Skarlát tünetei és kezelése

Dr. Győri József

 Dr. Győri József

 

Dr. Mészner Zsófia

 Dr. Mészner Zsófia

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a skarlát?

A skarlát heveny fertőző megbetegedés. Érdekes, hogy manapság is általában egyfajta rémülettel ejtik ki szülők, nagyszülők e betegség nevét. Mi állhat ennek hátterében? Talán az a szomorú tény, hogy a korábbi generációk idején a skarlát gyakorta igen súlyos lefolyású betegségként jelentkezett, következményeként viszonylag gyakran fordultak elő komoly szövődmények és a skarlátot követő ún. utóbetegségek. Mindezek következtében a skarlátos betegeket rendszerint kórházban kezelték, és mind a betegre, mind pedig környezetére igen szigorú járványügyi rendelkezések vonatkoztak.

Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a scarlatina napjainkban általában szelídebb betegségként jelenik meg. Semmiképpen sem szabad azonban lebecsülni a kórokozót, a Streptococcus pyogenes nevű baktériumot, amelynek egyes, bőrkiütések keltésére is alkalmas törzsei okozzák a skarlátot. Ez a baktérium számos más fertőző betegséget is okozhat: pl. leggyakrabban torokgyulladást (streptococcus angina), középfülgyulladást, tüdőgyulladást, sebfertőzéseket, véráramfertőzést (szepszist), gennyes agyhártyagyulladást (meningitis), kötőhártyagyulladást (conjunctivitis). Nagyon fontos, hogy a beteg ezekben az esetekben is időben orvoshoz kerüljön, és megfelelő antibiotikum-kezelést kapjon.

A skarlát előfordulása, okai

A skarlát kórokozója a toxint (erythrogén toxint) termelő Streptococcus pyogenes baktérium. Az erythrogén toxin ellen a fogékony szervezetben még nincs ellenanyag, így alakulhat ki a jellegzetes bőrkiütés és maga a betegség.

Típusos skarlátos betegségen a népességnek csak mintegy 30-40 %-a esik át, de ismétlődő, enyhébb streptococcus-fertőzések révén a felnőttkora csaknem mindenki védettséget szerez. A betegség főleg a hideg évszakban jelentkezik, és leginkább a 3-10 éves korcsoportot érinti. Elsősorban cseppfertőzéssel terjed. Fertőzőforrás lehet a skarlátos beteg, valamint a tünetmentes baktériumhordozó, de mivel a kórokozó eléggé ellenálló, ezen egyének használati tárgyai is terjeszthetik a betegséget. A fertőzés kapuja rendszerint a torok, de ritkábban lehet a középfül (otogén skarlát), a méh (puerperális skarlát), a sérült bőr (sebskarlát, égés esetén égési skarlát) is. A baktériumok a behatolás helyén szaporodnak el, és itt termelődik a toxin, majd ezt követően alakulnak ki a tünetek.

A skarlát diagnózisa

A kórisme megállapításakor a kezelőorvos figyelembe veszi a betegen észlelhető tüneteket és a járványügyi körülményeket, azaz, hogy előfordult-e több hasonló megbetegedés a beteg környezetében. A diagnózist alátámaszthatják a laboratóriumi vizsgálatok is: ilyenek a kórokozó kimutatása tenyésztéssel (leggyakrabban torokváladékból, sebváladékból), illetve a streptococcus-antigének gyors azonosítására szolgáló teszttel.

A skarlát tünetei, kórlefolyása

A lappangási idő 2-8, átlagosan 3 nap. A tünetek hirtelen kezdődnek, hidegrázás, torokfájás, nehezített nyelés, gyakran hányás, hasi fájdalom jelentkezik. A láz magasra szökik, elérheti a 39,6-40 oC-ot is. Jellemző a skarlátvörös - intenzíven gyulladt - torok, a tüszős mandulagyulladás - Figyelem! A mandulán tüszőket utánzó pettyezettséget nemcsak ez a kórokozó okozhat! -, az állkapocsszögletben elhelyezkedő nyirokcsomók fájdalmas duzzanata. A nyelv rendszerint eleinte fehéren bevont, de a hegye és széle élénkvörös. Néhány nap után a lepedék letisztul, így a nyelv vörössége és szemcséssége láthatóvá válik, ez az úgynevezett málnanyelv-tünet. A lágy szájpad és a nyelvcsap ödémás, vörös, gyakran apró pontszerű bevérzésekkel tarkított. Legkésőbb 3 napon belül jelentkeznek a bőrtünetek a nyakon, hason, mellkason, majd a végtagokon. A kiütés igen apró elemekből áll, mely a bőrt vörösen pontozottá, kissé érdessé, grízes tapintatúvá teszi. Meg kell azonban említeni, hogy napjainkban gyakran csak nagyon diszkrét, szegényes bőrtüneteket látunk. Előfordul, hogy a kiütés csak a lágyékhajlatra korlátozódik. Az arcon nincs kiütés, de kifejezett lehet a lázrózsa és a száj körüli enyhén sárgás sápadtság.

A skarlát kórokozója a Streptococcus pyogenes

A skarlát kórokozója a Streptococcus pyogenes

Kezeletlen, szövődménymentes esetben a láz 3-5 napig tart, megfelelő antibiotikum-kezelésre 1-2 nap alatt megszűnik. Ezzel egy időben a kiütés és a torok gyulladása elhalványodik. Lehetséges, hogy a gyógyulást követő második, esetleg 3-4. héten hámlás figyelhető meg, mely az arcon és a törzsön finom, a talpon és a tenyéren nagy, lemezes jellegű.

A skarlát kezelése

A skarlát kezelésére a mai napig az elsősorban ajánlott szer a penicillin, bár számos más készítmény is hatásos lehet. A penicillint 10 napig kell szedni, alternatívaként más szer csak akkor jöhet szóba, ha a penicillinkezelés valamilyen okból nem kivitelezhető (például túlérzékenység miatt). Az antibiotikum-kezelés mellett láz- és fájdalomcsillapítás is szükséges. Rendkívül fontos a megfelelő folyadékbevitel a megnövekedett folyadékigény miatt.

A skarlát gyógyulási esélyei

A korán elkezdett és kellő ideig tartó kezelés esetén a prognózis igen jó, a beteg maradéktalanul meggyógyul. Az időben elkezdett antibiotikum-kezelés mellett a korábban észlelt, súlyos szövődmények (gennyes, sokszor komplikált középfülgyulladás, a mandula körüli tályog, gennyes nyaki nyirokcsomó-gyulladás, szívszövődmények) már gyakorlatilag nem fordulnak elő.

Nem megfelelő diagnózis, illetve kezelés esetén immunológiai hátterű, késői megbetegedések megjelenésével kell számolni: reumás láz, vesegyulladás (glomerulonephritis). Napjainkra mindkettő igen ritkává vált, melynek elsősorban az az oka, hogy változás történt a cirkuláló baktériumtörzsek típusait illetően: a jelenlegiek a bőr alatti kötőszövetben, izmokban (cellulitis, fasciitis) képesek súlyos, potenciálisan életveszélyes fertőzések kiváltására. A skarlátos glomerulonephritis régen olyan gyakori volt, hogy a skarlát második betegségének tartották.

Skarlát lezajlása után néhány héttel hasznos, ha a kezelőorvos vizeletvizsgálatot végez, súlyos lefolyás után esetleg szóba jöhet az EKG-ellenőrzés is.

Hasznos tudnivalók

A beteget az antibiotikum-kezelés időtartamára el kell különíteni, és használati tárgyait fertőtleníteni kell. Lényeges, hogy az antibiotikummal kezelt beteg a 2. naptól kezdve már nem fertőz, kezelés nélkül viszont csak a 3. hét után válik fertőzésmentessé. Védőoltás (aktív immunizáció) nem áll rendelkezésünkre.

Kategória: Gyermekgyógyászat

Orvost vagy magánrendelőt keresek Skarlát kezelésére! További kérdésem van Skarlát témában
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Kérdése van? Orvosaink válaszolnak!

Dr. Elek Csabanőgyógyász, humángenetikus, homeopata orvos


Kérdezek tőle

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag