hasmenés, a túlzott bélgáztermelődés

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Kérdése van? Orvosaink válaszolnak!

Dr. Mihalik Pétertüdő-és belgyógyász szakorvos


Kérdezek tőle

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag