Sebészet

A sebészet az orvostudomány azon ága, amely a külső vagy a belső szervek elváltozásait vagy betegségeit nem gyógyszerekkel, hanem műtéttel vagy különböző eszközös beavatkozások segítségével végzi. A sebészet már számos szakterületre specializálódott, például fej-nyaki sebészet, idegsebészet vagy éppen a plasztikai sebészet. A korábbi, jelentős roncsolással járó beavatkozások megszűntek és egyre inkább a kevésbé invazív megoldások terjedtek el. Ma már nem ritka az egynapos sebészeti ellátás sem.

Nyelőcső-divertikulumok tünetei és kezelése

Mik a nyelőcső-divertikulumok?

A divertikulum az üreges szervek (pl. gyomor-bélrendszer, vizeletelvezető rendszer, stb.) falának kiboltosulása. Gyakori jelenség a nyelőcsőben. A nyelőcső a garatot és a gyomrot összekötő izmos cső alakú szerv, melynek feladata a lenyelt táplálék továbbítása a gyomorba hullámzó ("féregszerű") izommozgással (perisztaltika). Divertikulumjainak három típusát különítjük el:

Tünetek

  1. Közvetlenül a garat alatt helyezkedik el a Zenker (Cenker)-divertikulum.
  2. A mediasztinális típus a nyelőcső középső szakaszának betegsége.
  3. Közvetlenül a rekeszizom fölött az epifrenikus típus található.

A nyelőcső-divertikulumok előfordulása

A nyelőcső-divertikulumok a világon nem mindenhol egyformán gyakoriak. Északi országokban vagy északi országokból származóknál a leggyakoribb. Közöttük évente, százezer ember között 2 új esetet fedeznek fel. A betegség a Távol-Keleten (Japán, Indonézia) nagyon ritka. Férfiaknál valamivel gyakoribb. Férfi nő arány: 1,5:1 és csaknem kizárólag idősebbek betegsége.

A nyelőcső-divertikulumok okai

A másodlagos ok a nyelőcső izomrostjainak sorvadása, mely lehetőséget teremt arra, hogy a nyelőcső nyálkahártyája sérvszerűen utat találjon a rostok között. A divertikulum kialakulását a nyelés és a nyelőcső mozgása közötti összhang hiánya segíti elő. Valószínű azonban, hogy a három típusnak az okai nem egyeznek meg. Az izomrostok sorvadása és inkoordinált mozgásának okai nem világosak.
Gyakori, hogy a háttérben a nyelőcső-záróizom (kardia) ellazulási képtelensége (akalázia) vagy a nyelőcső izomzatának elsődleges betegsége áll. Az izomsorvadás időskorban sokszor az egész szervezetet érinti (kachexia), mely vérellátási zavarokra (érelmeszesedés) vagy az idegműködés lassulására vezethető vissza.

A nyelőcső-divertikulumok tünetei

Az esetek jelentős részében nincsenek tünetek, a divertikulum egyéb okból végzett gyomortükrözés vagy gyomorröntgen-vizsgálat során derül ki. Különösen a középső szakaszon található mediasztinális típusok tünetszegények. Az epifrenikus formák gyakorta okoznak csillapíthatatlan csuklást. A legnagyobb jelentőséggel bíró Zenker-divertikulum tünetei a következőkben foglalható össze.
  • A lenyelt étel hányinger nélküli visszaáramlása (regurgitáció), mely bizonyos testhelyzetekkel (előrehajlás, fekvés) provokálható. A Zenker-divertikulum többnyire a bal oldalon helyezkedik el, így, ha a beteg jobb oldalára fekszik, regurgitációt tapasztalhat.
  • Kellemetlen szagú lehelet. A tasakban összegyülemlő ételmaradék rothadásnak indul, ez igen kellemetlen leheletet eredményez. Ezt a beteg többnyire önmaga is észreveszi.
  • Nyelési nehézség (diszfágia). Többnyire a szilárd táplálék lenyelése okoz nehézségeket. Minél jobban megtelik a tasak, annál jobban képes összenyomni a nyelőcső üregét.
  • A divertikulum gyulladása, nyálkahártya eróziója vérzést okozhat. Regurgitáció során ez friss vér megjelenését jelenti a visszabukott táplálékban. Ha a vér lekerül a gyomorba, az ott termelődő sósav hatására szurokszéklet (meléna) mutatkozhat.
Az esetek jelentős részében nincsenek tünetek.
Az esetek jelentős részében nincsenek tünetek.

A nyelőcső-divertikulumok diagnózisa

Röntgenvizsgálat: A nyelőcső-divertikulum kimutatására legáltalánosabban használt radiológiai módszer a bárium-kontrasztanyag nyeletése folyamatos mellkas-átvilágítás mellett.
Endoszkópiás vizsgálat: hajlékony üvegszáloptikás eszközzel történő megtekintés hasznos lehet, különösen akkor, ha szövettani mintavételre is szükség van. Az endoszkópiás vizsgálat nem helyettesíti a báriumkontrasztos nyelési vizsgálatot. Ha nincs pontos információnk a divertikulum elhelyezkedéséről, nagyságáról, fokozott annak veszélye, hogy az endoszkóppal súlyos sérülést, pl. perforációt okozunk. Az endoszkóp nyeletése ugyanis a nyelőcső felső szakaszában "vakon", azaz szemellenőrzés nélkül történik.

A nyelőcső-divertikulumok kórlefolyása

A betegség általában jóindulatú és/vagy jól gyógyítható. Olykor azonban szövődményekkel is számolni kell. A legkomolyabb veszély a visszabukott táplálék belélegzése (aspiráció), különösen rothasztó baktériumok jelenlétében.
Életveszélyes állapotot teremthet a masszív vérzés, amellyel főként akkor kell számolni, ha a divertikulum nagyobb ér falával sipolyt képez. Sipolyképzés a légcső (trachea) felé is megtörténhet, ez esetben a törvényszerűen jelentkező aspiráció lehet végzetes. Ritka, de súlyos szövődménye a divertikulum által provokált elszarusodó nyelőcsőrák kialakulása.

A nyelőcső-divertikulumok kezelése

A nyelőcső-divertikulum definitív gyógyítása a műtét. A betegséget operálni viszont csak nagyon indokolt esetben szabad, mert
  1. A műtét mellkasmegnyitással történik, amelynek veszélye sokkal nagyobb, mint sok esetben az alapbetegség veszélye.
  2. A nyelőcsőnek nincs hashártya-borítása, így nehezen operálható, gyakoriak a műtéti szövődmények. Az alapbetegség gyógyítása (pl. achalasia), ha lehetséges, alapvető követelmény.

Fontos, hogy a nyelőcső-divertikulumban szenvedő, a számára szükséges táplálékokat nagyobb arányban folyadék formájában fogyassza el. Kerülni kell a rothadási folyamatokat provokáló, magas fehérjetartalmú ételek fogyasztását. Fontos, hogy a beteg naponta sokszor étkezzen, de az étkezések során bevitt táplálék kis mennyiségű legyen.
Az éjszakai aspiráció elkerülésére a beteg feküdjön megemelt felsőtesttel. Az éjszakai regurgitáció elkerülésére a lefekvés ideje előtt 4 órával már ne fogyasszon táplálékot.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Dunántúl nyugati felén döntőrészt napos idő várható, máshol a több-kevesebb napsütés mellett közepesen vagy erősen felhős lesz az ég. Csapadék nem valószínű. Megélénkül, a Tiszántúlon néhol meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 12 fok között valószínű. Késő estére többnyire 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.