Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban


Stroke tünetei és kezelése

Szerző: Dr. Nagy Tamás Gergely   |   Lektor: Dr. Magony Mónika

Rövid leírás

A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása (perfúzió) és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken, vagy megszakad. Ennek leggyakoribb oka, ha az agyi erekben valamilyen akadály képződik. Ez lehet vérrög, vagy az illető ér görcsös összehúzódása által okozott szűkülete. Az agyszövet normális működésének feltétele ugyanis a megfelelő vérellátás, mivel a vér szállítja a nélkülözhetetlen oxigént és a tápanyagul szolgáló cukrot a sejtekhez, ehhez pedig az szükséges, hogy a vér az erekben akadálytalanul és megfelelő mennyiségben áramoljon. A vért pumpáló szívet, a vért a szövetekhez szállító artériákat és a vért a szövetektől elszállító vénákat együttesen kardiovaszkuláris rendszernek nevezzük. Amikor szűkebben az agy vérellátásáról beszélünk, az ún. cerebrovaszkuláris rendszerrel foglakozunk. Az agyszövet vérellátási zavara az esetek zömében artériális, ritkábban szív és vénás eredetű. Még ritkábban előfordulhat az is, hogy a vért alkotó sejtek és fehérjék rendellensége okozza a perfúziós zavart, ilyenkor stroke alakulhat ki ép erek és szív dacára.

Előfordulás

A stroke a fejlett gazdaságú országokban a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb oka az elhalálozásnak. Bármely életkorban előfordulhat, azonban 45 év felett válik egyre gyakoribbá, a fő kiváltó okok a különböző korcsoportokban változnak.

Okok

A stroke-okat kialakulásuk módja szerint két nagy csoportba oszthatjuk: iszkémiás- és vérzéses stroke-okra. Iszkémia oxigén-hiányos állapotot jelent, úgy alakul ki, hogy az agyszövethez nem jut elegendő mennyiségű oxigénben gazdag vér az artériákon keresztül, vagy pedig a szövetek által felhasznált vér nem tud újabb adag oxigénben gazdag vérre kicserélődni, mivel a vér a vénákon keresztül nem tud kellő ütemben tovább áramolni, azaz pang. Az iszkémiás stroke-okban - amely a stroke-ok túlnyomó többségét, mintegy 80 %-át teszi ki - a szöveti átáramlászavar, és következésképpen az oxigénhiány (iszkémia) leggyakoribb oka a vért szállító artériák elzáródása. Amennyiben az artéria elzáródását a szívből vagy az ér egy korábbi, szívhez közelebb eső szakaszából származó vérrel sodródó részecske vagy törmelék zárja el, akkor embóliás stroke-ról beszélünk. Embólus nagyon sokféle anyag lehet, például vérrög, koleszterol-kristályok, meszes-plakk darabjai.

Amikor az artériát helyben képződő vérrög (trombus) szűkíti vagy zárja el, trombotikus stroke-ról beszélünk, melyet végleges szövetkárosodás (az idegsejtek pusztulása) esetén, agyi infarktusnak is nevezünk.

Elzáródhat az artéria az artériafal gyulladása vagy a fokozott vérnyomás okozta érfal-vastagodás és meszesedés miatt is. A cukorbetegség is érfalkárosodáshoz vezet. Vérrögképződés történhet az elvezető agyi vénákban is, ekkor vénás trombózisról beszélünk. Előfordulhat az is, hogy a vérnyomás leesése miatt (pl. heveny szívinfarktus, szívritmuszavar esetén) ún. határzóna-infarktusok alakulnak ki, ami azt jelenti, hogy a nagyobb artéria-ágak ellátási területeinek határán levő agyterület szenved el oxigénhiányra visszavezethető károsodást. Érthető módon ezek a területek a legérzékenyebbek a (jelen esetben nyomás csökkenés kapcsán) hirtelen kialakuló vérellátási zavarra. A vérzéses stroke (agyvérzés) akkor jön létre, amikor az agyi artéria megreped és vérzik. Ilyenkor a vér és az oxigén nem jut el a rendeltetési helyére, ráadásul az érpályából kilépő vér irritálja az agyszövetet, és megnöveli a koponyán belüli nyomást. A nyomásfokozódás összenyomhat ép agyterületeket, és akadályozhatja a vér bejutását az agyba. A vérzéses stroke-nak két fajtája van, az egyikben az agyban futó erek repednek meg, a másik esetben az agy alapján futó erek véreznek.

Diagnózis

A kórok megállapításához az orvos alapos beszélgetést folytat páciensével, felméri a rizikótényezők meglétét vagy hiányát, mérlegeli az életkort, majd neurológiai vizsgálatokra kerülhet sor. Mindebből kirajzolódik a tünetek kialakulásának és esetleges visszafejlődésének dinamikája. A tünetek, vizsgálatok és a beteg kikérdezése alapján az ideggyógyász előzetes diagnózist alkot, amelyeket a kiegészítésképpen elvégzett vizsgálatok erősítenek meg, vagy cáfolnak. A stroke-ot leggyakrabban CT-vel és MRI-vel igazolják, a potenciális embólus vagy vérzésforrásokat pedig cardialis(sziv) és carotis UH, EKG, vérnyomás-monitorozás, érfestés (angiographia) továbbá a vér laboratóriumi vizsgálata derítheti fel.

Kezelés

A lehető legeredményesebb gyógyítás érdekében fontos a stroke minél gyorsabban történő felismerése és a betegek stroke-centrumba, ill. amennyiben ilyen centrum nem érhető el időben, neurológiai osztályra való gyors eljuttatása. Az elmondottakból következik, hogy a stroke, mint ahogyan a koszorúérgörcs és szívinfarktus is, sürgősségi, potenciálisan életveszélyes állapot. A stroke-centrumok és a neurológiai osztályok felkészültek a betegség diagnosztizálásában és terápiájában. Szükség esetén a súlyos állapotú stroke-betegeket intenzív osztályon kezelik. Első lépés a stroke helyének, típusának (iszkémiás vagy vérzéses), továbbá ha lehetséges, a mechanizmusának (pl. thrombózis, embólus, érfalrepedés, érfalgyulladás, daganat okozta, vérkép eltérés okozta) megállapítása. Nagyon fontos a stroke lefolyását befolyásoló társbetegségek felderítése is. A stroke mechanizmusa azért fontos, mivel az iszkémiás és vérzéses infarktus kezelése eltérő.

Iszkémiás stroke esetében, amennyiben a beteg állapota lehetővé teszi, és a stroke jelentkezése óta nem telt el 3 óránál több, a stroke-centrumokban sor kerülhet gyógyszeres thrombolízisre, vagyis a thromboembólus kémiai feloldására, és ezzel az elzáródott ér megnyitására. Felkészült centrumokban sor kerülhet a thromboembólus érkatéter segítségével történő műszeres eltávolításával. Nem minden esetben kerülhet sor az előbbi beavatkozásokra, ezekben az esetekben infúzióba tett agyi anyagcsere- és keringésjavító gyógyszereket szoktak a stroke-os betegeknek adni. Fontos a stroke-ot előidéző alapbetegség (pl. szívritmuszavar) azonosítása után azok egyidejű kezelése. A vérzéses stroke a vérömleny sebészeti eltávolítását is szükségessé teheti, ezt a beavatkozást idegsebészeten végzik el.

Megelőzés

A stroke-nak számos rizikófaktora ismert (növekvő életkor, magasvérnyomás betegség, szívbetegség, cukorbetegség, magas vérzsírszint, érelmeszesedés, a vér folyékonyságát csökkentő, illetve fokozott alvadékonyságát okozó eltérések, a cigarettázás, túlzott alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, intravénás drogok, stressz, családban öröklődő gének). Egy korábbi stroke szintén növeli egy újabb stroke bekövetkezésének valószínűségét. A stroke rizikók egy része kizárólag nőkben fordul elő (fogamzásgátló szedése, terhesség, szülés).

A stroke megelőzésének lényege a rizikótényezőt jelentő betegségek megelőzése, illetve, ha a betegségek már kialakultak, akkor azok optimális kezelése. Ugyancsak fontos a stroke kockázatát növelő káros szokások kerülése, továbbá az életünkben elkerülhetetlenül ható stressz megfelelő kezelése. A rendszeres sportolással (aerob mozgással) sokat tehetünk a stroke megelőzése érdekében. Bizonyos esetekben trombociták (vérlemezkék) összecsapzódását gátló gyógyszerek vagy véralvadásgátló szerek egész életen tartó szedésére is szükség lehet. Előfordul, hogy a meszesedés miatt súlyosan beszűkült karotiszokat (az agyat vérrel ellátó fontos verőerek, amelyek a nyak két oldalán könnyen tapinthatók) műtéttel kell kitisztítani (carotis endarterectomia) vagy mesterséges érrel egy szakaszukat kicserélni (carotis angioplastica). A kockázati tényezők egy része viszont, mint amilyen az életkor vagy az örökölt tulajdonságok, nem befolyásolhatók. Stroke ritkán következik be fiatal életkorban, döntően 45 éves kor felett fordul elő.

Hasznos tudnivalók

A kórház elhagyása után stroke-on átesett betegek időszakos orvosi kontrollja rendszerint a családorvosi vagy ideggyógyászati szakrendelőben történik: ellenőrzik a beteg állapotát, társbetegségeit, gyógyszereit, a beteggel együttműködve igyekeznek a módosítható rizikótényezőket kiküszöbölni, illetve kontroll alá vonni. A stroke-on átesett betegeknek nagyobb az esélye egy újabb stroke bekövetkezésére vagy súlyos szívritmuszavarra, a szoros ellenőrzés és a gyógyszeres stroke-prevenció - ami leggyakrabban a vérlemezkék-összecsapódását gátló kezelés - emiatt is fontos.

Gyógyulási esélyek

A gyógyulási kilátások több tényezőn múlnak, mint például a stroke konkrét agyi elhelyezkedése és kiterjedése, kialakulásának mechanizmusa és időbeli dinamikája, kóroki tényezők, társbetegségek, a beteg életkora, a megfelelő kórházi osztályra való felvételig eltelt idő, a diagnosztikus és intervenciós eszközökhöz való hozzájutás esélye. Az esetek egy jelentős részében a stroke kedvező lefolyású, mivel 24 órán belül spontán tünetmentessé válik. Ezt a típusú stroke-ot TIA-nak (tranziens iszkémiás attack) nevezik. (Hasonló, mint az anginás panaszokat okozó, úgynevezett koszorúér-görcs (coronaria spazmus) a szív esetében.) Az esetek másik nagy részében a stroke lezajlása után súlyos vagy kevéssé súlyos fogyatékosság marad vissza, így a végtagok gyengesége, merevsége, járászavar, beszédzavar. Az ilyen betegek rehabilitációját fontos minél korábban elkezdeni, a rehabilitációban gyógytornász, fizikoterapeuta, beszédterapeuta, szociális munkás, pszichológus, rehabilitációs szakorvos irányításával egyaránt részt vesznek. A rehabilitáció akadályát képezheti a stroke-on átesett betegek depressziója, ezt gyógyszerrel is kell kezelni. Az agyi stroke vagy stroke-ok a betegek elbutulásához (vaszkuláris demencia) is vezethet. A stroke-ok egy része olyan agyi területet érint, amelyek időleges kiesése is az élettel összeegyeztethetetlen, más esetben a stroke-os beteg átmenetileg vagy tartósan mély eszméletlenségbe (kómába) kerül.

Kategória: Szív- és érrendszeri betegségek

Kapcsolódó gyógyszerek

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Tudjon meg többet lexikonunkból!

Ami fontos lehet: címek, adatok

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag