Felnőttkori fertőző betegségek : Lyme-kór
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
Lyme-kór tünetei és kezelése
Mi a Lyme-kór?
A Lyme-kór kullancs által terjesztett bakteriális fertőzés, amely az esetek túlnyomó többségében jóindulatú, sokszor magától is gyógyul. Legismertebb tünete a jellegzetes bőrpír, de kialakulhatnak miatta neurológiai, mozgásszervi panaszok is. A betegséget teljes komplexitásában 1975-ben írták le az Egyesült Államokban, de világszerte csak akkor vált ismertté, amikor 1982-ben felismerték a kórokozóját. Az első hazai érintetteket 1984-ben diagnosztizálták.
Tünetek
A Lyme-kór előfordulása
A Lyme-kór az északi féltekén a leggyakoribb vektor (vérszívó) által közvetített fertőző betegség. Magyarországon évente átlagosan 1300 beteget jelentenek, de ez a szám nem tükrözi a valóságot. Egyrészt azért nem, mert csak az esetek töredékét jelentik, másrészt jelentős lehet a téves diagnózison alapuló bejelentések száma is. A Lyme-kór valódi hazai gyakoriságáról csak becslések vannak, amik azt feltételezik, hogy évente 100 ezer emberből 80-100 betegszik meg. Ezt a számot erősítik a szakrendelők és a kórházak adatai is, arról viszont nincs információ, hogy milyen gyakoriak a tünetmentes fertőzések. A betegek többségét májusban, júniusban és júliusban diagnosztizálják, ősszel egy kisebb második csúcs következik. A betegség bizonyos munkakörökben (például erdészeknél) sokkal gyakoribb, náluk az átfertőződés aránya elérheti a 29 százalékot, a 60 éven felettieknél akár az 50 százalékot is.
A Lyme-kór okai
A Lyme-kórt kullancs terjeszti, más vérszívók nem képesek a fertőzés átvitelére. A kullancscsípés ténye ugyanakkor az esetek 30-50 százalékában rejtve marad. Emberről emberre a Lyme-kór nem terjed, a fertőzés semmilyen módon nem adható át. A betegség kórokozója a Lyme-baktérium (Borrelia burgdorferi).
A Lyme-kór tünetei
A Lyme-kór klinikai képe, kórlefolyása változatos. A betegség sohasem okoz légúti tüneteket, ritkán jár lázzal, de ha mégis, az sosem tart három napnál tovább. A Lyme-kór legjellegzetesebb korai tünete az erythema migrans névvel illetett bőrpír, amely legalább egy hétig, esetenként hónapokig megmarad, de előbb-utóbb magától is eltűnik. A kórokozó azonban attól függetlenül tovább szaporodhat a szervezetben, hogy a bőrpír megszűnik.
A hajlatokban (leggyakrabban a térdhajlatban) kezdődő bőrpír kezdetben kissé duzzadt, csíkszerű lehet. Napok alatt fokozatosan növekszik, majd ovális alakot ölt, elsimul (átmérője hetek-hónapok múlva elérheti akár a 100 centimétert is). Fontos kiemelni, hogy a piros folt kezdetben mindig homogén, és többnyire csak napok, hetek múlva (akkor sem mindig) lesz céltáblaszerű rajzolata. Különösen felnőttekre jellemző, hogy a térdhajlatban, a lábszáron és a bokák felett látható bőrpír bevérzett vagy vérzésekkel tarkított lehet. Gyerekeknél a csípés gyakori a fejen, a fül mögött, ahol csak ritkán fedezik fel. A fül mögötti centrummal induló bőrpír általában igen halvány, rendszerint csak egyirányú, ujjnyi széles csíkként jelenik meg a fül előtt, majd onnan napok, hetek alatt vándorol előre az orr vonaláig, utána pedig csaknem mindig eltűnik.
Az 5 centiméternél kisebb, céltáblaszerű, nem növekvő folt sosem Lyme-kórt jelez. A Lyme bőrpírja fájdalmat ritkán okoz, ha igen, akkor azt csak főleg a bevérzett formákban. A bőrtünet viszketni is csak minimálisan szokott. Előfordul ugyan, hogy a jellegzetes foltot komoly fáradékonyság, fej-, ízületi, és izomfájdalmak kísérik, de inkább az a jellemző, hogy a látványon kívül más panasz nem jelentkezik.
Van példa arra is, hogy a jellegzetes bőrpír a csípéstől távolabb alakul ki (ilyenkor 3-5, ritkán 10-nél több foltot látni egyéb területeken), de ez csak az esetek 6-7 százalékára jellemző. Ilyenkor a bőrjelenségek átmérője csak 2-4 centiméter, de előfordul a szokásossal egyező, céltáblaszerű, akár 20-30 centiméteres bőrpír is.
A Lyme-kórnak olyan ritka kórformája is van, amelynél többnyire a gyerekek fülcimpája vagy az egész fülkagylója lesz duzzadt, jellegzetesen lilás színű. Ez a tünet kezelés nélkül csak hónapok alatt tűnik el. Pubertásnál és felnőtteknél előfordul, hogy a tünet a mellbimbón is megjelenik. A duzzanatot gyakran bőrpír veszi körül, vagy annak a helyén fejlődik ki.
A kezeletlen Lyme-fertőzést követő hetek ritka szövődménye a szívizomgyulladás, de társulhatnak a betegséghez neurológiai problémák is. Ilyen az arcidegbénulás, esetleg a szemmozgató idegek bénulása. Ezek a panaszok jellemzően hirtelen kezdődnek, a fokozatosan kialakuló arcidegbénulás nem jellemző a Lyme-betegségre. Az egy hónap után ismét jelentkező arcidegbénulás szintén nem lehet Lyme-kór következménye. Agyhártyagyulladás többnyire a fertőzés utáni 6 héten belül alakulhat ki. Gyermekkorban az agyhártyagyulladással kísért arcidegbénulás különösen gyakori.
A Lyme-fertőzést követően hónapokkal vagy akár egy évvel később jelentős térdízületi folyadékgyülem alakulhat ki (mindig csak az egyik térdben), amit csak mérsékelt fájdalom kísér. Ez azért meglepő, mert mindeközben a beteg lába annyira megdagad, hogy gyakorlatilag kitölti a nadrágot. Könyök-, váll- és bokaduzzanat sokkal ritkábban jelentkezik, csípőízületi folyamat pedig nem fordul elő. Hetek után a duzzanat visszahúzódik, majd hetekkel később ismét megjelenik. Idővel a tünetmentes időszakok egyre rövidebbek lesznek, valamint egyre hosszabbak a tünetes periódusok.
Többnyire idősebb nőknél - akár évtizedes lappangási idő után - más panaszok is jelentkezhetnek. Náluk a végtagok feszítő oldalán mélylilává, tésztás tapintatúvá válik a bőr, majd foltokban, elsősorban a kidudorodó csontok felett a bőr elvékonyodik, áttűnnek az erek is. Ez a tünet rendszerint igen fájdalmas amiatt, mert a bőr alatti idegvégződések és csontok, ízületek is megbetegszenek. Ez a kórforma kezelés nélkül folyamatosan súlyosbodik, spontán nem gyógyul.
A Lyme-kór diagnózisa
A Lyme-kór diagnózisa a klinikai kép - főképp a jellegzetes bőrpír - alapján általában nagy biztonsággal felállítható, de az orvosok gyakran bizonytalanok, emiatt szerológiai vizsgálatot kérnek. Ez azért gond, mert az ilyen eljárások a mai napig nincsenek standardizálva, kiterjedt használatuk igen sok tévedést okoz. Tipikus eset például, hogy szinte bármilyen tünet hátterében felvetik az Lyme-kór gyanúját, és emiatt szerológiai vizsgálatot kérnek, ami viszont gyakran ad téves vagy rosszul értelmezett eredményt. Ha ugyanis a vizsgálat próba alapon történik, a pozitív eredmény csupán 9 százalékos eséllyel utal valóban Lyme-betegségre, a pozitív leletek 91 százaléka téves. Ennek nyomán - a becslések szerint - tízszer annyi embert kezelnek Lyme-kórral, mint ahányan ténylegesen ebben a betegségben szenvednek. A vaktában végzett laboratóriumi vizsgálat fals pozitív eredménye nyomán megkezdett - nyilván nem megfelelő - kezelés pedig azt a látszatot adja, hogy a Lyme-kór gyógyíthatatlan.
A patikában kapható, Lyme-kór önvizsgálatra gyártott gyorstesztek megbízhatósága szintén kétséges, ilyeneket sem érdemes használni. Nem alkalmas a betegség azonosítására vagy kizárására a szövetekből történő direkt mikroszkópos vizsgálat sem. A bőrbiopsziás mintából a tenyésztés és a PCR-vizsgálat már kellően érzékeny, de ritkán van rá szükség. Az agyvízből végzett tenyésztés, majd annak PCR-vizsgálata az előbbinél hatékonyabb, és van esély a fertőzés ízületi folyadékból történő PCR-es kimutatására is.
A Lyme-kór kórlefolyása
A Lyme-kór az esetek túlnyomó többségében jóindulatú, sokszor magától is gyógyuló betegség, csak néha progresszív lefolyású. A beteg sorsa nagyban függ az első ellátó orvostól, aminek fő oka, hogy a diagnózis felállítása sokszor még ma is bizonytalan, és gyakori a helytelen gyógyszerhasználat is. A halálos kimenet Lyme-kór esetében nagyon ritka, de a fertőzés idültté válhat, ritkán évtizedekig is eltarthat, súlyossága ebből adódik.
A Lyme-kór kezelése
A Lyme-kór típusos bőrtünetét mutató betegeket minden további vizsgálat (beleértve a szerológiai vizsgálatokat is) nélkül kezelni kell, ha viszont a klinikai kép nem egyértelmű, nem szabad belevágni egy antibiotikumkúrába. Erre mindig figyelni kell, mert az indokolatlanul adott antibiotikum súlyos károkat okozhat.
A kezeléshez használható antibiotikumok köre szigorúan meghatározott, csak az amoxicillin, a cefuroxim, a doxycyclin és a ceftriaxon hatóanyag jöhet szóba, vagy ha ezekre valaki allergiás, akkor az azithromycin. A más gyógyszerekkel, hibásan kezelt Lyme-betegség már nehezebben gyógyítható, vélhetően azért, mert ilyenkor a kórokozók olyan területekre menekülnek, ahol a későbbi kezelések már nem érik el őket. Emiatt Lyme-gyanú esetén tilos ötletszerűen szedni antibiotikumot.
A Lyme-kór megelőzése
A Lyme-kórt a kullancscsípés kivédésével lehet megelőzni. Ennek eszköze a bozótos területek kerülése, illetve az, ha a kirándulások, kertészkedések során hosszú nadrágot viselünk, aminek alját a zokniba is betűrjük A hosszú hajat jó összefogni, sapka alá tűrni. Bár sokan hiszik, hogy a különféle szagos termékek (például a fokhagyma, a pálinka és a B-vitaminok) megvéd a kullancscsípéstől, a vizsgálatok ezt cáfolják. Hasznosak a rovarriasztó szerek, de a testfelület átvizsgálására ettől függetlenül szükség van.
Fontos, hogy ha kullancsot találunk, akkor azt ne nyomkodjuk, ne préseljük össze, ne tekergessük, ne kenegessük. Erre azért kell figyelni, mert a baktérium a kullancs testében (gyomrában) található a legnagyobb számban, és így minden olyan beavatkozás, amely a vérszívót öklendezésre készteti, vagy a gyomor összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. A hagyományos kullancskanál helyett jobb megoldás hegyes végű csipesszel, a feji végénél fogva lassan kihúzni a vérszívót a bőrből. Krémekkel, olajokkal a kullancsot szigorúan tilos bekenni. A csípés helyét nem szabad fertőtleníteni, aminek két oka is van. Egyrészt az, hogy a kullancs már a vérszívás kezdetétől visszaereszti a számára hasznosítható tápanyagtól mentes vérsavót, ezzel együtt a kórokozókat is, így teljesen mindegy, hogy a bőrt fertőtlenítjük-e, másrészt ha a fertőtlenítőszer helyi irritációt okoz, akkor az felkeltheti a Lyme-kór gyanúját ok nélkül is.
A Lyme-kór szövődményei
A Lyme-betegek 5-10 százaléka a korrekt kezelés ellenére panaszos marad (ez az úgynevezett post-Lyme szindróma). Náluk ízületi és izomfájdalmak, fáradékonyság, memóriazavar állandósulhat, romolhatnak a kognitív képességek, végtagzsibbadás és alvászavar jelentkezhet. Ezeken a panaszokon az elhúzódó, kombinált antibiotikumkezelés sem segít.
Hasznos tudnivalók a Lyme-kórról
Kullancscsípés után - tünetek nélkül - nem szabad megelőző jelleggel antibiotikumot szedni. Ilyenkor a jellegzetes bőrpír akkor sem jelenik meg, ha esetleg tényleg történt fertőződés, viszont ez még távolról sem jelenti azt, hogy a kórokozó is elpusztult. A jellegzetes tünet hiánya miatt pedig a betegséget biztos nem ismerik fel időben, és kezelni sem kezdik meg abban a fázisban, amikor még nincs semmilyen szövődmény.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Lakos András infektológus szakorvosnak.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, hőmérséklete a globális átlagnál csaknem kétszer gyorsabban emelkedik - állapította meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) hétfőn kiadott közös jelentésében, egyúttal felhívva a figyelmet a felmelegedés súlyos egészségügyi és gazdasági következményeire.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+16 °C
Minimum:
+4 °C
A Nyugat-Dunántúlon erősen felhős vagy borult lesz az ég, másutt délelőtt még csak kisebb körzetekben lehet felhős idő, csak délutántól várható felhőzet-növekedés. Délelőtt csak a Nyugat- és Észak-Dunántúlon, késő délutántól, estétől dél felől egyre többfelé várható eső, zápor. Délen néhol zivatar is kialakulhat, az Alpokalja magasabb részein havazás is lehet. Az északi, északkeleti szelet sokfelé kísérik élénk, helyenként erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 21 fok között alakul, de a tartósan borongós Nyugat-Dunántúlon kicsivel 10 fok alatti értékeket is mérhetnek. Késő este 6, 13 fok valószínű. Az előrejelzések alapján hétfőn frontmentes időnk lesz, így a frontérzékenyek tünetei várhatóan nem erősödnek fel.