Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban

Laktóz-intolerancia

Betegségek A-Z

Laktóz-intolerancia

Kategória: Enzimhiányok

Szerző: Dr. Elek Csaba   |   Lektor: Prof. Dr. Riesz Tamás

Rövid leírás

(másnéven: Tejcukor-érzékenység)

A laktóz a tejben található, két gyűrűből (galaktóz és glükóz) álló cukor (diszacharid, "tejcukor"). Felszívódás közben, a vékonybelek hámjában található laktáz enzim szőlőcukorra és galaktózra bontja. A laktáz enzim, egyes népcsoportoknál, egyéneknél idővel veszít az aktivitásából, és tej fogyasztása esetén a tejcukor a bélcsatornában marad. Mivel erős ozmotikus (vizet vonzó) sajátossággal bír, a béltartalom a vérből szívott folyadékkal felhígul és hirtelen, erős hasi görcsökkel, szelekkel járó vizes hasmenés alakul ki. A laktáz enzim aktivitása már kétéves korban csökkenni kezd, a betegség viszont hatéves kor alatt ritkán mutatkozik meg.

Előfordulás

A betegség - pontosabban az elsődleges forma - gyakorisága jelentős összefüggést mutat az adott népesség eredetével és lakóhelyével. Az Egyesült Államokban a laktáz hiány a fehér lakosság 22 százalékát érinti. Észak-Európában a felnőttkori intolerancia a populáció 15 százalékát, Közép-Európában a lakosság 30 százalékát, a mediterrán országokban pedig akár 70 százalékát is sújthatja. Csaknem valamennyi (90%) ázsiai és afrikai érintett. Általánosságban elmondható például, hogy a kaukázusi eredetű népek körében több személynél mutatható ki a laktóz-intolerancia. Bár Magyarországon még nem készült reprezentatív felmérés, a tapasztalatok és a népesség nagyarányú ázsiai eredete alapján feltételezhető, hogy legalább 30-40 százalék érintett felnőtt korban.

Gyermekkorban ennek 60%-át lehet laboratóriumi úton kimutatni.

Okok

Oka szerint az alábbi formákat különböztetjük meg:

  1. Az elsődleges (újszülöttkori) deficiencia életre szóló rendellenesség. Az autószómális recesszív módon öröklődő veleszületett forma ritka, jóval gyakoribb az elsődleges késői forma, melye a laktáz aktivitásának fokozatos elmúlása. Ez a folyamat 2 éves korban kezdődik és legkorábban 6 éves korban okoz panaszokat. Gyakori a felnőttkori megjelenés.
    Az elsődleges formák genetikája rendkívül sajátos. Létezik már újszülöttkorban megmutatkozó teljes laktázhiány, mely - mint minden enzimbetegség - autószómális recesszív módon öröklődik. A rendellenesség nagyon ritka.
    A késői elsődleges laktóz-intolerancia viszont természetes jelenség. Hiszen az emlősállatok génjeibe az van beprogramozva, hogy a tejre, így a tejcukorra az emberi életnek csak korai szakaszában van szükségünk. Így az enzim aktivitása idővel meg is szűnik. A tünetek jelentkezésének időpontja nagyon változatos, 6-40 éves kor között bármikor megmutatkozhat. Létezik azonban egy olyan autószómális domináns módon öröklődő "génhiba" is, mely felnőtt egyedek számára is lehetővé teszi a tejcukor emésztését. Ezt laktáz perzisztencia génnek nevezzük (MCM6-os gén). Ez a mutáció azonban távolról sem magyarázza meg a laktóz-intolerancia rendkívül változatos klinikai képét. A laktáz perzisztencia gén északi országokban tapasztalt igen magas arányát a napfény hiányával magyarázhatjuk. Az ugyanis elégtelen D-vitamin és kalciumfelvételt eredményezne, ha nem tudnák a tejet megemészteni. Más keleti népek ezt a problémát a tejcukor alkohollá erjesztésével (a kumisz készítésével) oldották meg. A trópusi országokban a laktáz perzisztencia génre, a napsütéses órák nagy száma miatt, nincs szükség. A több millió évvel ezelőtt élt ősemberek színes bőrűek voltak. Északi irányban történő vándorlásukat két genetikai mutáció tette lehetségessé: (1) a bőr kifehéredése, hiszen így jobb hatásfokkal képes a bőr aktív D-vitamint előállítani, (2) és a tejcukor megemésztésének képességét "el kellett sajátítaniuk".

  2. A másodlagos laktózhiány általában a vékonybelek nyálkahártyájának sérülése miatt következik be. Legtöbbször egyéb (pl. fertőzéses) okból eredő gyomor-bélhurut következménye, melynek során a vékonybél nyálkahártyája, így a vékonybél hámsejtjeinek hártyájába ágyazott laktáz is elvész. A tejcukoremésztő képesség általában egy héttel az alapbetegség gyógyulása után tér vissza. A másodlagos laktázhiány természetesen nem genetikai eredetű.

Tünetek, kórlefolyás

  1. Gyomor-bélrendszeri tünetek: puffadás, hasi fájdalom, erős szelek, melyek a tej elfogyasztását követő egy óra elmúltával jelentkeznek. Napi 12 gramm laktóz (= 2,4 dl tej) elfogyasztása még ritkán okoz lényeges panaszokat. Vissza-visszatérő gyermekkori hasi fájdalmak és irritábilis bélszindróma hasonló panaszokkal járhat.

  2. Egyéb táplálékok kölcsönhatása. A gyomorürülés gyorsasága egyenesen aránylik a tünetek súlyosságával. Míg a zsír gátolja, addig a szénhidrátok, különösen az egyszerű cukrok, serkentik a gyomor ürülését.

  3. Ételallergiák, különösen gabona- vagy fehérjeallergia súlyosbítja a klinikai képében egyébként is nagyon hasonló laktóz-intoleranciát.

  4. Tejfehérje allergia klinikailag sokszor nem különíthető el.

  5. Gyomor-bélhurut - például gyermekkori fertőző bélgyulladás - a már említett másodlagos laktóz-intolerancia kiváltásával súlyosbítja a panaszokat. Bármilyen eredetű hasmenéses betegségben a tej fogyasztása elnyújthatja az alapbetegség lezajlását. Csecsemőkori gyomor-bélhurut esetén laktózmentes diéta könnyít a gyermek állapotán. Az anyatejes táplálás még súlyosabb gyomor-bélhurutok esetén is folytatható, mert nem tartalmaz idegen fehérjét, viszont annál nagyobb arányban ellenanyagokat és fehérvérsejteket, melyek támogatják a baba immunrendszerét.

Időben észrevett és kellő fegyelemmel betartott étrendi szabályok segítségével a beteg életkilátásai tökéletesek lehetnek. Elhanyagolt kisgyermekkori formák esetén az elégtelen felszívódás testi és értelmi visszamaradást, tanulási nehézségeket, viselkedészavarokat is okozhat. Az elhanyagolt betegnél többszörös hiánybetegség, a fertőző betegségekkel szemben fokozott érzékenység, gyenge fizikai és szellemi teljesítőképesség maradhat vissza.

Diagnózis

  1. Fizikális vizsgálattal diffúz hasi érzékenység, puffadás tapasztalható. Gócos fájdalom esetén alapos megfigyelésre van szükség, mert mögötte csak sebészileg gyógyítható betegség is meghúzódhat. A hasfalon hallgatózva a vékonybelek vetületében heves bélmozgások hallhatók.

  2. Laboratóriumi vizsgálatok során a székletből laktóz mutatható ki. A széklet normális esetben teljesen szénhidrátmentes. A széklet vegyhatása savas (pH 5,5 alatt van) a tejsavas erjedés következtében.

  3. Terheléses-megvonásos próbák: A tej táplálékból való kiiktatása a tüneteket gyorsan megszünteti. Ismételt laktóz adásra a tünetek kiújulnak. Ez a próba nem elég a pontos diagnózishoz, hiszen a tünetek mögött tejallergia is meghúzódhat.

  4. Laktóz tolerancia teszt: A beteg testsúly-kilogrammonként 2 g laktózt kap, melyet szükség szerint 50 grammra is növelhetnek. Ezzel párhuzamosan mérjük a vércukrot. Ha a vércukorszint-növekedés kisebb lesz, mint 20 mg/dl, emellett a jellegzetes tünetek is megjelennek, a diagnózist bizonyítottnak lehet tekinteni.

  5. Hidrogénlélegezetési teszt: A fel nem szívódott szénhidrátokból a bélbaktériumok hidrogént állítanak elő, mely megjelenik a vérben, és a légutakon keresztül kilélegezzük. Ha laktóz-terhelés mellett figyelik a kilélegzett levegő hidrogéntartalmát, bebizonyítható a laktóz-felszívódási zavart. A bélflórát károsító antibiotikumok egyidejű adása az eredményt meghamisíthatja.

  6. Szövettani vizsgálat: Vékonybélbe vezetett szonda segítségével szövettani mintát vesz az orvos, melynek mikroszkópos vizsgálata perdöntő lehet. A módszer alkalmas az elsődleges és másodlagos laktóz-intoleranciák és egyéb emésztési zavarok elkülönítésére is.

Kezelés, gyógyulási esélyek

  1. Laktáz-kezelés: Csak az újszülöttkorban használható, főként gyomorszondán át való táplálás esetén, amikor a laktáz enzimet és az anyatejet egyszerre adják a gyermek tápcsatornájába. A tej elősegítheti a koraszülött laktáz enzimjének minél előbbi munkába állását, így a normális táplálást. A módszer alkalmazása körül még sok vita folyik.

  2. Laktóz-intolerancia esetén a laktóz aktivitás növelhető. Hónapokon keresztül növekvő dózisban adott laktóz mellett a vastagbél tejsavbacilus-flóra kifejlődhet, mely képes a laktózt monoszacharidokra, azaz egyszerű cukrokra bontani.

  3. Diéta: Nem minden tejtermék okoz panaszokat az intoleráns betegeknek. A savanyú tejtermékek, joghurtfélék, különösen az élőflórás tejtermékek tejsavbacilusai a tejcukrot kellő hatékonysággal fermetálják, így nem okoznak tüneteket. Hasonlóan laktózmentesek a hosszú ideig érlelt "száraz" sajtok is.

A laktóz-intolerancia nem gyógyítható betegség, az emberi élet hosszát és minőségét azonban kellő diétás fegyelem és némi tájékozottság esetén nem befolyásolja.

Hasznos tudnivalók

Mivel a tej és tejtermékek a legfontosabb kalcium és D-vitaminforrásaink, laktóz-intolerancia esetén fontos a rendszeres kalciumpótlás és a D-vitaminban gazdag táplálkozás. Fontos tudnunk, hogy az alábbi ételekben olykor jelentősebb mennyiségű laktóz is található lehet:
  • Kenyér és péksütemények
  • Gabonafélék
  • Instant italporok
  • Margarin
  • Salátaöntetek
  • Cukorkák
Magyarországon a Liga margarin nem tartalmaz laktózt, a többinél általában tejszínt használnak állományjavítónak. Mielőtt megvenne egy addig nem fogyasztott élelmiszert, gondosan tanulmányozza az összetevőket. Sajnos, Magyarországon még nem kötelező nagy betűkkel feltüntetni a laktóz-tartalmat, pedig intoleranciája a népesség nagy százalékát érinti.

Számos gyógyszergyári termék készítéséhez is segédanyagként laktózt adnak. Ennek mennyisége általában nem elegendő a panaszok kiváltásához. Súlyosabb cukoranyagcsere-zavarok (galaktózémia) esetén viszont csak a teljes laktómentesség engedhető meg.

Genetikai rendellenesség lévén, mely már a fogamzás pillanatában eldől, a laktóz-intolerancia nem előzhető meg. Fontos, hogy tudjunk a betegség létezéséről, és az első gyanús tüneteknél forduljunk orvoshoz. Ezzel a normális életminőség és az érintett gyermek egészséges, zökkenőmentes fejlődése lehetővé válik.

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

12663Kérdezzen Ön is!

Kapcsolódó címtárak

  • Anyagcsere-betegséggel (liszt-, laktózérzékenységgel, mucopolysaccharidózissal) élõk egyesületei, társaságai, diétás étrendet igénylõ gyerekek óvodái, speciális élelmiszerboltok címei.

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Tudjon meg többet lexikonunkból!

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag