Emésztőrendszeri megbetegedések : Reflux
Táplálkozásunk igen összetett és bonyolult életfunkció. Feladata a szervezet minden sejtjének ellátása energiával és egyéb tápanyagokkal, amelyeket azok anyagcseréjük során használnak fel. Az emésztőrendszer megbetegedései gyakoriak, és az alapbetegségen túl általában további súlyos szövődményekhez is vezethetnek, a tápanyagok felszívódásának zavara vagy hiánya miatt. A fertőzéseken kívül életvitelünk - például nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód vagy az alkoholizmus - következménye is lehet ilyen megbetegedés. Jelenleg az emésztőrendszeri megbetegedések hazánkban az ötödik leggyakoribb haláloknak számítanak.
Reflux tünetei és kezelése
Mi a reflux?
A reflux betegség a tápcsatorna felső szakaszának összetett működési zavara, eredményeképpen a gyomorsavakkal és emésztőnedvekkel elkeveredett gyomor- és nyombél-tartalom, azaz a refluxátum a normális haladási iránnyal ellentétesen, felfelé visszajut a nyelőcsőbe, ahol kellemetlen tüneteket és végső esetben szervi elváltozásokat, nyálkahártya-gyulladást okoz. Legnyilvánvalóbb tünete a refluxátum okozta rendszeres, gyakori gyomorégés, a szegycsont mögött jelentkező égő fájdalom, fulladás-érzés.
Tünetek
A reflux jelensége, azaz a gyomortartalom visszaáramlása, időnként egészségesekben is előfordulhat: kiadós étkezés, előrehajlás, szoros ruházat is okozhatja a hasűri nyomás fokozódását, ugyancsak emiatt okozhat átmeneti kellemetlenséget a várandós édesanyáknak is.
Kórossá a panaszok gyakori ismétlődésével válik.
A reflux előfordulása
Egy felmérés szerint Magyarországon minden második ember érez rendszeresen vagy rendszertelenül gyomorégést, a reflux egyik jellegzetes tünetét. Más adatok szerint 20-40% tud valami reflux-gyanús tünetről. A reflux előfordulásáról egyébként csak becsült adatok vannak, az azonban bizonyos, hogy e betegek száma szerte a világon évről évre növekszik. A megbetegedésre hajlamosít az ugyancsak terjedőben lévő túlsúlyosság, a dohányzás és a mozgásszegény életmód.
Nőknél és férfiaknál azonos arányban fordul elő, szövődményei azonban inkább a férfiakat sújtják.
A reflux okai
A nyelőcső alsó szakaszán a körkörösen futó, mintegy 4 cm hosszú záróizom alapvetően zárva van, és csak arra a rövid időre nyílik meg, míg a nyelőcső felől érkező falat áthalad rajta, hogy a gyomorba jusson. Reflux, azaz visszafolyás akkor következik be, ha az izomgyűrű az alulról ránehezedő hasűri nyomás hatására is kinyílik, és fölfelé engedi a gyomortartalmat. A visszafolyás az alsó záróizom gyengesége, illetve a megnövekvő hasűri nyomás vagy e kettő együttes hatására következik be.
A záróizom-gyengeség összefüggésben lehet rekeszizom-sérvvel is, mely izom normálisan kívülről erősíti a záróizmot. A rekeszizom-sérv záróizom-gyengeséget okoz.
A hasűri nyomás fokozódásának egyik legkézenfekvőbb oka, ha nő a gyomortartalom mennyisége. Ez bekövetkezhet egyszerűen egy kiadós evés után, vagy, ha a gyomortartalom nem továbbítódik rendesen a belek felé.
A hasűri nyomás fokozása révén erősítheti a refluxos tüneteket a hasra történő elhízás, a várandósság, súlyemelés, fizikai munka, így egyes sportok, vagy akár a ruházat szűk derékrésze is.
A reflux betegeknél többnyire gyengébb a nyelőcső jellegzetes, falat-továbbító izommozgása, úgynevezett perisztaltikája is, így az alulról odakerült gyomortartalmat kevésbé képes visszavezetni az élettanilag helyes irányba.
A rendszertelen táplálkozás, az ülő életmód kedvez a betegségnek. A dohányzás, a túlzott alkohol-, tea-, és kávéfogyasztás, illetve bizonyos (pl. szaliciliát-tartalmú) gyógyszerek irritálhatják a gyomor nyálkahártyáját. Egyes altatók és nyugtatók "ellazítják" a gyomorszájat, ezért az e szereket hosszú ideig szedőknél megnő az esélye a refluxátum légutakba kerülésének.
A reflux diagnózisa
A típusos tünetek, tehát a gyomorégés és savas felböfögés heti rendszerességű meglétekor a diagnózis rendszerint egyértelműen megállapítható. További vizsgálatokat ebben az esetben egyéb betegségek kizárására végeznek, különösen akkor, ha egyéb, például vészjelző tünetekről is beszámol a beteg. Vészjelző tünetek esetén ezért szükséges a nyelőcsőtükrözés (endoszkópia).
A protonpumpa-gátló terápiás teszt során a beteg panaszaitól függően 2-12 hétig gyomorsav-termelődést gátló szert, ún. protonpumpa-gátló hatóanyagot kap: ha a tünetek enyhülnek, reflux valószínűsíthető.
A 24 órás pH-monitorozáshoz szondát vezetnek le a beteg orrán keresztül a nyelőcsövébe, majd mérik annak kémhatását. Az adatrögzítő készüléket a páciens egész nap ruházatához erősítve viszi magával. Segítségével könnyen kimutatható a semleges nyelőcsőbe került erősen savas - 1 és 2 közötti - pH-érték.
A 24 órás nyelőcsőimpedancia-mérés az egyik legújabb vizsgálat módszer. Az előzőhöz hasonló, de nemcsak a nyelőcső alsó szakaszának kémhatásának jelzésére alkalmas, hanem 4-5 elektromos ellenállás-mérő érzékelő segítségével a refluxátum folyékony vagy légnemű voltát is kimutatja. Jelentősége a savtermelődést gátló gyógyszerek ellenére sem múló panaszok esetén és a műtét szükségességének eldöntésében van.
A kivizsgálás része a nyelőcsőröntgen - ezzel igazolható többek között a rekeszizomsérv -, esetleg a nyelőcső-manometria és az izotópos nyelésvizsgálat, mellyel a nyelőcső falattovábbító-képességét ellenőrzik, ennek híján ugyanis nem végeznek műtétet.
A Bernstein-teszt során egy szondán egymás után véletlenszerűen gyomorsavas és egyszerű sóoldatot juttatnak a nyelőcső alsó szakaszára. Ha a beteg a sóoldatos befecskendezést is kellemetlennek érzi, érzőidegei túlérzékenységéről van szó. A vizsgálat alkalmas lehet a reflux kimutatására olyan esetekben is, amikor a beteg egyáltalán nem érzi a tipikus nyelőcsői tüneteket.
Az UBT-teszt a Helicobacter pylori baktérium jelenlétének kimutatására alkalmas.
A reflux tünetei, kórlefolyása
A gyomorégés a reflux betegség egyik legjellemzőbb tünete. A gyomorégés kellemetlen, a szegycsont mögött, a mellkas középvonalában jelentkező, égő érzés a gyomorszájtól egészen a torok tájékig, de a gyomorszáj környékéről kisugározhat a nyak, az áll, a lapockák és karok felé is. Savközömbösítő bevétele azonnal enyhülést ad. A gyomorégést a nyálelválasztás fokozódása kísérheti.
Másik gyakori tünet a savas felböfögés, amikor is az emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom visszaöklendezése csípős, savas ízt okoz egészen a szájüreg hátsó részéig, köhögésre ingerel, nyelési problémákat okoz a torokban, marja, égeti a nyelőcsövet.
Meg kell említeni, továbbá azokat a tüneteket, amelyek egyrészt nemcsak a reflux típusos tünetei lehetnek, másrészt csak a reflux szövődményei hozzák felszínre őket. Ilyen például az általában fokozatosan, lassan kialakuló nehezített és fájdalmas nyelés. Előbbi esetében a beteg először a falat, később már a folyadék-korty akadását is érzi. Oka lehet a szövődményként kialakult nyelőcső-szűkület, a rövid nyelőcső, vagy az ún. Barett nyelőcső, de mindenképpen alaposabb kivizsgálást igényel, akárcsak a fájdalmas nyelés, mely rendszerint a nyelőcső gyulladása miatt alakul ki.
Jelentkezhet továbbá szájüregi égés, rossz szájíz, kellemetlen szájszag, fokozott nyálelválasztás. A szájüregbe jutó savak a fogak jellegzetes romlását - erózióját - okozzák.
Az említett tünetek közül vészjelző tünetként kell szólni a nehezített és fájdalmas nyelésről és hányásról, mert ezek rosszindulatú daganatos betegségre utalhatnak. Oda kell figyelni, ha viszonylag gyors fogyás, vérszegénység, tápcsatornából származó vérzés jeleit észleljük, függetlenül a reflux betegség bizonyított meglététől is.
A szövődményes formáknál elkülönítik a nyelőcsői és nyelőcsövön kívülieket.
Nyelőcsői szövődmények:
A nyelőcsőgyulladás a leggyakoribb szövődmény, kialakulása a visszacsorgó gyomortartalom egyéni összetételének és a nyelőcsőhám ellenálló-képességének függvénye, súlyosságáról az endoszkópos vizsgálat ad felvilágosítást: az enyhébb formában hámsérülés (erózió) még nem látszik.
Heges nyelőcsőszűkület a hosszan fennálló, súlyos, erozív nyelőcsőgyulladás nyomán alakul ki, ha a sérülések hegesedéssel gyógyulnak. A nyelőcső sérülése, fekélye akár vérzéshez, a nyelőcsőfal átlyukadásához (perforációjához) is vezethet. A vérzés sokszor rejtett, csak a véres székletminta nyomán fedezik fel, máskor nagyon erőteljes. A perforáció azonnali orvosi beavatkozás híján életveszélyes.
A Barett-nyelőcső egyre gyakrabban előforduló szövődmény, a betegek 10%-ánál fedezik fel. A 10-15 éve fennálló reflux szövődménye, kialakulásában az epés visszafolyás is szerepet játszik. A bélhámra emlékeztető szerkezetűvé váló hengerhám ellenállóbb a refluxos irritációval szemben, viszont könnyen - 30-40%-os eséllyel - elfajulhat rosszindulatú mirigyhámsejtes nyelőcső-daganattá, ezért időnkénti szövettani kontrollvizsgálattal kell szűrni. Ha szövettani rendellenesség nem deríthető fel, 2-3 évente ismétlik az endoszkópos vizsgálatot. E tumorfajta nem okoz jellegzetes tüneteket. Idejében kezelésbe véve, műtéttel 95%-ban véglegesen gyógyítható.
A nyelőcsövön kívüli szövődmények rendszerint a "néma reflux" következményei.
A légúti tüneteket - rekedtség, köhögés, idegentest- vagy gombócérzés a torokban - a gyomorsav-tartalom közvetlen irritációja vagy reflexes reakció okozza. Általában elmondható, hogy ha ezek a jelek tartósan, azaz legalább két hónapon keresztül fennállnak, mindenképpen fül- orr gégész és tüdőgyógyász szakorvosnak is látnia kell, mert más súlyos betegség is előhozhatja őket.
A megmagyarázhatatlan okból - fertőzés híján - kialakuló, nehezen gyógyuló és vissza-visszatérő légúti panaszok vagy arcüreggyulladás hátterében sokszor igazolódhat néma reflux. Akár az esetek 50%-ában is megjelenhet a torokfájással, rekedtséggel járó, kezelésre nem javuló, idült garat- és gégegyulladás. Sokkal ritkább az általában éjszakai, rohamszerű, olykor életveszélyes gégegörcs, amit a savas visszafolyás miatti köhögés vált ki. A tüdőgyulladás és tüdőhegesedés mellett az asztmát külön is meg kell említeni.
A refluxos szívpanaszok nagyon hasonlítanak a szívbetegségekre, ezért akár ritmuszavar, akár mellkasi fájdalom jelentkezik, mindenképpen ki kell vizsgáltatni, hogy milyen eredetű.
A szívpanaszok közül a kapcsolt angina esetén reflexes úton szívkoszorúér-görcs igen súlyos szövődmény, infarktushoz is vezethet.
A reflux kezelése
Bármely kezelés eredményességéhez szükséges az orvos utasításainak pontos betartása, ami a reflux esetében legfőképpen az előírt étrend és életmódbeli változások követését jelenti.
A nehezen emészthető, túl zsíros, fűszeres ételek tovább maradnak a gyomorban, így kedveznek a refluxnak, helyettük könnyebb ételeket érdemes fogyasztani, és javasolt a gyakoribb étkezés, egyszerre kisebb mennyiségű étel elfogyasztásával.
Kerülendők az alsó nyelőcső-záróizom működését károsan befolyásolandó ételek, így a kávé, a tea, a csokoládé és az alkoholos italok jelentős mennyiségben történő fogyasztása. A szénsavas üdítők egyrészt savasságuk, másrészt puffasztó hatásuk miatt nem javasoltak. Egyes ártalmatlannak tűnő ételek is irritálhatják a gyulladásos nyálkahártyát; pl. a tömény édességek, a méz is fokozhatja a refluxot (az ebben lévő hangyasav közvetlenül is károsíthatja a sérült nyelőcsövet, illetve kedvező közeget teremt a baktériumok, gombák megtelepedésének). Természetesen a savas - például ecetes - ételek is elhagyandók.
Gyógyszeres kezelés:
Az enyhe tünetek kezeléséhez nem feltétlenül van szükség csak orvos által felírható gyógyszerre. A leghétköznapibb savközömbösítő (antacida, anti=ellen, acid=sav) a közönséges konyhai szódabikarbóna, továbbá gyógyszertárban kapható magnézium- és alumíniumsókat tartalmazó készítmények is alkalmazhatók. Az enyhe tüneteket gyorsan és jól enyhítik, de csak rövid ideig hatnak, mellékhatásaik miatt viszont hosszú távra nem alkalmasak. E szerek nagy mennyiségben felboríthatják a szervezet só- és vízháztartását, megemelik a vérnyomást, az egyszerű szódabikarbóna is megváltoztathatja vér kémhatását.
Az orvosi kezelés részét képező hatóanyagok adagolása a reflux súlyosságától függ.
Az enyhébb tünetekre alkalmazzák a hisztamin2-receptor antagonistákat - röviden H2-RA-kat -, melyek részben képesek gátolni a gyomor-nyálkahártya savtermelését. Hatóanyagaik a cimetidin, famotidin, nizatidin, ranitidin.
A korszerű gyógyszerek az ún. protonpumpa-gátlók (PPI=Protonpump-Inhibitor). Hatóanyagai, amelyek a gyomornyálkahártya úgynevezett parietális sejtjeiben fejtik ki hatásukat, teljesen képesek gátolni a protonpumpát, ami a gyomor sósavtermelésének utolsó lépését, a hidrogén ionok termelését végzi. A gyógyszercsaládhoz tartozó hatóanyagok közül elsőként az omeprazolt fejlesztették ki, majd ezt követték a lanzoprazol, pantoprazol, rabeprezol és az esomeprazol. E szerek gyorsan és hatékonyan enyhítik a nyelőcsői tüneteket. A nyelőcsövön kívüli panaszok enyhítéséhez akár 3 hónapos kezelésre is kell számítani. A tünetek elmúltával a reflux fenntartó-kezeléséhez a gyógyszeradagot csökkenteni lehet.
Ha a PPI-kel nem sikerül teljesen megszüntetni a tüneteket, a tápcsatorna mozgását javító és a nyelőcső szorosabb záródását elősegítő készítményekkel, ún. prokinteikumokkal lehet elérni a gyomortartalom gyorsabb továbbítását a bél felé.
A sucralfat-tartalmú szerek a sérült nyálkahártyán vékony, védő filmréteget képezve védik azt a további irritációktól. Súlyos nyelőcsőgyulladás idejére rövidtávon alkalmazzák őket.
A helyesen megválasztott gyógyszeres kezeléssel a betegek 80-90%-a válik panaszmentessé. Az állapot fenntartásához az enyhe panaszoknál időszakosan enyhe fenntartó kezelésre lehet szükség. A nem előrehaladott és szövődménymentes formáknál endoszkópos vizsgálat alapján dönt a kezelőorvos a fenntartó kezelésről. A betegek 5-16%-a tartozik a szövődményes formába.
A nyelőcsőszűkületet gyógyszeresen és ismételt tágításokkal lehet kezelni. Ez felfújható ballonnal vagy szondasorozattal végezhető. Sikeres tágítás után a szűkület nem zavarja lényegesen a beteg étkezését.
A nyelőcsövön kívüli tüneteknél, rekeszizom-sérv esetén, szövődményes formáknál (Barrett-nyelőcsőnél) különösen fontos kezelési alternatíva a műtét.
Általában műtétet javasolnak minden olyan esetben, ahol csak tartós gyógyszeres kezeléssel lehetne biztosítani a tünetmentességet.
Műtét:
A műtét előtt mindig alapos kivizsgálásra kerül sor, melynek során felmérik a nyelőcső anatómiáját - rövidsége miatt esetleg nem műthető - és állapotát.
A leggyakoribb műtéti eljárás az ún. Nissen-fundoplikáció, amelyet már laparoszkópos eljárással is el tudnak végezni. A gyomor fölső részét mandzsettaszerűen a nyelőcső alsó része köré rögzítik, ezzel erősítve meg az alsó nyelőcső-záróizmot.
A helyesen megválasztott és elvégzett műtét rövid távon 90%-ban eredményes, 10-20 év távlatában is 70%-ban tartós tünetmenetességet lehet várni.
Lehetnek azonban nem kívánt mellékhatásai (falatelakadás, haspuffadás, emésztési zavar, hasmenés, stb.), amelyekben sajnos nem mindig lehet javulást elérni. Szövődményes formákban a műtéttől elsősorban nem a teljes panaszmentességet várják, de rendkívül fontos az állapot további romlásának megakadályozása, lassítása.
Az étkezés utáni lefekvés fokozza a tüneteket, mivel a vízszintes testhelyzet kedvez a gyomortartalom visszafolyásának. Lehetőleg a lefekvés előtt négy órával egyen utoljára a beteg, továbbá érdemes párnával, megemelni a fejet és a mellkast, még jobb, ha az ágy feji vége is megemelhető.
Érdemes megfigyelni, milyen mozgás és sportok fokozták a tüneteket, és ezeket lehetőleg kerülni kell.
Az átmeneti refluxos tünetek a várandósság második felében jelentkeznek főként, amikor a megnőtt méh egyrészt maga is növeli a hasűri nyomást, másrészt a gyomrot is csaknem vízszintes helyzetbe a rekeszizomhoz nyomja. Ha korábban ilyen panaszai nem voltak a kismamának, szülés után ezek nagy valószínűséggel fognak múlni.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+16 °C
Minimum:
+3 °C
A Nyugat-Dunántúlon döntően borult lesz az ég, másutt a kezdeti közepesen vagy erősen felhős időt követően délutántól borul be dél felől. Délelőtt csak a Nyugat- és Észak-Dunántúlon, késő délutántól, estétől dél felől egyre többfelé várható eső, zápor. Délen néhol zivatar is kialakulhat, az Alpokalja magasabb részein pedig havas eső, havazás is lehet. Az északi, északkeleti szelet sokfelé kísérik élénk, helyenként erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 21 fok között alakul, de a tartósan borongós Nyugat-Dunántúlon 10 fok alatti értékeket is mérhetnek. Késő este 6, 13 fok valószínű. Napközben melegfront érezteti hatását, ami miatt a frontérzékenyek tünetei ismét felerősödhetnek.