Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban

Gyomor- és nyombélfekély

Gyomor- és nyombélfekély tünetei és kezelése

Szerző: Dr. Palik Éva   |   Lektor: Prof. Dr. Riesz Tamás

Mi a gyomor- és nyombélfekély?

(másnéven: ulcusbetegség, fekélybetegség, helicobacter)

Az ulcusbetegség a gyomor vagy a nyombél (patkóbél, duodenum) nyálkahártya folytonosságának megszakadása legalább 5 mm kiterjedésű területen. A sérülés mélységben a nyálkahártya alá terjed. A folyamat gyakran válik idültté. Jellemzője az égő gyomortáji fájdalom, mely éhgyomorra a legkifejezettebb, az étkezés átmeneti enyhülést hozhat. Szövődményként vérzés vagy a gyomor- illetve bélfal kilyukadása (perforáció) fordulhat elő. A betegség igen elterjedt, az ulcusbetegség kezelésében használatos szerek a legnagyobb mennyiségben forgalmazott szerek világszerte.

A gyomor- és nyombélfekély előfordulása

A nyombélfekély az iparosodott társadalmakban a felnőtt lakosság kb. 10 %-ában fordul elő. A betegség gyakorisága az utóbbi 25 évben nem változott, viszont súlyossága és a komplikációk száma csökkent. Ez lemérhető a halálozás és a sebészeti beavatkozások 50 %-os csökkenésében. A tünetes gyomorfekély előfordulási gyakorisága csekélyebb, és későbbi életkorban (leggyakrabban a 6. évtizedben) fordul elő.

A gyomor- és nyombélfekély okai

A gyomor, valamint a nyombél kezdeti szakaszának nyálkahártyája erőteljes savas kémhatásnak van kitéve, mert étkezéskor (és kismértékben nyugalomban is) a gyomorfal egyes sejtjei sósavat termelnek. Erre a fehérjék emésztéséhez van szükség. Ezen kívül számos egyéb, a bélrendszerben jelen levő vagy oda a táplálékkal bekerülő anyag is megtámadhatja a nyálkahártyát annak ellenére, hogy az természetesen nem védtelen, komplex védekezőrendszere van a savval és egyéb külső és belső károsító tényezőkkel szemben. A károsító tényezők és a védekezőrendszer egyensúlyának megbomlása több okból is bekövetkezhet:

Helicobacter pylori
A fekélyek 60-70%-ának létrejöttében úgy tűnik, fontos szerepe van egy baktériumnak, mely a Helicobacter pylori nevet kapta. Ez a baktérium a gyomornyálkahártyán él. Az emberek 30 - 80 %-ában kimutatható a jelenléte, melyhez rendszerint idült gyomorhurut is társul. A fertőzöttség a fejlődő országokban gyakoribb. Fekélybetegség csak az érintett személyek 10-15%-ában alakul ki. Ebben szerepet játszanak a baktériumok egy része által termelt fehérjék, amelyek nyálkahártya-károsodát okoznak. A fekély kialakulásához hozzájárul a gazdaszervezet által a fertőzésre adott reakció is. Felmerült az a lehetőség is, hogy a baktérium jelenléte egyes személyekben fokozottabb savtermelésre serkenti a gyomrot, és a nagyobb savkoncentráció okozná a fekély kialakulását a gyomorban vagy a nyombélben.

Gyógyszerek
Több olyan gyógyszer is ismert, amely a nyálkahártya védő fehérjéinek (a prosztaglandinoknak) a termelődését csökkenti. Ilyenek a mellékvesekéreg-szteroidok (ezeket többek között asztmában, allergiában, autoimmun-betegségekben alkalmazzák). Ezek a gyógyszerek számos egyéb mellékhatást is okozhatnak, ezért alkalmazásuk mindig alapos megfontolás után, szoros orvosi felügyelet mellett történik, megfelelő óvintézkedések, például gyomorvédő gyógyszerek alkalmazása mellett. Több gondot okoznak azok a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek, amelyeket a szteroidoktól való elkülönítés céljából nem szteroid gyulladáscsökkentőknek nevezünk. Ebbe a csoportba nagyrészt vény nélkül kapható gyógyszerek tartoznak, szedésük gyakran orvosi javaslat és ellenőrzés nélkül történik. Ilyenek többek között a "pirinek" (pl. aspirin) vagy a diclofenac.

Dohányzás
Dohányosokban gyakrabban fordul elő fekélybetegség, és megfelelő kezelés mellett is nehezebben gyógyul. A szövődmények száma is magasabb. Ennek oka nem tisztázott.

Zollinger-Ellison-szindróma (gastrinoma)
Ez a ritka kórkép a fekélybetegség kevesebb mint 1 %-át okozza. A háttérben egy rendszerint a hasnyálmirigyben előforduló aprócska daganat (gastrinoma) áll, mely felügyelet és szabályozás nélkül termeli a gasztrin nevű, gyomorsav-termelést serkentő hormont. Gyakran jellemző ebben az állapotban a többszörös fekélyek megjelenése olyan helyeken, amelyek egyébként nem tipikusak. A gastrinoma a hasnyálmirigyen kívül egyéb helyeken is előfordulhat a hasüregben.

Stressz
Az előzőekben ismertetett okok rendszerint idült betegséget okoznak, de a szervezet számára stresszhelyzetet jelentő történések (súlyos baleseti sérülés, fejsérülés, égés, sokk, súlyos fertőzések) esetén 2-3 nap alatt is keletkezhetnek fekélyek. Ezek kialakulásában mind a védekezőrendszer károsodása, mind pedig a fokozott savtermelés szerepet játszik.

A gyomor- és nyombélfekély diagnózisa

Égő gyomortáji fájdalmat nemcsak fekélybetegség okozhat. Hasonló panasz fordulhat elő a gyomornyálkahártya gyulladása esetén is. Ritkábban bár, de az epeutak és a hasnyálmirigy gyulladása is okozhat ilyen tüneteket. Előfordulhat, hogy az alsó fali szívinfarktus fájdalma is a gyomortáji fájdalomként jelentkezik.

Típusos tünetek esetén - éhezéskor égő, étkezésre enyhülő gyomortáji fájdalom - 45 éves kor alatt a fekély képalkotókkal történő igazolása nem szükséges, megkezdhető a kezelés. Kivizsgálás csak akkor indokolt, ha a tünetek megfelelő gyógyszeres kezelés mellett sem szűnnek. A Helicobacter pylori kimutatása ilyenkor is fontos, melyhez kilégzési vagy szerológiai vizsgálatot végeznek (lásd később).

A fekély igazolása történhet kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal vagy endoszkópiával. Ha a röntgenvizsgálat fekélyt igazol, azt is endoszkópia kell kövesse, így sokszor hasznosabb, ha alapos gyanú esetén rögtön első vizsgálatként endoszkópia történik. Ez azért fontos, mert ilyenkor lehetőség nyílik szövettani mintavételre. Erre azért van szükség, mert a gyomorfekélyek egy részében rosszindulatú daganat fordul elő, és ennek kimutatása csak így történhet.

 A leghatékonyabb diagnózisfelállítás endoszkópiával történik 
 

A leghatékonyabb diagnózisfelállítás endoszkópiával történik

 
Ezen kívül a mintából kimutatható a Helicobacter pylori is. A baktérium jelenléte különböző tesztekkel azonnal igazolható, nem szükséges a szövettani feldolgozás eredményére várni. Az esetlegesen megkezdett gyógyszeres kezelés a gyorstesztek álnegativitását okozhatja, de a szövettani vizsgálat ilyenkor is kimutatja a Helicobactert. A Helicobacter pylori kimutatása endoszkópos vizsgálat nélkül is lehetséges. Ezek közül az egyik a kilégzési vizsgálat, amelynek során a baktérium egyik anyagcseretermékét mutatják ki a kilélegzett levegőből. Ez a vizsgálat álnegatív lehet megelőző antibiotikus vagy fekélyellenes kezelés esetén. A másik ilyen lehetőség a szerológiai vizsgálat, amely során a vérből mutatják ki a baktérium ellen termelődött antitesteket. Ez utóbbinak a hátránya, hogy sikeres kezelés után is még egy ideig pozitív marad, így a kezelés eredményességének ún. utánkövetésére nem alkalmas.

Megfelelő kezelés ellenére sem gyógyuló többszörös fekélyek Zollinger-Ellison szindróma gyanúját vetik fel, ilyenkor vérből történő gasztrin meghatározásra van szükség. Ha az emelkedett gasztrinszint a diagnózist alátámasztja, a daganat helye hasi CT-vel kereshető meg.

A gyomorfal átfúródásának gyanúja esetén hasi röntgenfelvétel történik, ami kimutatja az ilyenkor a hasüregbe kerülő levegőt. A gyomorszájat szűkítő fekély esetén kontrasztanyagos gyomorröntgen igazolhatja a gyomor lassult ürülését. Endoszkópos vizsgálat esetén ilyenkor még 12 órás koplalás után is lehet ételmaradék a gyomorban.

A gyomor- és nyombélfekély kezelése

A fekélybetegség kezelésében, a tüneti kezelés mellett, ha a kiváltó ok felderíthető, az oki kezeléstől várható a legjobb eredmény. Ez Helicobacter pylori esetén a baktérium kiirtását jelenti, gyulladáscsökkentők szedése esetén azok abbahagyását. Ezzel együtt igaz a régi mondás: ha nincs sav, nincs fekély sem.

A fekély tüneti kezelésében használatos szerek közé tartoznak a savelválasztást gátló szerek, az elválasztott savat közömbösítő anyagok és a nyálkahártyát védő bevonószerek.

A savelválasztást gátló szereknek két csoportját alkalmazzuk. Az úgynevezett protonpumpa-gátlók (ide tartozik az omeprazol, az esomeprazol, a lansoprazol és a pantoprazol) a savszekréciót erőteljesebb gátolják, mint az ún. H2-receptor-antagonisták (cimetidin, ranitidin, famotidin). A kezelés során a heveny tünetek megszüntetésére célszerű az erősebb készítményt alkalmazni, míg a fenntartó kezelés során a kevésbé intenzív gátlás célszerű.

Amíg a savelválasztás folyamata nem volt ismert, a kezelés főleg savközömbösítésből állt. Manapság ezeket a szereket a fekélybetegség kezelésében ritkán alkalmazzák, de gyomorégés ellen sokan használják. A leggyakrabban használt közömbösítő szerek az alumínium-hidroxid és a magnézium-hidroxid, illetve ezek kombinációja. Ezek az anyagok egyes gyógyszerek hatását csökkenthetik.

A nyálkahártya-bevonószerek az elválasztást gátló szerekkel történő kezelést egészítik ki. Magyarországon a sucralphate használatos. A sucralphate nem szívódik fel, a sérült nyálkahártyán védőréteget képez, és elősegíti a fekélygyógyulást.

A Helicobacter pylori kiirtása hármas gyógyszer-kombinációval történik. Magyarországon a legelterjedtebb az omeprazol + clarythromycin + amoxicillin, de a kombináció tartalmazhat metronidazolt, tetraciklint vagy bizmutkészítményt is. Rezisztens esetben négyes kombináció alkalmazása is szóba jön.

Sebészi kezelés a gyógyszer mellett nem gyógyuló esetekben, illetve szövődmények esetén jön szóba.

Előbbi esetben választott időpontban történik a műtét, szerencsére a korszerű gyógyszerek alkalmazás esetén csak elvétve kerül rá a sor. A műtéti lehetőségek közé tartozik a gyomorsav elválasztását serkentő idegek átvágása (vagotómia, nyombélfekély esetén végzik) vagy a gyomor savtermelő nyálkahártyája egy részének eltávolítása (Billroth I. és II. műtét). Gyakoribb, hogy szövődmények miatt kerül sor nem gyógyszeres beavatkozásra.

A vérzés gyakori szövődmény, a betegek mintegy negyedében előfordul. Az esetek nagyobb részében (koplalás és gyógyszeres kezelés mellett magától megszűnik. Nem szűnő vérzés esetén endoszkópos kezelés jön szóba, célja a vérzés helyének megtalálása és a vérzés elállítása. Műtétre abban az esetben kerül sor, ha gyógyszeres és endoszkópos kezelés ellenére sem uralható a vérzés.

A gyomorfal átfúródása esetén mindenképpen azonnali sebészeti beavatkozás szükséges.

A gyomorszájat szűkítő fekély esetén lehet próbálkozni koplalás, gyomorszonda és vénásan adott gyógyszerek alkalmazásával. Amennyiben 1 hét alatt nincs javulás, műtétre van szükség.

A gyomor- és nyombélfekély megelőzése

A fekélybetegség kialakulásának esélye csökkenthető a dohányzás abbahagyása, rendszeres táplálkozás és a stressz kerülése esetén. Orvosi előírás nélkül lehetőleg ne szedjünk fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő szereket tartósan vagy nagy mennyiségben. Amennyiben ilyen szerek tartós szedése orvosilag indokolt, valamilyen savelválasztást csökkentő gyógyszer párhuzamos alkalmazása is javasolt.

A gyomor- és nyombélfekély gyógyulási esélyei

A korszerű gyógyszeres kezelés mellett a fekélyek gyógyulása az esetek közel 90 %-ában bekövetkezik. A Helicobacter pylori kiirtásával az esélyek tovább javíthatóak, illetve a kiújulás megelőzhető. Baktériumellenes kezelés nélkül a kiújulás esélye 60%. Megfelelő gyógyszer-kombináció 7-14 napig történő alkalmazása esetén a baktérium az esetek 85-90 %-ban kiirtható.

Hasznos tudnivalók

A Helicobacter pylori fertőzésnek nemcsak a fekélybetegség kialakulásában van szerepe, de elősegítheti gyomorrák vagy gyomor-lymphoma (egy fehérvérsejt-daganat típus) létrejöttét is. Kóroki tényezőként felmerült számos más betegségben is (allergiás kórképek, érelmeszesedés), de ezekre egyértelmű bizonyíték még nincsen. Kiirtása egyértelműen ajánlott fekélybetegség (különösen vérző fekély esetén), gyomor-lymphoma és súlyos elváltozásokkal járó gyomorhurut (gastritis) esetén, valamint gyomorrák eltávolítása után. A baktérium kiirtása tanácsos még, ha a családban gyomorrák fordult elő, vagy tartós gyulladásgátló kezelésre van szükség. Egyéb esetekben a gyógyszerkúra haszna nem egyértelmű.

A Zollinger-Ellison szindrómát két ohio-i sebész, Robert Milton Zollinger és Edwin Homer Ellison írta le. A többszörös, atípusos helyen levő fekélyek és a hasnyálmirigyben elhelyezkedő hormontermelő daganat összefüggéséről szóló cikkük 1955-ben jelent meg.

A Billroth-műtétek Christian Albert Theodor Billroth porosz származású sebészprofesszor nevéhez fűződnek. Billroth 1829-ben született, apja református lelkész volt. Zenei tehetsége is kiderült középiskolai évei alatt, de anyagi megfontolásból anyja az orvosi pálya felé terelte. Zürichben, majd Bécsben volt sebészprofesszor. A modern hasi sebészet atyjának tartják, bélműtéti technikák kidolgozása után 1880 körül végezte először a nevéhez fűződő gyomorcsonkolást.

Kategória: Emésztőrendszeri megbetegedések

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Tudjon meg többet lexikonunkból!

Ha vizsgálni kell...

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag