Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban

Magasvérnyomás-betegség

Magasvérnyomás-betegség tünetei és kezelése

Szerző: Kiss Éva, Máriáss Márta   |   Lektor: Dr. Somos Zsuzsa

Mi a magasvérnyomás-betegség?

(másnéven: hipertónia)

A hipertónia a fejlett országokban népbetegségnek számít. A népesség mintegy 15 százalékának van tartósan a magasvérnyomás szempontjából határérték, azaz 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása. Félő azonban, hogy ennél többeket érint valójában. Évente csaknem 5000 magyar ember halála írható a betegség számlájára. Más becslések szerint még aggasztóbb a helyzet, mivel minden 8. halálesetben játszik közre a magasvérnyomás, ezzel maga mögé utasította a tumoros megbetegedéseket is.

A magasvérnyomás-betegség okai

A magas vérnyomás lehet elsődleges és másodlagos. Ez utóbbi annyit jelent, hogy más betegség tüneteként jelentkezik a magas vérnyomás.

Az elsődleges hipertónia (esszenciális hipertónia vagy magasvérnyomás-betegség, továbbiakban csak hipertónia) multifaktoriális eredetű kórkép, több tényező (genetikai hajlam és környezeti hajlamosító tényezők) együttese alakítja ki.

Esszenciális hipertóniáról beszélünk, ha a vérnyomás-emelkedés hátterében kiváltó kórfolyamatot nem sikerül kimutatni. Ilyen a magasvérnyomás-betegségek mintegy 80 százaléka. Bizonyos örökletes tényezőkön kívül a stresszel járó, illetve a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, a magas sótartalmú étrend, az életkor és a fogamzásgátlók használatának hatásait vizsgálták a hipertónia kialakulásában. A helytelen táplálkozás sokféleképpen járulhat hozzá a magas vérnyomáshoz. A dohányfüstben lévő nikotin érszűkítő hatása miatt emeli a vérnyomást. Az alkohol kis mennyiségben, például napi 1-2 dl bor fogyasztásakor még nem emeli, de nagy mennyiségben - a megnövekedett folyadékbevitel miatt - fokozza a vérnyomást. A feketekávé kis mennyiségben (napi 1-2 csészéig) általában nem befolyásolja, előfordulhat azonban, hogy valakinek a szervezete fokozottan reagál a kávéra, ezért nem árt ellenőrizni a vérnyomást kávéivás előtt és után. Egy-két csészénél nagyobb mennyiség azonban már mindenképpen egészségtelen.

Másodlagos hipertónia esetén pontosan megállapítható a magas vérnyomásért felelős kórfolyamat. A betegek kezelése tehát a kiváltó októl függően különböző lehet, amelyet szakorvosnak kell eldönteni.

Kiváltó okok lehetnek: idült vesebetegségek (renális hipertónia), veseartéria szűkület (renovaszkuláris hipertónia), endokrinológiai kórképek (pajzsmirigy, mellékvesekéreg-túlműködés, pl. fokozott aldoszteron termelés, Cushing-szindróma és Cushing-kór), a hipotalamusz betegségei (dienkefalózis), adrenalint termelő daganat (feokromocitóma), fejlődési rendellenességek (pl. az aorta mély szűkülete, a koarktáció aorté).

A magasvérnyomás-betegség diagnózisa

A diagnózis felállításához természetesen a legfontosabb a vérnyomásmérés. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha nyugalmi állapotban, nem szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között, különböző napokon végzett legalább két, inkább három mérés átlaga nagyobb, mint 140/90 Hgmm.

Az orvos feladata tisztázni azt is, hogy pontosabban mi okozza a magas vérnyomást, elsődleges vagy másodlagos hipertóniával kell-e számolni. A másodlagos hipertónia esetében ugyanis a kiváltó betegség kezelésére is feltétlenül szükség van.

A hipertónia megállapításához a beteget alaposan kikérdezik az életmódjáról, egyéb betegségeiről. A vérnyomást leginkább befolyásoló betegségek, a szív- és érrendszeri, vesebetegségek, valamint a cukorbetegség. A klinikai vizsgálatok a már észlelhető szervi elváltozásokat hivatottak kideríteni. Ide tartozik a vérnyomásmérés is.

A magas vérnyomás kiváltó okai közül az érelmeszesedést legegyszerűbben a nyaki főverőérben lehet kimutatni ultrahangos vizsgálattal. Tapasztalatok szerint a magasvérnyomásos páciensek legalább 82 %-ában jelentős az érelmeszesedés, idősebb korban az arány csaknem 100 százalékosra tehető.

 Lehetséges érték magas vérnyomás esetén 
 

Lehetséges érték magas vérnyomás esetén

 
A másodlagos hipertónia diagnózisának felállításához további vizsgálatok is szóba jönnek: szemfenék-vizsgálat, EKG, mellkas-röntgen, vér- és vizeletvizsgálat, hormonszint-vizsgálatok. Laboratóriumi vizsgálat során fontos a vér lipid szintjének a koleszterin, triglicerid szintnek vizsgálata. Ezen belül fontos az ún. LDL-koleszterin érték mértéke.

A vizsgálatok sora az érintetteknek riasztónak tűnhet, mégis nagyon fontos az együttműködés, hogy az orvos körültekintő vizsgálatok után döntsön a kezelésről, ennek híján ugyanis előfordulhat a költséges és a beteg számára időigényes kezelések sem hozzák meg a kívánt eredményt. Magyarországon egyelőre még a nem elég alapos kivizsgálás is rizikótényezőnek számít.

A magasvérnyomás-betegség kezelése

A kezelés célja, hogy a páciens vérnyomását tartósan sikerüljön a célérték, 138/83 Hgmm-re csökkenteni. A terápiát mindaddig nem mondhatjuk sikeresnek, ameddig ezt nem sikerül elérni, ez ugyanis feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valóban csökkenjen a magasvérnyomás szövődményeinek kockázata.
A magasvérnyomás-betegség általában nem gyógyítható, de étrendi és életmódbeli változtatásokkal, valamint gyógyszeres kezeléssel kontroll alatt tartható, hogy a lehetséges szövődmények ne következzenek be.
Az életmódi változtatások a gyógyszeres kezelés mellett is szükségesek:

A túlsúlyos hipertóniás betegek számára javasolt a testsúly ideális szintre való csökkentése. Az általános szív és érrendszeri állapot karbantartására a cukorbetegségben szenvedő, kövér és magas koleszterinszinttel élő embereknek diéta javasolt. A só- és zsírszegény, rostdús táplálékok fogyasztása ajánlott. A napi nátriumbevitelt 2,3 grammra, a konyhasóbevitelt napi 6 grammra ajánlatos csökkenteni, a megfelelő kalcium-, magnézium- és káliumbevitel fenntartása mellett. A napi alkoholfogyasztás ne haladja meg a napi 7 dl sört vagy a 2,4 dl bort vagy a 0,6 dl tömény szeszt. A dohányzást teljesen abba kell hagyni. A rendszeres testmozgás és a stresszoldó technikák elsajátítása is fontos eszköze lehet a magas vérnyomás legyőzésének.

Gyakorlatilag minden hipertóniás beteg vérnyomása beállítható a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek valamelyike segítségével, de a kezelést egyénre szabottan kell végezni. Csak ekkor várható, hogy a magasvérnyomás ne lehessen "néma gyilkos".

A gyógyszer kiválasztása során az orvos figyelembe veszi a beteg korát, nemét, a hipertónia súlyossági fokát, a kísérő betegségeket, a lehetséges mellékhatásokat. Sajnos a nem eléggé körültekintő kezelés miatt az orvosi kezelés alatt álló hipertóniás betegeknek csak mintegy ötödénél sikerült a vérnyomást a célérték alá csökkenteni. Tehát ezen a téren orvosnak és betegnek is van még mit tennie.

A mai korszerű vérnyomáscsökkentők közül megemlítendők az ún. angiotenzin II receptor-blokkolók, röviden ARB-k és a kalciumcsatorna-gátlók. Az előbbiek egy érszűkítő hatású hormon hatását megakadályozva tágítják az ereket. Utóbbiak pedig az erek simaizomzatának elernyedésén keresztül érik el az erek tágulását.

A béta-blokkolókat alkalmazzák általában szívinfarktus után, koszorúér-betegségek, szívelégtelenség, szívritmuszavarok és szapora szívverés esetén, továbbá szóba jönnek még a vízhajtó, ún. diuretikus hatású készítmények is, amelyek a szervezet vízleadásának serkentésével csökkentik a vérnyomást. Ez utóbbiak mellékhatásként növelik a cukorbetegség kialakulásának esélyét, ezért fontos, hogy az orvos döntse el, kinek melyik vérnyomáscsökkentő szedése indokolt.


A másodlagos hipertónia kezelése a kiváltó ok függvénye. A vesebetegség kezelése csökkenti, normalizálja a vérnyomást, így a gyógyszeres kezelés még hatásosabb. A szűkült veseartéria ballonos katéter bevezetésével, majd annak felfújásával tágítható. A vesét ellátó szűkült artéria sebészi áthidalása is gyakran helyrehozza a magas vérnyomást. Magas vérnyomást okozó daganatok, pl. a feokromocitóma szintén sebészeti úton távolítandók el.

A magasvérnyomás-betegség megelőzése

Négy olyan tényező van, melyen nem lehet változtatni, de épp ezért figyelni kell a megnövekedett kockázatra:

Életkor:
A magasvérnyomás-betegség az életkorral nő.

Rassz:
A afrikai eredetű populációban a hipertónia kétszer gyakoribb. Néhány amerikai indián törzsnél is gyakoribb a magas vérnyomás és annak komplikációi.

Nem:
Fiatal korban férfiaknál gyakoribb. 55 és 64 éves korban a különbség kiegyenlítődik, majd a nőkben lesz gyakoribb.

Családi kórelőzmény:
A hipertónia gyakorta mutat családi halmozódást.

A kezelhető kockázati tényezők a következők:

Elhízás:
Minél magasabb a testtömeg-index BMI, annál valószínűbb a hipertónia kialakulása. A vértérfogat ugyanis a testsúly függvénye is. Emellett minél nagyobb a testtömeg, annál több szövet igényel megfelelő oxigénellátást.

Mozgásszegény életmód:
A fizikai aktivitás hiánya is fokozza a vérnyomást, mert növeli a testtömeget.

Dohányzás:
A dohányfüst vegyi anyagai károsítják az érbelhártyát, mely elősegíti az LDL-koleszterin lerakódását az érfalakban, úgynevezett aterómák keletkeznek. A nikotin érösszehúzó hatású, ezáltal fokozza a szívizom terhelését.

Túlzott sófogyasztás:
A sóérzékeny (NaK génhibás) egyének a túlzott sófogyasztással só- és vízvisszatartással, a vértérfogat növekedésével reagálnak. Emellett a nátrium fokozza az adrenalin-receptorok érzékenységét is, ami vérnyomásemelő hatású hormon.

Alacsony káliumfogyasztás:
A kálium a szervezetből nátriumot szorít ki, így a közönséges konyhasóval ellentétes hatású.

Túlzott alkoholfogyasztás:
Az alkohol mértékletes fogyasztása csökkenti a vérnyomást, mert vizelethajtó és értágító hatású. Emellett véd a hipertóniát okozó érelmeszesedéssel szemben is, mert napi 3 dl borral azonos alkoholmennyiségig fokozza a védő HDL-koleszterin szintézisét. Efelett viszont már májkárosító hatású, ezáltal csökken az agresszív LDL-koleszterin lebontása a májban, és csökken a védő HDL-koleszterin szintézise. Idővel az alkohol súlyos szívizom-károsodást okoz (alkoholos kardiomiopátia).

Stressz:
A stressz a fokozott adrenalin és noradrenalin ("katekolaminok") termelése miatt érösszehúzó hatású, ezért fokozza a vérnyomást és a szívizom terhelését. A stressz oldására alkalmazott "módszerek" (kávéfogyasztás, dohányzás, alkoholfogyasztás) tovább növelhetik a vérnyomást. A stressz olyan mikrokeringési zavarokat okoz, melyek elősegítik az érelmeszesedést, ezáltal az érelmeszesedés által okozott hipertónia "rárakódását" is.

A magas vérnyomás kockázatát fokozhatják még a zsíranyagcsere zavarai (magas vérzsír-értékek), cukorbetegség és alvási légzéskimaradás (apnoe).

A hipertónia gyermekkorban ritka és általában másodlagos, azaz valamilyen kiváltó betegség tünete. A jövőben számolnunk kell azonban a fizikai inaktivitásra és extrém elhízásra visszavezethető gyermekkori hipertóniás esetek szaporodásával is, főként tizenéves korban.

Kategória: Szív- és érrendszeri betegségek

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

19611Kérdezzen Ön is!

Kapcsolódó címtárak

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Szolgáltatások

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag