Bőr- és nemi betegségek

Az emberi szervezet legnagyobb szerve a bőr, amely a test felszínét a külvilág felé fedi. Egy felnőtt embernél 1,6-1,8 négyzetméter, a testsúly 15 százalékát teszi ki. Sokrétű feladatot ellátó, bonyolult szerv, működése az élet sok szempontjából pótolhatatlan. Betegségei amellett, hogy kellemetlenek, de jól láthatók, feltűnőek is, nemcsak egészségi, hanem esztétikai, lelki problémát is jelentenek. A bőr és a szervezet egyéb részeinek szoros kapcsolata miatt a bőrbetegségeknek csupán egy része önálló bőrelváltozás , jelentős részük a szervezet egyéb betegségével függ össze.

Lepkehimlő tünetei és kezelése

Mi a lepkehimlő?

A lepkehimlő egy olyan banális vírusfertőzés, amely csak átmenetileg okoz kiütéseket, komoly panasszal nem jár. Főleg a gyerekeket érinti, magától is elmúlik.

Tünetek

A lepkehimlő előfordulása

Bár lepkehimlő felnőtteken is előfordulhat, alapvetően gyerekbetegségről van szó. Gyakori, hogy a fertőzés teljesen tünetmentesen zajlik le, észre sem veszik. Ilyenkor csak egyéb okból végzett felnőttkori laborvizsgálaton derül ki, hogy valaki már átesett rajta. Ez alapján jelenthető ki az, hogy élete során az emberek 50 százaléka találkozik vele, de nem mindenki betegszik meg.

A lepkehimlő okai

A lepkehimlőt a parvo B19 vírus okozza, a betegség cseppfertőzéssel terjed. A fertőzés nem nagyon ragályos, tehát nem kapja el mindenki, főleg hideg időben, télen és tavasszal gyakoribb. Maga a kórokozó sokféle klinikai képpel okozhat betegséget, ez a fajta himlő csak egy ezek közül.

A lepkehimlő tünetei

A tünetek lepkefoltszerű kiütések formájában jelentkeznek, a fertőződés után 5-10 nappal. Ugyan a betegség egyik tipikus jele az, hogy a gyerekek arcán két oldalt piros folt látszik, ez nem feltétlenül kíséri a fertőzést: foltok a testen akárhol feltűnhetnek. Annyira rossz általános állapotot nem is okoz a betegség, a foltokon túl jellemzően csak egy kis hőemelkedés és levertség jelentkezik. Emellett enyhe nátha és hurut fordulhat elő.

A lepkehimlő diagnózisa

A diagnózis felállítása csak az első beteg esetében nehézkes, viszont amikor egy óvodában már a harmadik gyereket viszik orvoshoz hasonló panaszokat, akkor már könnyű beazonosítani a fertőzést. A diagnózis felállítása alapvetően az atipikus tünetek - tehát a múló, halvány kiütések és a levertség - alapján történik. Emiatt van az, hogy az első beteg felismerése nehézkes: az orvos gyanakodhat allergiára, másfajta vírusfertőzésre, így kezdetben csak tapogatózik. Viszont amikor a sokadik gyerek kerül a doktor elé enyhe, ám hasonló panaszokkal, akkor már jobban előtérbe kerül a lepkehimlő gyanúja, lévén az időbeli egybeesés miatt tünetek karakterisztikussága már szemet szúr.
Magát a fertőzést egészen biztosan csak laborvizsgálattal lehet igazolni, ám a betegség enyhe mivolta miatt erre nem szokott sor kerülni. Csak akkor végzik el, ha például felnőttkorban más betegség - például reaktív arthritis vagy ismeretlen eredetű láz - okát keresik, és emiatt végeznek szűrővizsgálatokat. Ilyenkor már az egyéb gyulladásos paraméterek, vérképeltérések, vérlemezkeszám mellett nézik a vírusfertőzöttségre utaló laborértékeket is.

A lepkehimlő kezelése

A lepkehimlőt nem kell külön kezelni, egyedül a tüneteket lehet enyhíteni gyulladáscsökkentőkkel, lázcsillapítókkal, de csak akkor, ha ez indokolt. Maga a betegség magától is elmúlik.

A lepkehimlő gyógyulási esélyei

A gyógyulási esélyek jók, a lepkehimlő külön kezelés nélkül, magától is meggyógyul.

A lepkehimlő megelőzése

A megelőzésnek biztos módja nincs, egyedül arra lehet figyelni, hogy ha például az óvodában ismert lepkehimlő járvány van, kerüljék a közösséget.

A lepkehimlő szövődményei

Ugyan nem direkt módon a lepkehimlő, de annak kórokozója, tehát a parvo B19 vírus várandós nőknél abortuszt idézhet elő, de elvileg lehet magzatkárosító hatása is. Ilyen esetben olyan babák születhetnek, akik túlzottan ödémásak, szervezetükben sok víz szaporodik fel. A vírusfertőzés okozhat vörösvérsejt-széteséssel járó betegséget is. Ilyen jellegű problémákra a várandósoknak azért nem nagyon kell számítaniuk, lévén a nők jó része még gyerekkorában átesik a fertőzésen, másrészt az esetek túlnyomó többségében felnőtt korban is teljesen veszélytelen a betegség.
A parvo B19 kiválthat ízületi gyulladást, úgynevezett reaktív arthritist is: ilyenkor a fertőzésre immunválasz indul be, ami hullámzó, gyulladásos tüneteket okoz. Ez esetben az immunrendszer nehezen csillapodik le.
Immunbetegek ízületi tokján a DNS-be is beépülhet a vírus, emiatt fölmerülhet annak gyanúja, hogy a fertőzés autoimmun betegséget is provokálhat. Ilyenkor az ízületi tokból, az ízületi folyadékból vett mintában lehet kimutatni a vírus DNS-ét. Magához a lepkehimlőhöz azonban ennek sincs köze.

Régen a kórt "ötödik kiütéses betegségnek" hívták, mert ellentétben a többivel (kanyaró, bárányhimlő, stb.), nem tudták egzakt módon beazonosítani, nem ismerték a kórokozóját sem.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János infektológus, belgyógyász és immunológus szakorvosnak.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Dunántúl nyugati felén döntőrészt napos idő várható, máshol a több-kevesebb napsütés mellett közepesen vagy erősen felhős lesz az ég. Csapadék nem valószínű. Megélénkül, a Tiszántúlon néhol meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 12 fok között valószínű. Késő estére többnyire 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.