Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban


Petefészekrák tünetei és kezelése

Szerző: Dr. Elek Csaba   |   Lektor: Dr. Bíró Krisztina

Rövid leírás

Petefészkekben igen sokféle rosszindulatú daganat alakulhat ki. Ezek döntő többsége cisztás mirigyrák (adenokarcinóma), ezért az alábbiakban ennek ismertetésére szorítkozunk.

Előfordulás

A petefészekrák az asszonyoknál az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat. A petefészekrák a nők összes rákos megbetegedésének mintegy 4%-át teszik ki. Annak esélye, hogy egy nőnél élete folyamán petefészekrák alakuljon ki, 1,7%, a petefészekrák okozta halál esélye pedig 1% körüli.

Okok

A petefészekrák okait ma még nem ismerjük, bár a kockázati tényezőkről egyre többet tudunk. Hajlamosító tényezők lehetnek:
  • BRCA1 és BRCA2 génmutációkat eredetileg emlőrákkal kapcsolatban mutatták ki. Mára már bizonyos, hogy az említett dominánsan örökíthető génmutációk a petefészekrák kockázatát is jelentősen megnövelik. Az összes petefészekrák körülbelül 9%-ában mutatható ki az említett mutációk valamelyike. Az összes génhordozó mintegy 40-50%-ánál alakul ki petefészekrák 70 éves korukig. Ezzel szemben a teljes populáció kockázata csupán 1,7%.

  • Életkor: A legtöbb eset a változókort követően alakul ki. A petefészekrákok mintegy felét 63 éves kor felett diagnosztizálják.

  • Szülészeti kórelőzmény: Azoknál a nőknél nagyobb a kockázat, akiknek az első havivérzése 12 éves kor előtt jelentkezett, az utolsó pedig 50 éves kor felett, nincs gyermekük, vagy első gyermeküket 30 éves kor után szülték. Úgy tűnik tehát, hogy a petefészekrák kockázata arányosan nő az élet során bekövetkezett ovulációk számával.

  • Családi kórelőzmény: Azoknál gyakoribb, akiknek első fokú rokonságában fordult elő petefészekrák, emlőrák, bélrák vagy prosztatarák.

  • Fogamzásgátlás: A fogamzásgátló tabletták megakadályozzák a tüszőérést és az ovulációt, így kivédik a petefészek mirigyrákjainak körülbelül 50%-át.

Diagnózis

  • Ultrahang vizsgálat: Különösen a színkódolt hüvelyi ultrahang vizsgálat hasznos a petefészekrák korai felismerésében.

  • Hasi tükrözés (laparoszkópia): A daganat közvetlen megtekintése és szövettani vizsgálata perdöntő.

  • A számítógépes rétegvizsgálat (CT = computer tomográfia) és a nukleáris mágnesrezonancia vizsgálat (MRI = magnetic resonance imaging) különösen a betegség stádiumának meghatározásában lehet az orvos segítségére.

  • A vérből kimutatható tumorjelző, az úgynevezett Ca-125 marker szintén hasznos információt ad az orvosnak, ez a molekula azonban nem csak petefészekrákokban jelenik meg a vérben, sőt rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható olykor, ezért önmagában nem diagnosztikus értékű.

Kórlefolyás

A betegség lefolyásának nyomon követése, a betegség kiterjedésének megítélése a klinikai stádiumok megállapítása alapján lehetséges, mely az azt követő kezelés megválasztásában is döntő jelentőséggel bír.

A petefészekrák stádiumai:
A petefészekrák kiterjedése meghatározható TNM-rendszer (tumor - nyirokcsomó - metasztázis= áttét) szerint, és létezik úgynevezett klinikai stádiumbeosztás is.

A petefészekrák T kategóriái:

Tx: Az orvosnak nem áll rendelkezésére információ az elsődleges daganatról.
T1: A rák csak a petefészek vagy petefészkek állományára korlátozódik.
T1a: A daganat csak az egyik petefészek állományára korlátozódik, és nem mutatható ki a kismedencei hashártya folyadékból.
T1b: A daganat mindkét petefészekben jelen van, azok állományát nem lépi túl, és nem mutatható ki a kismedence hashártya-folyadékából.
T1c: A daganat egyoldali vagy mindkét oldali, átlépi a petefészek szöveti határait, vagy kimutatható a kismedence hashártya folyadékból.
T2: A rák ráterjed kismedence szöveteire és/vagy a kismedence hashártya felületére.
T2a: A rák ráterjedt a petevezetékekre és/vagy a méhre, de a kismedencei hashártya folyadékból nem mutatható ki.
T2b: A rák ráterjedt más kismedencei szervekre is, de nem mutatható ki a kismedence hashártya folyadékából.
T2c: A rák ráterjedt a petevezetékekre, méhre és/vagy a kismedence egyéb szerveire, és a kismedence hashártya folyadékából is kimutatható.
T3: A rák egy vagy kétoldali, és ráterjedt a kismedencén kívüli hashártya-felületekre is.
T3a: Az áttétek csak mikroszkóppal láthatók.
T3b:Az áttétek szabad szemmel is láthatók, de nagyságuk nem éri el a 2 cm-t.
T3c: Az áttétek 2 cm-nél nagyobbak.

A petefészekrák N kategóriái:

Nx: A nyirokcsomók állapotáról az orvosnak nincsenek pontos információ.
N0: A nyirokcsomókban áttét nem mutatható ki.
N1: A rákos sejtek az elsődleges daganathoz közeli nyirokcsomókban is megjelentek.

A petefészekrák M kategóriái:

Mx: Távoli áttétek létezéséről nincsenek pontos információk.
M0: Távoli áttét nem mutatható ki.
M1: Távoli áttét mutatható ki.

A petefészekrák klinikai stádiumai:
I. stádium: A rák a petefészek vagy petefészkek állományára korlátozódik.
IA. stádium: A rák az egyik petefészek állományára korlátozódik. A kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek nem mutathatók ki.
IB. stádium: A rák mindkét petefészekben megtalálható, de csak azok állományára korlátozódik. A kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek nem mutathatók ki.
IC. stádium: A rák egy vagy két petefészekben van jelen, és az alábbi jelenségek közül legalább egy fennáll:
  • A rák megjelenik a petefészek felszínén.
  • A cisztás daganat megrepedt.
  • A kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek mutathatók ki.
II. stádium: Az egy vagy kétoldali rák a kismedence más szerveire (méh, petevezeték, húgyhólyag, szigmabél, végbél) is ráterjedt.
IIA. stádium: A rák ráterjedt a petevezetékre vagy a méhre, de a kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek nem mutathatók ki.
IIB. stádium: A rák más kismedencei szerve is ráterjedt, de a kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek nem mutathatók ki.
IIC. stádium: A rák ráterjedt más kismedencei szervre is, és a kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek mutathatók ki.
III. stádium: A rák ráterjedt a kismedencén túli hashártya-felületekre és/vagy a környéki nyirokcsomókra.
IIIA. stádium: A kismedencén túli hashártya-felületeken mikroszkópos áttétek mutathatók ki, de rák nem található meg a környéki nyirokcsomókban.
IIIB. stádium: A kismedencén túli hashártya felületeken 2 cm-nél kisebb áttétek mutathatók ki.
IIIC. stádium: Az alábbi állapotok valamelyike áll fönn:
2 cm-nél nagyobb kismedencén túli hashártya áttétek vagy a környéki nyirokcsomókban áttétek találhatók.
IV. stádium: Távoli áttétek a májban, tüdőben, lépben, távoli nyirokcsomókban, stb.).

Kezelés

  • Műtét: Amennyiben lehetséges, fogamzóképes korban törekedni kell a méh és az ellenoldali petefészek megtartására. Sajnos ez ritkán lehetséges. Gyakoribb a petefészkek eltávolítása a méhhel, a nagycseplesszel (a hasűri hashártya egyik része) és a környéki nyirokcsomókkal együtt. Valamennyi elérhető daganatot el kell távolítani.

  • Sugárkezelés: Elvégezhető külső berendezéssel ("kobalt ágyú", részecskegyorsító), vagy beültetett sugárzó izotóppal. Olykor az izotópot a hashártya felületére folyadék formájában viszik fel.

  • Citosztatikus kezelés: A kezelést általában 6 alkalommal, 3-4 hetes ciklusokban végzik. Az elmúlt évtizedekben a platina vegyületek (ciszplatin, karboplatin) és a taxánok bevezetésével jelentősen javult a kemoterápia hatékonysága.

  • A diagnózis felállítását követően az egyéves túlélés 78%, az ötéves túlélés mintegy. 50%. Amennyiben a rák nem lépte át a petefészkek szöveti határait, az ötéves túlélés esélye 95%. Sajnálatos, hogy a betegeknek csak 29%-a tartozik ebbe a stádiumba.

Megelőzés

A petefészekrák megelőzésére biztos módszerekkel nem rendelkezünk. Családi halmozódás esetén fontos lehet a fogamzásgátló tabletta használata, valamint a gyermekvállalás, a megfogant életek elfogadása.

Bizonyos daganatok által termelt fehérjék, ún. tumor-markerek vérből való kimutatása és ezzel a korai diagnózis ma még nem kellően kidolgozott eljárás.

Hasznos tudnivalók

Mint már utaltunk rá, egy családon belül gyakorta halmozódnak bizonyos rákféleségek (pl. emlőrák, petefészekrák, prosztatarák, vastagbél-végbélrák). Nagy valószínűséggel a hajlam azonos génhibákra vezethető vissza. Akinek családjában tehát az említett daganatok valamelyike ismételten fordult elő, tekintse magát veszélyeztetettnek, és szervezze meg a rendszeres szűrővizsgálatot. Mivel erre kialakult előírások még nincsenek, a részleteket a nőgyógyásszal kell a betegnek megbeszélnie.

A családban halmozódó génhiba kimutatására szükséges lehet genetikai tanácsadás igénybe vétele, ahol családfa-analízis segítségével lehet a kockázatot megadni.

Kategória: Tumoros megbetegedések

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

19608Kérdezzen Ön is!

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Tudjon meg többet lexikonunkból!

Ha vizsgálni kell...

Ami fontos lehet: címek, adatok

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag