Szájüregi daganatok tünetei és kezelése

Legútóbb frissült: 2016.10.03. 12:18

 Szabó Emese

 

 Dr. Németh Zsolt PhD, med. habil., tanszékvezető egyetemi docens, arc-állcsont- szájsebész szakorvos, klinikai onkológus

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mik a szájüregi daganatok?

A szájüregi daganatokat sok helyen és sokféleképpen emlegetik, még az orvosi irodalom is több névvel illeti ezt a betegségcsoportot: egyaránt hívhatják őket fej-nyaki daganatoknak, arc- és állcsont-sebészeti területen elhelyezkedő daganatoknak. Tágabb értelemben véve beletartozhatnak ebbe a csoportba egyes gégészeti daganatok is. A szájüregi daganatok kifejezés talán a legelavultabb és a legkevésbé írja körül az érintett területet, mégis ez a leggyakrabban emlegetett elnevezés. Ezeket a daganatokat leggyakrabban a szájsebészek ismerik fel és kezelik, de típustól, elhelyezkedéstől függően operálhatják őket gégészek is.

A szájüregi daganatok előfordulása

A leggyakoribb szájüregi daganat a szájfenék-daganat, a nyelvdaganat, az orcadaganat és a szájpadlás-daganat. Magyarországon évente 3400-3500 új beteget diagnosztizálnak ilyen betegségekkel, és évente 1400-1500 érintett veszti életét miattuk. Ezek a ráktípusok a férfiakat háromszor-négyszer gyakrabban érintik, bár a nők is egyre gyakrabban betegednek meg. Például a nyelvrákok előfordulása már majdnem azonos a két nemnél, méghozzá azért, mert egyre több nő dohányzik.

A statisztikákon látszik az is, hogy a magyarok egyre fiatalabban kezdenek el cigarettázni: ha megnézzük az uniós országokban a dohányosok átlagéletkorát, akkor azt látjuk, hogy a magyaroknál az átlagéletkor négy-öt évvel alacsonyabb. Ez amiatt fontos, mert a korán, főleg gyerekkorban vagy egészen fiatalon megkezdett dohányzás nagyon káros. Ilyenkor ugyanis a szervezet még védtelenebb a dohányzás rákkeltő hatásaival szemben. Másrészt, aki fiatalon kezd el dohányozni, az értelemszerűen sokkal hosszabb ideig fog cigarettázni, sokkal tovább teszi ki szervezetét rákkeltő anyagok hatásának.

A szájüregi daganatok okai

A szájüregi daganatok leggyakoribb kiváltó okai fizikai és kémiai hatások, amelyek közül elsősorban a dohányzás emelhető ki. Hazánk ebből a szempontból sajnos az élbolyba tartozik, lévén az európai listát a lengyelekkel és a görögökkel felváltva vezetjük. Azaz nagyon sokat dohányzunk, és sajnos nagyon rossz, nagyon sok káros anyagot tartalmazó cigarettát szívunk. A dohányzás mellett fontos kockázatnövelő tényező a rendszeres alkoholfogyasztás, azon belül is a tömény italok fogyasztása.

Ezek a páciensek nem nagyon járnak fogorvoshoz, sőt gyakran háziorvoshoz sem jutnak el, tehát az orvosoknak nincs lehetőségük az ilyen daganatokat korán felismerni. Pedig szűrni és vizsgálni leginkább azokat érdemes, akik sok tömény alkoholt fogyasztanak és rengeteget dohányoznak.

A szájüregi daganatok kialakulásában nagyban hozzájárul a dohányzás és az alkohol

A szájüregi daganatok kialakulásában nagyban hozzájárul a dohányzás és az alkohol

Az elmúlt egy-két évtizedben a nemdohányzó, szeszes italt nem fogyasztó fiatalok közt is gyakoribbak a szájüregi daganatok. Náluk ezek a ráktípusok nagy eséllyel alakulnak ki magas kockázatú HPV-fertőzés talaján. Ezt elsőként az Egyesült Államokban figyelték meg, ahol a dohányzás elleni küzdelemnek már évtizedes hagyományai vannak, aminek eredményeként a szájüregi daganatok száma jelentősen csökkent, de elsősorban az idősebbek körében. A fiataloknál nem történt olyan jelentős visszaesés, aminek oka vélhetően az, hogy náluk a rizikót nem a dohányzás, hanem a promiszkuitás és az orális szex miatti HPV-fertőzés emeli. Náluk a daganatsejtekből a vírus DNS-e szinte mindig kimutatható, ez szintén azt valószínűsíti, hogy vírusfertőzés miatt alakult ki a daganat.

A szájüregi daganatok tünetei

A szájüregi daganatok többsége laphámrák, ami azt jelenti, hogy a nyálkahártyából indul ki és a szájüreg felé nő, ahol nagyon hamar észlelhető lesz seb vagy fájó fekély formájában. Sokan már akkor fogorvoshoz fordulnak, amikor ez a seb még csak lencsényi nagyságú, csupán csípő-fájó érzést okoz, viszont azokra ez nem jellemző, akik rendszeresen dohányoznak és isznak.

Ők kevésbé igényesek, és mivel a szájukban letört fogak és gyökerek is vannak, sokszor nem is tudják, hogy nem a szokásos problémáik miatt jelent meg újabb gyulladás vagy gennyedés a szájüregükben. Mivel fogorvoshoz sem járnak, a bajt rendszerint csak későn ismerik fel, akkor, amikor a daganat már nagyobb, mint 2 centiméter, vagy akár már elérte a 4 centimétert is, esetleg már komoly fájdalmat is okoz. Ilyenkor a szájban vagy a szájfenéken már nagyobb kiterjedésű, mélyebb és fekélyesebb seb található, aminek a kezelése már nagyon nehézkes.

A szájüregi daganatok diagnózisa

A diagnózis első lépése a szájban jelentkező fekély megtekintése. Egy gyakorlottabb orvos már nyálkahártya-elváltozás jellegéből láthatja, mivel áll szemben, bár egy kezdeti stádiumú daganat esetében ez nem feltéten van így. Emiatt gyanú esetén szövettani mintát is kötelező venni, biztos diagnózis csak az alapján állítható fel. Ugyanakkor nem csak egyszerű szövettani vizsgálatra van szükség, hanem modern molekuláris patológiai tesztekre is. Ezekből a daganatsejtek, daganatszövetek tulajdonságai jól kivehetők, ami fontos a kezelés egyénre szabhatóságához.

A szövettan mellett szükség van képalkotó vizsgálatokra is, a nyaki nyirokcsomók például ultrahanggal vagy CT-vel, maga a daganat pedig CT-vel vagy MR-el is vizsgálható. Ezekkel a módszerekkel a nem látható, szájfenékben vagy mélyebb szövetekben lévő részek is feltérképezhetők, megtudható, hogy a daganat merre terjed, milyen a kiterjedése. Ezek az ismeretek nagyon fontosak a műtétek tervezésekor. A kezelés megkezdésekor röntgenfelvételre is szükség van, azokkal deríthető ugyanis ki, hogy van-e az állcsontokban is eltérés. Ha a daganat az állcsontokat is érinti, akkor a betegek fogait szanálni kell, rendbe kell hozni, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a későbbiekben sugárkezelést lehessen végezni.

A szájüregi daganatok kezelése

A szájüregi daganatok többsége laphámrák, kezelésük pedig alapvetően sebészi. Ugyanakkor vannak olyan ráktípusok is a fej-nyak területén, például a az úgynevezett limfómák, amelyeknek kezelése kemoterápiával vagy sugárterápiával történik.

Az egyes daganattípusok kezeléséről mindenen esetben egy onkológiai team dönt, miután az elkészült leleteket, CT-kel és MR-eredményeket kiértékelik. Fontos az is, hogy a daganat milyen stádiumban van. A kezdeti stádiumú daganatokat általában műtéttel kezelik, bár kivételek ez esetben is vannak. Például az ajakdaganatok műtéttel ugyanolyan jól gyógyulnak, mint sugárkezeléssel, így mindig mérlegelni kell, hogy melyiket választják. Sugárkezelésnél például nagy hátrány, hogy ez esetben a nyálmirigyet és a fogakat sugár éri, azok pedig elégtelenül fognak működni (szájszárazság alakul ki), illetve romlásnak indulhatnak. Az operációnak a hegképződés és a szövethiány keletkezése lehet a hátránya.

A legjobb eredménye egyébként a komplex kezelésnek van, azaz ha valakinél műtét, sugárterápia és/vagy kemoterápia is történik. Ugyanakkor erre nincs mindig szükség, sőt a sugárterápiát mellőzni is szokták, és csak később alkalmazzák, akkor, ha a daganat esetleg visszatér. Ilyenkor alkalmazásáról szintén az onkológiai team dönt, amely a műtét után újra összeül, hogy szemrevételezze a szövettani eredményeket, a kimetszés sebészi széleit, az eltávolított nyirokcsomókat. Ilyenkor a sugárkezelés mellett kiegészítő kemoterápia alkalmazásáról is dönthetnek. A betegeknek akkor is rendszeresen kell kontrollra, ultrahang- vagy CT-vizsgálatra járniuk, ha a műtét után további kezelés nem lesz indokolt. Ilyesmire a műtét utáni fél évben havonta van szükség, aztán ez ritkítható fél évre.

A szájüregi daganatok gyógyulási esélyei

Abból kiindulva, hogy Magyarországon évente 3400-3500 új beteget diagnosztizálnak szájüregi daganattal, és évente 1400-1500 érintett veszti életét, az is következik, hogy a betegeknek nagyjából a fele kezelhető csak eredményesen. Ez ugyanakkor lehetne jobb is, már amennyiben a daganatokat időben felfedeznék.

A túlélési esélyek attól is függnek, hogy milyen daganattípusról van szó. Például az ajakdaganatnak nagyon jó a prognózisa, esetében még a 15 éves túlélés is 95 százalék körül alakul. Ezzel szemben az arcüregdaganat, amelyet viszonylag későn szoktak felfedezni, sokkal nagyobb eséllyel lesz végzetes: annak halálozási aránya 3 éven belül közel 90 százalékos. A különbségek tehát hatalmasak.

A daganat sajnos akkor is visszatérhet, ha azt ép széllel távolították el, és a patológus a nyakon sem talált érintett nyirokcsomót. Az áttétképzés a kulcscsont fölött, a nyakon a leggyakoribb, de lehet távoli áttét is, főleg tüdőben. Ilyesmire az esetek 10 százalékában kell számítani, ha pedig ez a helyzet, akkor a kezelést társszakmák bevonásával kell folytatni. A távoli áttétképzés jellemző például a szájüregben vagy a fej-nyak bőrében megjelenő melanóma esetében, amely nagyon agresszív daganat. Egyes nyálmirigyek daganatai szintén gyakran képezhetnek áttétet a tüdőben.

A szájüregi daganatok megelőzése

Az elsődleges megelőzés a dohányzás és a szeszes italok mellőzése, de előnyös lenne a légszennyezettség csökkentése és a károsanyag-kibocsátás visszafogása is.

Fontos a rendszeres, fél évenkénti fogorvosi kontroll is, ami a korai felismerést segíti. A fogorvosoknak ugyanis feladata a szájüregi daganatok szűrése, a lágyrészek és a szájfenék áttapintása, szemrevételezése is. Ugyancsak meg kell nézniük a fej-nyak bőrét, hogy látnak-e rajta festékes anyajegyet, gyanús bőrelváltozást. Ha igen, föl kell ezekre hívniuk a páciensük figyelmét, és tovább kell küldeniük őket arc-állcsont- és szájsebészetre, ahol érdemben tudják vizsgálni ezeket a problémákat, meg tudják ítélni, mivel állnak szemben.

A szájüregi daganatok szövődményei

A műtéteknek a sebgyógyulási zavaroktól a vérzésekig sokféle szövődménye lehet, következményeként pedig maradhatnak hátra különböző arc vagy szájüregi deformitások, hegek, funkciózavarok is. Ha a műtét során a nyelv egy részét is el kell távolítani, akkor annak is lehetnek maradandó következményei. Hiányozhatnak fogak és csontok is, emiatt nagyon fontos, hogy a műtét után azonnali rekonstrukciót is végezzenek. A lágyrészeket valamelyest helyre lehet állítani, és pótolni lehet a csontokat, fogakat is. Ez a rehabilitáció egyszerre esztétikai és funkcionális is.

Hasznos tudnivalók

A szájüregi daganatokkal az a legnagyobb probléma, hogy szűrővizsgálatokra épp azok nem járnak, akik a legnagyobb rizikóval élnek. Emiatt lenne szükség arra, hogy azokat is szűrjék, akik orvoshoz egyáltalán nem jutnak el, rengeteget dohányoznak, adott esetben hajléktalanszállón élnek.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Németh Zsoltnak, aki a Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Karán működő Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika igazgatója.

Kategória: Tumoros megbetegedések

Orvost vagy magánrendelőt keresek Szájüregi daganatok kezelésére! További kérdésem van Szájüregi daganatok témában
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+25, +32 °C
Minimum:
+10, +16 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában gyengén felhős lesz az ég, a napsütést inkább csak északkeleten, illetve északnyugaton zavarhatják felhők.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag