Tumoros megbetegedések

A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.

Méhnyakrák tünetei és kezelése

Mi a méhnyakrák?

A méhnyakrák a méhnyak daganatos megbetegedése. Szövettana alapján két típusa van. Az egyik az úgynevezett többrétegű laphámból kiinduló laphámrák, a másik pedig a nyakcsatornában lévő, egyrétegű hengerhámból kialakuló hengerhámrák, más néven adenokarcinóma. A két típus több dologban is különbözik egymástól: ugyan mindkettő a méhnyak területéről indul ki, a hengerhámdaganat később és nehezebben fedezhető fel, mint a méhszáj felszínén elhelyezkedő laphámrák, emellett agresszívebb is a viselkedése. Emiatt befolyásolja a terápia megválasztását, hogy a méhnyakrák melyik szövettani típusáról van szó.

Tünetek

A méhnyakrák előfordulása

Magyarországon évente 1000-1200 új méhnyakrákos esetet fedeznek fel, ami uniós összehasonlításban nagyon magas szám. A betegség miatt évente körülbelül 400 nő hal meg. A méhnyakrák elsősorban 45 és 65 év között érinti a nőket, de az elmúlt években a 30 év körülieknél is gyakoribbá vált. Ennek oka a betegség hátterében álló HPV-fertőzés terjedése.

A méhnyakrák okai

A méhnyakrák kialakulásában (mindkét szövettani típusnál) a humán papilloma vírus (HPV) magas kockázatú törzseinek van döntő szerepük: az esetek közel 98 százalékát az ezekkel való fertőződés okozza. A méhnyakrákok több mint 60 százalékát a HPV 16-os váltja ki, a maradék közel 40 százalékon pedig osztozik a 18-as, a 45-ös, a 31-es, a 33-as, a 39-es, az 51-es, az 52-es és az 58-as törzs.
A méhnyakráknak kockázati faktora a dohányzás is, de csak a HPV-vel összefüggésben. Ennek oka, hogy a dohányzás segíti a vírus bejutását a sejtekbe, mert rontja azok mikrocirkulációját és így a HPV elleni ellenanyagok eljutását a sejtekhez.
A méhnyakrák megelőzését a magas kockázatú HPV törzsek elleni védőoltás is segíti
A méhnyakrák megelőzését a magas kockázatú HPV törzsek elleni védőoltás is segíti

A méhnyakrák tünetei

A méhnyakrák kezdeti tünete a vérzési rendellenesség, amely elsősorban szexuális együttlét után jelentkező vérzésben nyilvánul meg. Emellett bűzösebb folyás is jelentkezik. Késői stádiumban - amikor már a medencefali, méhűri kötőszövet is érintetté válik - deréktáji fájdalom, csípőlapátba sugárzó fájdalom, rendszeres alhasi fájdalom is kialakul, és felléphet vizeletürítési zavar is (amikor már a két húgyvezeték is érintetté válik).

A méhnyakrák diagnózisa

A diagnózist szövettani vizsgálattal állítják fel. Ehhez föltárják a méhnyak területét, majd az ott látott elváltozásból mintát vesznek, kicsippentenek egy darabot (ez az úgynevezett célzott mintavétel). A másik lehetőség az úgynevezett hurokkimetszés, amelynél nagyfrekvenciás rádióhullámú eszközzel vesznek szövettani mintát. Emellett nőgyógyászati vizsgálaton stádiummeghatározást is végeznek: megnézik, mekkora a betegség kiterjedése.
A méhnyakrákok 98 százaléka hengerhám-daganat vagy a méhszáj felszínén elhelyezkedő laphámrák. A daganat típusa a terápiára is kihat, az elkülönítés emiatt is fontos.

A méhnyakrák kezelése

A terápia alapvetően stádiumfüggő. A korai stádiumokban - amíg a betegség a méhnyakra lokalizálódik - műtéti megoldást javasolnak, ami a gyakorlatban kiterjesztett vagy radikális méheltávolítást jelent (ezt a köznyelv Wertheim-műtétként emlegeti). Ennél a műtétnél nemcsak a méhet távolítják el, hanem a méhűri kötőszövetet és a kismedencei nyirokcsomóláncot is. A kizárólag a méhnyakat érintő kúpkimetszés csak egészen korai stádiumban jöhet szóba (1A stádiumig, az úgynevezett mikroszkopikus méhnyakrákoknál), főleg olyan esetekben, amikor valaki még akar gyereket. A szintén csak a méhnyakra lokalizálódó, de már 1B stádiumú méhnyakráknál mindenképp Wertheim-műtétre van szükség.
Ha a betegség már túlterjedt a méhnyakon, akkor kemoterápia és sugárkezelés együttes alkalmazására van szükség. Ez az úgynevezett kemo-irradiáció, amelynél a kemoterápia a sugárkezelésre érzékenyít. Az ilyen kezelés 5 hétig tart, a beteg minden héten kap egy kemoterápiás infúziót, utána pedig 5 napon keresztül sugárkezelést 5 héten át.

A méhnyakrák rehabilitációja

A kiterjesztett műtét után nagyon fontos a rehabilitáció, ugyanis következtében a hólyag és a végbél beidegzése is zavart szenved. Ez átmeneti működési problémát okoz, ami azt jelenti, hogy a beteg nem érzi a vizelési ingert, nem tud spontán hólyagot üríteni, vagy adott esetben túlcsordul a hólyagja, és az inkontinencia panaszai lépnek föl. Ugyanez igaz a székletürítésre is. Emiatt van szükség rehabilitációként gyógytornára. Változó, hogy meddig kell járni rá: megesik, hogy elegendő néhány hónap, de előfordul, hogy a panaszok csak több év után enyhülnek.

A méhnyakrák gyógyulási esélyei

A gyógyulási esélyekre mindenképp hatással van, hogy Magyarországon a méhnyakrákok közel 70 százalékát késői stádiumban fedezik fel, így az a kiindulási szerven is túlterjed. Ez vagy a hüvely felé történik, vagy a méh körüli kötőszövetet érinti. A daganat az esetek 30 százalékában marad kizárólag a méhnyakon, a betegség gyógyulása szempontjából kedvező prognózist pedig csak ez jelent. Ha ilyen esetekben nincs daganat a nyirokcsomón sem, akkor a daganatmentes 5 éves túlélés eléri a 97 százalékot. Későbbi stádiumokban az esélyek jelentősen csökkennek, nyirokcsomóáttétnél akár 10 százalékig is eshetnek.
A méhnyakrákok 2 százaléka úgynevezett világos sejtes daganat, ami nagyon gyorsan alakul ki, a rák előtti állapotot szinte "átugorja". Ezek általában rezisztensek a kezelésre is, ami azt jelenti, hogy kemoterápia és sugárterápia együttes alkalmazásával sem tudják őket gyógyítani vagy biztosítani a hosszú távú daganatmentességet. Ezeknél a műtét is csak időszakos megoldást jelent, mert a daganat általában nagyon korán kiújul, illetve áttétet ad máshol.

A méhnyakrák megelőzése

A méhnyakrákot szűrővizsgálattal lehet megelőzni, a szűrésen ugyanis már kimutatható a rák előtti állapot is. Sajnos itthon az ilyen vizsgálatokon való részvételi arány kevesebb mint 50 százalék, emiatt lehet magas a méhnyakrák gyakorisága. A megelőzés másik módja a betegség hátterében álló, magas kockázatú HPV törzsek elleni oltás.

A méhnyakrák szövődményei

Szövődmény az áttétképzés lehet, de lehetnek következményei a terápiás beavatkozásoknak is. A radikális műtét miatt vizelet- és székletürítési zavar alakulhat ki, ahogy nyirokkeringési elégtelenség is felléphet, amely a nyirokrendszer eltávolítása miatt jelentkezik. A sugárkezelésnek késői szövődményei lehetnek, amelyek a kezelés után 5-10 évvel léphetnek fel. Ilyen lehet a bélműködési zavar, a hólyagműködési zavar, a spontán bélkilyukadás, illetve a bélhólyagsipoly kialakulása.
A cikk elkészítéséhet nyújtott segítséget köszönjük dr. Koiss Róbert szülész-nőgyógyász, klinikai onkológusnak.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +16 °C
Minimum: +4 °C

A Nyugat-Dunántúlon erősen felhős vagy borult lesz az ég, másutt délelőtt még csak kisebb körzetekben lehet felhős idő, csak délutántól várható felhőzet-növekedés. Délelőtt csak a Nyugat- és Észak-Dunántúlon, késő délutántól, estétől dél felől egyre többfelé várható eső, zápor. Délen néhol zivatar is kialakulhat, az Alpokalja magasabb részein havazás is lehet. Az északi, északkeleti szelet sokfelé kísérik élénk, helyenként erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 21 fok között alakul, de a tartósan borongós Nyugat-Dunántúlon kicsivel 10 fok alatti értékeket is mérhetnek. Késő este 6, 13 fok valószínű. Az előrejelzések alapján hétfőn frontmentes időnk lesz, így a frontérzékenyek tünetei várhatóan nem erősödnek fel.