Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban


Méhnyakrák tünetei és kezelése

Szerző: Dr. Elek Csaba   |   Lektor: Dr. Gimes Gábor

Rövid leírás

(másnéven: cervix carcinoma)

A méhnyak a méh hüvelybe nyúló, mintegy 3 cm hosszú része, melynek feladata a méhüreg fertőzéstől való védelme, a méhnyaknyák termelése és a spermiumok felvezetése a méhüregbe, továbbá a méhben termelődő mirigyváladék és a menstruációs vér távozásának biztosítása. Belső felületét élénkpiros mirigyhám, míg a külső méhszájat a hüvelyhámra emlékeztető laphám borítja. A méhnyakrák jellemzően a két hámfelület találkozásánál alakul ki. A daganatképződést rendszerint korai, csak a hámra lokalizálódó rákos elfajulás (CIN = cervikális intraepiteliális neoplázia) előzi meg. Méhnyakrák alatt a szövetekbe behatoló (invazív) daganatot értjük. A méhnyakrák döntő többsége (99%) laphámrák, és csak az esetek csekély hányadában fordulhat elő mirigyrák fordulhat.

Előfordulás

A méhnyakrák az emlőrák után a női szervezet második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Az esetek döntő többsége nemileg aktív korban alakul ki. A világon évente 500 000 új eset fordul elő. Magyarországon évente mintegy 1500 új beteggel kell számolni. Az újszülött leánygyermekek 2,3 százaléka számíthat arra, hogy élete folyamán méhnyakrákos lesz. Az esetek többsége 30-40 éves korban jelentkezik. A méhnyakrák az összes daganatos halálozás egytizedét teszi ki. A fejletlen országokban a méhnyakrák a vezető halálok a nők körében.

Okok

A méhnyakrák pontos okai nem ismertek. A legfontosabb kockázati tényezők a következők:
  • A humán papillómavírus fertőzés. Gyakori partnerváltás esetén biztosan gyakrabban fordul elő, kockázata a partnerek számával arányosan nő.
  • Nemileg aktív életkor.
  • Dohányzás.
  • Gyakori genitális (ivarszervi) gyulladás.

Diagnózis

A méhnyak speciális mikroszkóp (kolposzkóp) segítségével történő megtekintésekor a rákra gyanús vagy rákot valószínűsítő elváltozásokat jól el lehet különíteni a normális állapottól. Rákot valószínűsít a karfiolszerű növedék, a fekély vagy a kettő kombinációja, azaz a részben elhalt karfiolszerű növedék. A szövetek törékenyek, vérzékenyek, az elváltozásra gyakorolt enyhe nyomással is a szövetek beszakadását észlelheti a vizsgáló orvos.
A pontos diagnózis a kóros szövetek mikroszkópos vizsgálatával - citológiával (szövettani vizsgálat) történik.

A stádium meghatározása műtét során vagy egésztest CT vagy MR vizsgálat során végezhető. Szükség esetén a hólyag és a végbél tükrözésére (cisztoszkópia, rektoszkópia) is indokolt.

Kezelés

Az invazív daganat a 2/b stádiumig operálható. A műtét kiterjedtsége a stádium függvénye. I-es stádiumig elegendő a méh eltávolítása. A későbbiekben viszont a műtét kiterjed a kismedence összes kötőszövetének és nyirokcsomójának eltávolítására, ezt hívják radikális hiszterektómiának vagy Wertheim-műtétnek.

Nem operálható esetekben sugárkezelés végezhető műtét előtt vagy helyett is. A besugárzás végezhető külső sugárforrásból (pl. "kobalt ágyúval"), illetve a méhbe, hüvelybe helyezett radioaktív kapszulák segítségével. A műtét előtt végzett sugárkezeléssel a daganat mérete csökkenthető, és a sejtek szóródása megelőzhető.

A kemoterápia sejtosztódást gátló gyógyszerekkel történik. Méhnyakrák esetén leghatékonyabbak a platinavegyületek (ciszplatin, karboplatin) és a fluorouracil.
Az egyes kezelési módokat többnyire egymással kombinálják.
A kezelések eredményeként az összes invazív méhnyakrák ötéves túlélési aránya nagyjából 70%. 2/b stádiumig valódi gyógyulásra is lehet számítani az esetek mintegy felében. Késői stádiumokban megtartó ("palliatív") kezelést végeznek, melynek célja a daganat növekedésének lassítása és a beteg életminőségének javítása.

Megelőzés

Mivel az esetek jelentős része vélhetően vírus eredetű, a legbiztosabb védekezési mód a megbízható monogám párkapcsolat. A méhnyakrák "0" stádiumban való felismerése tökéletes gyógyulást eredményezhet, de csak rákszűrő vizsgálattal fedezhető fel. Ezért minden felnőtt, nemileg aktív nőnél indokolt a rákszűrés legalább 2-3 évente egy alkalommal, ha az orvos javasolja, ennél jóval gyakrabban is. A rákszűrés célja a méhnyakrák korai, "0. stádiumban" (CIN) való felismerése.

Hasznos tudnivalók

A citosztatikus gyógyszerek mindig a leggyorsabban osztódó sejtekre hatnak. Ezek pedig a hajhagyma sejtjei, a spermiumok és a csontvelő. Ezért tapasztalható a betegeknél a haj átmeneti elveszítése. A meddőség is csak ideiglenes. A citosztatikus gyógyszerek adásának a csontvelő-károsodás szab határt.

Kategória: Tumoros megbetegedések

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

19611Kérdezzen Ön is!

Kapcsolódó gyógyszerek

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Tudjon meg többet lexikonunkból!

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag