Münchausen-szindróma tünetei és kezelése

 Szabó Emese

 

 dr. Vizi János pszichiáter, igazságügyi pszichiáter szakértő

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a Münchausen-szindróma?

A Münchausen-szindróma lényege az, hogy a betegek kitalálnak maguknak valamilyen betegséget vagy tünetcsoportot, majd azt az egészségügynek megpróbálják "eladni" annak érdekében, hogy foglalkozzanak velük, vizsgálatokat végezzenek rajtuk, kórházba kerülhessenek. Történeteiket a családnak és a hozzátartozóknak is előadják annak érdekében, hogy így magukra irányíthassák a figyelmet.

A Münchausen-szindróma különbözik a hipochondriától, ez esetben ugyanis nem betegségtől való félelemről van szó, hanem arról, hogy az érintettek tünetekről és panaszokról hazudoznak, leleteket hamisítanak, akár a tüneteket elő is idézik magukon szándékosan. Jellemző rájuk az is, hogy panaszkodnak korábbi ellátóhelyeikre, elmondják: már rengeteg orvosnál voltak, de egyik sem tudta kideríteni, mi a bajuk, közben pedig - legalábbis elmondásuk szerint - egyre romlik az állapotuk. Ezt részben a frusztráció levezetése végett teszik, részben az orvost is ezzel akarják motiválni. Gyakori, hogy az érintetteknek korábban valamilyen kötődésük volt az egészségügyhöz, azon a területen dolgoztak, vagy korábban orvosok akartak lenni.

A Münchausen-szindróma előfordulása

Nincs pontos adat a Münchausen-szindróma előfordulásáról, a betegség látenciája rendkívül magas. A problémát sokszor maga az egészségügy sem ismeri fel, másrészt amikor esetleg kezdik felismerni, a kommunikációban pedig ezt jelzik, akkor a beteg eltűnik, szó szerint lelép. Viszont innentől kezdve az orvosok sem tudják biztosan megmondani, hogy Münchausen-szindrómával volt-e dolguk, vagy csak a beteg nem volt megelégedve az ellátással, emiatt elment máshova.

A sejtések szerint a betegek többsége nő, de a magas látencia és a diagnózis nehézsége miatt ezt is fenntartásokkal kell kezelni. A korcsoportról sincsenek adatok, de a probléma vélhetően valamennyi korosztályt érinthet. Az időseknél ráadásul még nehezebb kiszúrni a Münchausen-szindrómát, náluk ugyanis nem meglepő, ha rengeteg zárójelentéssel, lelettel érkeznek az orvoshoz, illetve sokat panaszkodnak. Ráadásul esetükben átfedés is van a többi idős beteggel abban a tekintetben, hogy sok nem Münchausen-szindrómás idős ember is csak azért jár orvoshoz hetente többször, hogy valaki beszélgessen vele. Emiatt a probléma tényleges gyakoriságát nagyon nehéz meghatározni.

A Münchausen-szindróma okai

A Münchausen-szindróma hátterében vélt vagy valós szeretethiány, kisebbrendűségi érzés, elhanyagoltságérzés húzódik meg. Állhat mögötte depresszió vagy szorongás, különböző lelki problémák és személyiségzavarok is.

A Münchausen-szindróma tünetei

A Münchausen-szindrómás betegek a leggyakrabban bőrgyógyászati problémákkal hozakodnak elő, azok tüneteit ugyanis könnyen elő lehet idézni otthon, majd prezentálni lehet a bőrgyógyásznál. Az érintettek különböző foltokat szoktak előidézni irritáló anyagokkal, gyulladásos tüneteket szoktak provokálni. Szóba jöhet más orvosi szakterület is, például a gasztroenterológia. Ez odáig mehet, hogy a betegek szándékosan fogyasztanak romlott életeket, vesznek be nem halálos, de valamilyen szinten toxikus anyagokat. Előfordul, hogy tudják magukról: bizonyos ételekre rosszul reagálnak, de direkt emiatt fogyasztják azt. Például egy laktózérzékeny megiszik a tünetek provokálásához elégséges mennyiségű tejet, majd utána megy vizsgálatra.

A fájdalom komoly eszköz a Münchausen-szindrómás betegek kezében, azt ugyanis sehogyan nem lehet ellenőrizni, nagyon nehéz objektíven vizsgálni. Erre csak olyan módszerekkel van lehetőség, amelyek a rutin eljárások során nem elérhetőek. Viszont innentől kezdve az orvosok nem tudják objektíven cáfolni a betegek fájdalmakra vonatkozó állítását. Főleg mert gyakori az is, hogy a betegek eleve úgy érkeznek a vizsgálatokra, hogy azt mondják: most éppen nincs fájdalmuk, de más helyzetekben - például éjszaka, alvás közben - kínok gyötrik őket. Összegezve szinte valamennyi orvosi szakma érintett lehet.

A betegek gyakran meghamisítják a vizsgálati leleteket is, például vért tesznek az otthonról vitt vizeletmintába, székletmintába. Szándékosan megszegik az előírásokat, például az éhgyomri vizsgálat előtt rengeteg cukrot esznek, emiatt az egekbe emelkedik a vércukorértékük, vagy éppen zsíros kenyeret tömnek magukba, és a vérzsírszintjük lesz emelkedett. Tetteik mögött sokszor komoly kutatómunka húzódik meg, alaposan utánanéznek mindennek, tudják, melyik betegségnek milyen tünete van, azt hogyan lehet szándékosan előállítani.

A Münchausen-szindróma kialakulása mögött depresszió is meghúzódhat

A Münchausen-szindróma kialakulása mögött depresszió is meghúzódhat



Az érintetteket panaszaik miatt rengeteget vizsgálják, jellemzően egyre kockázatosabb módszereket vetnek be. Gyakran műtétre is sor kerül, emiatt előbb-utóbb szövődményeik is lesznek. Kockázata ugyanis minden invazív beavatkozásnak van, kizárni semmit nem lehet.

Főleg fiatalabbaknál jelentkező új jelenség, hogy a Münchausen-szindróma érintettjei nem (csak) orvosoknak illetve a családnak adják elő panaszaikat, hanem betegeket összefogó internetes közösségekhez, önsegítő csoportokhoz csatlakoznak. Panaszaikat, tüneteiket ilyen helyeken is el tudják mondani, az emiatt remélt figyelmet itt is megkapják. Az internetes oldalakon az ilyen személyeket arról lehet felismerni, hogy nekik van a legszomorúbb történetük, ők szenvednek legjobban. Viszont ez esetben az érintettek csak hazudnak, tényleges tüneteket nem okoznak maguknak. Ezt csak akkor teszik, ha az egészségügyi intézményekbe is elmennek.

Jellemző az is, hogy ha az interneten panaszkodó Münchausen-szindrómások egészségügyi vonalon nem tudnak "sikert" elérni, akkor más területekre is átmennek. Panaszaikat például tetézik azzal, hogy azt mondják, elütötte a kutyájukat vagy macskájukat az autó, meghalt egy rokonuk, elvesztették állásukat. Egyszóval az interneten negatív életeseményekről is hazudnak.

A Münchausen-szindróma diagnózisa

A diagnózist nagyon nehéz felállítani, mert ha a beteg észreveszi, hogy kezdenek rajta átlátni az orvosok, inkább eltűnik. Az egészségügyi dolgozók gyanúját gyakran az kelti föl, hogy a betegnek életkorához és általános állapotához képest rengeteg panasza van, szatyorszámra hordja az orvoshoz korábbi vizsgálati leleteit. A betegek egy része nagyon ügyes, megtalál olyan ritka betegségeket és tünetegyütteseket is, amelyeknek hamisított tüneteit látva és hallva tényleg felmerül az, hogy az adott betegségről van szó, csak éppen nem tudják diagnosztizálni. Emiatt a betegek elérik azt is, hogy folyamatosan vizsgálják őket.

A Münchausen-szindróma diagnózisának felállítását segítheti, ha a leletek összességét átnézik. Abból ugyanis látszik, hogy az adatok, megállapítások nem koherensek, egymásnak ellentmondanak. A tünetek sem állnak össze egységes mozaikká, azokon is észrevehetők árulkodó jelek.

A Münchausen-szindróma kezelése

A Münchausen-szindrómát nagyon nehéz kezelni, mert a betegek általában lelépnek abban a pillanatban, hogy az orvosok elkezdik pedzegetni: nem stimmelnek a történetek. Ha ez történik, az érintett általában azonnal másik ellátóhelyet és másik orvost keres, a történet így máshol folytatódik. A Münchausen-szindrómás betegeket pszichiáterhez végképp nehéz elküldeni, ilyesmire jellemzően nem hajlandóak az érintettek. Ha ez mégis sikerül, akkor az általában azért történik, mert a dolgot másképp vezetik fel neki. Például azt mondják, nem a mentális probléma miatt küldik pszichiáterhez, hanem azért, mert a sok egészségügyi probléma, illetve az azzal járó hercehurca annyira megterhelő, hogy amiatt hasznos a lelki támogatás. Ha ezt az egyéb szakorvosok jól kommunikálják, akkor nagyobb az esélye annak, hogy az érintett valóban elmegy pszichiáterhez vagy pszichológushoz. Ilyen esetben a pszichiáter és a pszichológus sem szembesíti egyből a beteget azzal, hogy a problémája maga a Münchausen-szindróma, hanem terelőúton, egyéb problémák megbeszélése során, úgymond közvetve próbál hatni rá.

Ha a Münchausen-szindróma mögött álló alapbetegség a depresszió és a szorongás, akkor annak kezelése is kulcsfontosságú. Szükség lehet családterápiára is, különösen akkor, ha a probléma eredete összefügg a beteg vélt vagy valós családon belüli háttérbe szorulásával, a figyelem önmagára irányításával.

A Münchausen-szindróma gyógyulási esélyei

A gyógyulási esélyek nem túl jók, mert a betegek rendszerint lelépnek abban a pillanatban, hogy az egyéb szakorvosok fölismerik a tényleges problémát, amely miatt pszichiáterhez, pszichológushoz irányítják betegüket.

A Münchausen-szindróma szövődményei

Szövődmények az indokolatlanul végzett invazív vizsgálatok és műtétek miatt állhatnak elő, illetve akkor, ha valaki a betegségek tüneteinek előidézésekor valóban árt saját magának, például romlott ételt, vagy mérget fogyaszt. Ugyancsak kockázatot jelentenek a fölöslegesen szedett gyógyszerek és azok mellékhatásai.

Hasznos tudnivalók

Münchausen báró létező személy volt, nem csak mesefigura, mint ahogyan azt a történetei alapján gondolnánk. Az illető a hadi sikereiről mesélt szórakoztató, ám a valóságtól kissé elrugaszkodott történeteket. A szindróma azért kapta róla a nevét, mert esetében, noha nem is szórakoztató, de költött történetekről van szó.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vizi János pszichiáternek.

Kategória: Pszichiátriai betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Münchausen-szindróma kezelésére! További kérdésem van Münchausen-szindróma témában
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az intim szőrtelenítés veszélyeiSzőrtelenítés

Az intim szőrtelenítés veszélyeiMilyen veszélyeket rejthet magában a csupaszság?

Miért lehet fájdalmas az együttlét? Szexualitás

Miért lehet fájdalmas az együttlét? A jelenség mögött gyakran nőgyógyászati problémák állnak

Frissítse fel a lábait!Lábápolás

Frissítse fel a lábait!Egy hosszú nap után fáradtnak, nehéznek érezte a lábait? Tippünk!

A beteg kutat, segítenünk kell nekiOkosgyógyszer

A beteg kutat, segítenünk kell nekiLimfómánál is életet menthet a józan ész

Életmódtippek aranyereseknekAranyér

Életmódtippek aranyereseknekA legfontosabb: rendszeresség és higiénia

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +23 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban hétfon délelőtt tovább vékonyodik, csökken a felhőzet, pár órára kisüt a nap.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag