Szemészeti problémák

Legféltettebb érzékszervünk a látás. A szem felépítése és működése bonyolult, de legalább annyira lenyűgöző is: ez a csodálatos - több védelmi berendezéssel is ellátott - szerkezet szabályozza a beengedett fény mennyiségét, közeli és távoli tárgyakra fókuszál, képeket állít elő és továbbítja az agyba. A látás folyamatának minden állomásán - kezdve már a szemet védő berendezésektől - a látószerv minden része sérülékeny, a legkülönbözőbb megbetegedések fenyegetik - lehetőség szerint védeni, kímélni kell, és a szemet illetve a látást érintő kisebb elváltozásokkal is érdemes szakorvoshoz fordulni, nem szabad elhanyagolni.

Szárazszem-szindróma tünetei és kezelése

Mi a szárazszem-szindróma?

A szárazszem-szindróma civilizációs betegség, egy életminőséget befolyásoló probléma. Legfőbb oka, hogy idősebb korban változik a könny minőségi összetétele, így hiába újul meg a szemet védő könnyfilm, funkciója nem lesz megfelelő.

Tünetek

A szárazszem-szindróma előfordulása

Idősebb korban mindenképpen gyakoribb a szárazszem-szindróma. Nőknél már a menopauza után jelentkezik a probléma, míg férfiaknál inkább csak 70 éves kor körül.

A szárazszem-szindróma okai

A szárazszem-szindróma alapvetően biológiai okok miatt alakul ki, de felelős érte a légszennyezettség is.
Legfőbb oka a könny minőségi összetételének megváltozása. A könny filmrétegének alapvetően három fázisa van. A legkülső a lipid fázis, a középső, amely a legvastagabb, a vizes fázis, a legbelső pedig az úgynevezett mucin fázis. A mucin feladata, hogy a könnyfilmet a szem felszínéhez ragassza, a vizes fázis fénytörő közeget képez, a zsírtartalmú fázis pedig gátolja, hogy a könnyréteg elpárologjon a szem felszínéről. Ez teszi lehetővé, hogy percenként ne több százszor kelljen pislogni, hanem csak körülbelül tízszer. Ha a lipid fázis valamilyen ok miatt csökken, a könnyfilm stabilitása is romlik. Ilyenkor a szemfelszínt borító könnyfilmréteg sokkal könnyebben felszakad. Emellett a szaruhártyában sok szabad idegvégződés is van, amelyek nagyon érzékenyek a könny összetételére. Amennyiben az nem megfelelő, fájdalom jelentkezik, ami folyamatos pislogásra kényszeríti az érintetteket.
A leggyakrabban a szempillák tövében nyíló Meibom-mirigyek problémája miatt változik meg a könny összetétele. Ezek termelik a könny olajos fázisát, viszont portól, púdertől, szemfestéktől vagy egyszerűen csak az idősebb életkor miatt panghat bennük a váladék. Ha a váladék nem tud ürülni, nem kerül a szemfelszínre, szintén állandó pislogás alakul ki. Emellett csökkenhet a vizes fázis is olyan esetekben, amikor a könnymirigy nem termel elég könnyet.
Nőknél a menopauza után eleve változik a könny minőségi összetétele: míg férfiaknál ez csak 70 éves kor körül következik be, addig nőknél már 45-50 éves kor körül is megtörténhet. Az életkor mellett okozhatnak szárazszem-szindrómát fogamzásgátlók és antipszichotikumok, illetve egyéb gyógyszerek is. Bizonyos szemcseppek is okozhatnak ilyen jellegű panaszt, így például a zöldhályog (glaukóma) kezeléséhez évtizedeken át használt készítmények.
Számítanak a környezeti tényezők is. Aki például olyan területen él, ahol szárazabb a levegő - például a Szahara környékén vagy az arab országokban -, annál nagyobb eséllyel alakul ki a probléma. A központi fűtés is okozhat szárazszem-szindrómás panaszokat, ezért javasolt a levegő nedvesítése. A sok napozás és a szolárium szintén emeli a rizikót. Ilyen esetekben gyakran van szükség műkönnyre. A számítógépes munka ugyancsak problémás, mert a monitor előtt az emberek kevesebbet pislognak, ezáltal a könnyfilm nem pótlódik megfelelő ütemben.

A szárazszem-szindróma tünetei

A szárazszem-szindróma tünete szemviszketés, csípő és szúró érzés, esetleg fájdalom lehet. Néha a szindróma nagyon súlyos formában jelentkezik, olyannyira, hogy könny szinte egyáltalán nem termelődik. Ilyenkor a szemfelszín teljesen védtelenné válik, nem tud begyógyulni, ha például belemegy egy bogár vagy megsérti valami.
A szárazszem-szindróma nem gyógyítható, de tünetileg kezelhető. Fotó: iStock
A szárazszem-szindróma nem gyógyítható, de tünetileg kezelhető. Fotó: iStock

A szárazszem-szindróma diagnózisa

Szemészeti vizsgálattal és úgynevezett Schirmer-próbával állapítják meg, hogy száraz szemről van-e szó, illetve hogy annak melyik típusával állnak szemben. Ez utóbbi egy olyan könnyfilm-stabilitási próba, amelynél a szem alsó áthajlásába egy kis papírt helyeznek, majd megnézik egy és öt perc múlva, hogy az a könnyet hogyan szívja be, egyik szélétől a másikig hány centiméterig jelenik meg a könny. Ha csak pár milliméternyire, akkor szárazszem-szindrómáról van szó, és általában a vizes fázis kevesebb. A könny vizes fázisának elegendő mennyiségét jelzi, ha a könny 5 perc alatt legalább 15 milliméternyi területet nedvesített be. Ha termelődik elég könny, de mégis szárazszem-szindróma jelentkezik, úgy a lipid fázissal van probléma.

A szárazszem-szindróma kezelése

A szárazszem-szindróma kezelésére legalább számos szemcsepp kapható a patikákban, közülük nehéz választani. Emiatt érdemes szemész szakorvoshoz fordulni, hogy kiderüljön, melyiktől várható a legjobb eredmény. Általánosságban a tartósítószermentes műkönnyek javasoltak, azok a leghatékonyabbak.
A műkönnykészítményeknek alapvetően két formája van: cseppes és kenőcsös. Létezik szpré is, bár kevésbé elterjedt - ezzel a szem környékére kell fújni. A kenőcsöt éjszaka érdemes használni, mivel átlátszó, kenőcsös réteget képez a szemfelszínen, ami némiképp megváltoztatja a szem fénytörését. Előnye viszont, hogy sokkal hosszabb ideig a szemfelszínen marad, mint a szemcseppek. A cseppeket napközben négyszer-ötször javasolt alkalmazni.

A szárazszem-szindróma gyógyulási esélyei

A szárazszem-szindróma nem gyógyítható, de tünetileg kezelhető műkönnykészítmények alkalmazásával.

A szárazszem-szindróma megelőzése

Nőknél a hormonpótlás segíti a megelőzést, de hosszabb távon így is nagy eséllyel műkönnyre lesz szükség.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanárnak, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán működő Szemészeti Klinika igazgatójának.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13 °C
Minimum: +3 °C

Délelőtt nagyrészt közepesen vagy erősen felhős idő várható, majd délutánra egyre nagyobb területen szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Az ország délnyugati és középső harmadán zártabb maradhat a felhőtakaró, ott valószínű a legkevesebb napsütés. Elszórtan - főként hazánk északnyugati kétharmadán - valószínű kisebb eső, zápor, néhol zivatar sem kizárt. A Dunántúlon az északnyugati, az északkeleti megyékben a délnyugati szél megélénkül, helyenként - záporok, zivatarok nyomán is - megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 17 fok között alakul. Késő estére 3 és 10 fok közé hűl le a levegő. Az orvosmeteorológia terén kettősfronti hatásra kell készülni.