Hírlevelek
Regisztráció
Allergiateszt

Elhízás tünetei és kezelése

Szerző: Dr. Elek Csaba   |   Lektor: Prof. Dr. Riesz Tamás

Rövid leírás

(másnéven: obezitás)

Elhízásról akkor beszélünk, ha az egyén testsúlya a kívánatosnál 20%-kal nagyobb. Orvosi értelemben túlsúlyosságról beszélünk akkor, ha a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege között. Az "elhízás" szó a szervezet egészségesnél nagyobb zsírtartalmát jelenti. Sok sportoló, testépítők, nehézatléták általában túlsúlyosak anélkül, hogy elhízás állapotáról lehetne szó. Az elhízás azért jelentős probléma, mert jelentős rizikófaktor számos halálos kimenetelű betegség kialakulásában, de a vele járó csökkent munkaképesség és a társadalomra nehezedő fokozott gazdasági teher sem elhanyagolandók.

Az elhízás ma legáltalánosabban elfogadott mérőszáma a testtömeg-index (BMI = body mass index). Ezt úgy kaphatjuk meg, ha a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Egy 180 cm magas és 80 kg súlyú felnőtt esetében:
80 / 1,8 x 1,8= 24,96

Ha a kapott szám kevesebb, mint 18, kóros soványságról beszélünk. A BMI alapján további sovány, normális, túlsúlyos, elhízott, végül 35-ös index fölött kórosan elhízott állapotról van szó. A "kórosan elhízott" kategória létjogosultságát nem mindenki ismeri el, ilyenkor már az elhízás kategóriáját is kórosnak tekintik. Ez a gyakorlat az Egyesült Államokban is.

Okok

Bár az elhízás hátterében lehetnek betegségek is, a túlsúly leggyakoribb okozója a helytelen életmód. Az ok egyszerű: testsúlyfelvételt okoz, ha a kalória-bevitel tartósan meghaladja a fizikai aktivitással leadott kalóriát. A kalóriatöbblet következménye mégis egyénenként más és más, ebben pedig a következők játszhatnak közre.
  1. Kétségtelen, hogy vannak családok, ahol a családtagok láthatóan elhízottabbak az átlagnál, ami genetikai tényezőkre enged következtetni. Mégis jelentősebb a szociális öröklődés szerepe: az egyes családtagok táplálkozási és életviteli szokásai rendszerint hasonlóak. A genetikai és szociális öröklődés különválasztása bonyolult feladat. Az ikerkutatások eredményei valódi genetikai okokra is szolgáltattak bizonyítékot.

  2. Környezeti tényezők: Nem csak a családi, a munkahelyi, társasági körülmények is nagymértékben befolyásolják, hogy az ember mit és mennyit iszik, illetve eszik. Egyes társadalmakban, szubkultúrákban - ma már többnyire csak fejlődő országokban - a kövérség státusz szimbólum, a nők kövérségét pedig a nőiesség, az anyaságra való alkalmasság jeleként kívánatosnak tartják.

  3. Magyarországon "veszélyes környezetnek" számít a vidék. A falusi lakosság körében lényegesen jelentősebb a kalória-bevitel, igaz a rendszeres fizikai munka is megszokottabb. Jól megfigyelhető a világ bármely pontján, hogy a sokáig éhezett népek gyorsan elhíznak, ha jó életkörülmények közé kerülnek. Így például az afrikai származású amerikai asszonyok fele (!) elhízott. Hasonló jelenség tapasztalható a hazai roma lakosság körében is. A jelenség egyik lehetséges magyarázata a genetikailag is meghatározott "luxuskonzumpció" (az aktuálisan szükségesnél több élelem fogyasztása nem jár súlytöbblettel) élettani jelensége. A jól működő luxuskonzumpciós élettani mechanizmussal bíró egyének több kalóriabevitelre fokozottabb alapanyagcserével válaszolnak, így a többletkalória nem jár következményekkel. A sokáig éhezett népcsoportok körében a luxuskonzumpció hiánya az éhezés túlélésének egyik előfeltétele volt, azaz a bevitt kalóriafölösleget elraktározható formába alakították át. Jólétbe kerülve viszont a luxuskonzumpció hiánya elhízásra hajlamosít.

  4. Pszichés tényezők: Sokan rosszkedvüket, netán kóros hangulatváltozásaikat "kezelik" evéssel. Bánatukat, unalmukat vagy éppen indulataikat főként édességek fogyasztásával próbálják megszüntetni. Mások kövérségük miatt kialakult önértékelési zavarukat gyógyítják lakomákkal, és ezzel bezárják az ördögi kört.

  5. A kövérségre sokan úgy tekintenek, mint az akaratgyengeség, jellembéli fogyatékosság jelére. Ezzel ellentétben a kövérség krónikus betegség és nem önként választott életmód.

  6. Az elhízást gyakran szervi rendellenességek okozzák. Az alábbi betegségek jellemző kísérő tünete lehet kisebb-nagyobb túlsúly:
    • Metabolikus-X szindróma
    • Policisztás ovárium szindróma
    • Cushing-szindróma
    • Inzulint termelő daganat (inzulinóma)
    • Pajzsmirigy elégtelenség
    • Prader-Willy-szindróma (nemi szervek fejletlenségével járó rendellenesség)
    • Laurence-Moon-Bardet-Biedl-szindróma (nemi szervek fejletlenségével járó rendellenesség)
    • Központi idegrendszeri betegségek: bulímia, agyvelőgyulladás, harmadik agykamrát érintő daganatok, a hipofízis hormonálisan inaktív daganata, a hipotalamusz szervi betegségei (gyulladás, daganat, érbetegség), hipotalamusz közeli kóros.


  7. A központi idegrendszer szervi rendellenességei közül ki kell emelni a hipotalamusz betegségeit. A hipotalamusz vegetatív idegrendszeri központ, az összes belső szerv és a teljes hormonális rendszer központi irányító szerve. Felelős az éhségérzésért, jóllakottságért, nemi késztetésért, a szervezet hőháztartásáért, egyszóval minden akaratunktól független életfunkció szabályozásáért. Működési zavarát bármilyen szervi betegség, agylágyulás, vérzés, daganat, gyulladás, sérülés (például agyalapi törés) kiválthatja. Szervi okokkal nem magyarázható, rendkívül összetett, olykor bizarr tünetekkel járó működési rendellenességét dienkefalózisnak (nevezzük, melynek kapcsán extrém elhízás és extrém lesoványodás is előfordulhat.

Tünetek

Az elhízás lényege a kóros zsírlerakódás. A felesleges zsírszövetek megoszlása alapján ma két alaptípust szokás elkülöníteni:
  1. Az alma típusú elhízás a hasra, mellre, nyakra és az arcra lokalizálódik. A kóros zsírlerakódás központja a köldöktáj. A végtagok a fartáj és a combok kevésbé érintettek.

  2. A körte típusú elhízás központja a köldök és a szeméremcsont közötti alhas. A zsírlerakódás az alhason, a fartájon és a combokon legjelentősebb. A felsőtest, a karok és az arc érintettsége kevésbé jellemző.
Az almatípust szokás férfias vagy android, a körtetípust nőies vagy ginoid típusnak is nevezni. A morbiditás és mortalitás szempontjából az android típus lényegesen jelentősebb.

Az android típust lényegesen gyakrabban találjuk meg fokozott inzulintermelés és következményes fokozott férfihormon aktivitás mellett (például Cushing-szindróma, policisztás ovárium szindróma, metabolikus-X-szindróma).

A ginoid típus (régebben genitális típusnak nevezték) férfihormon-hiány, illetve nőihormon (ösztrogén) túlsúly eseteire jellemző. Így ginoid elhízás figyelhető meg férfiaknál is elégtelen hereműködés kapcsán, nőknél pedig a tüszőrepedés (ovuláció) gyakori elmaradása esetén. A két egymástól eltérő nemi jellegű elhízás mellett érdemes megemlíteni az "aszexuális", a nemi hormonok általános hiányára visszavezethető elhízást is. Ezek a formák a nemi szervek fejletlenségével járnak (Prader-Willy-szindróma (Fröhlich-kór), Laurence-Moon-Bardet-Biedl-szindróma). Pubertáskor előtt betegség miatt here-eltávolításon átesettekre jellemző típus, olykor hipofízis-elégtelenség (Simmonds-Sheehan-szindróma) kapcsán is előfordul.

Az elhízás speciális típusai:
  1. Fájdalmas elhízás (obsitas dolorosa vagy Dercum-betegség): Regionális elhízás, melyet hatalmas érzékeny és fájdalmas zsírdaganatok jellemeznek.

  2. Lipodystrophia progressiva (lipodisztrófia progresszíva): Szintén regionális elhízás, mely kizárólag az alsó testfélen, a csípőlapáttól lefelé jelentkezik. Ettől felfelé inkább soványság tapasztalható.

Kórlefolyás

Mint oly sok más betegségnél, az elhízás prognózisa az alapbetegség függvénye. Rosszindulatú daganatok esetén a túlélési esély ma is szerény. Amennyiben az elhízás elsődleges, vagyis alapvetően életmódbeli hibákra vezethető vissza, a szövődmények szabják meg. Elhízottaknál a krónikus vesebaj kétszer, a cukorbaj nyolcszor, a májbetegség kétszer, a baleseti halálozás 1,3-szer, a műtéti halálozás háromszor magasabb, mint normális testsúlyúak esetén. Az elhízás legjellemzőbb szövődményei a következők:
  1. Érelmeszesedés
  2. Magas vérnyomás
  3. Koszorúér-betegségek: angina pectoris, szívinfarktus, kardiomiopátia
  4. Agyér-katasztrófa (stroke): agyvérzés, agytrombózis, agyembólia
  5. Érelzáródások: végtagelhalás, lábszárfekély, trombózis, embólia, bélinfarktus, veseartéria elzáródás, stb.
  6. Cukorbetegség (II. típus) annak minden következményével
  7. Rák: Nőknél főként a méhtestrák, epehólyag-, petefészek-, emlőrák és a vastagbél rákja, férfiaknál a prosztata és a végbél rákja mutat erős statisztikai összefüggést az elhízással.
  8. Az alvási apnoe (alvási légzéskimaradás) súlyos állapot, mely az elhízás mértékével szorosan összefügg. Akár szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz, stroke-hoz is vezethet.
  9. Ízületek porckopásos betegségei (artrózis)
  10. Köszvény
  11. Epehólyag-betegségek: Epekő-betegség, epehólyag-gyulladás, epehólyagrák
  12. Depresszió, öngyilkossági hajlam
  13. Csökkent gyógyulási hajlam és túlélési képesség szinte valamennyi betegségnél és sérülésnél. Az elhízás alapvetően nem kozmetikai probléma, hanem egészségügyi kockázat.
Szövődményei révén csak az Egyesült Államokban évente 280.000 halálos áldozata van.

Diagnózis

Az elhízás tényének megállapítása nem kíván különösebb orvosi felkészültséget. Fontos viszont a háttérben esetleg meghúzódó betegség kimutatása és célzott kezelése. Az elhízás teljes körű belgyógyászati kivizsgálást igényel az okok és a már kialakult következmények felméréséhez és eredményes gondozásához. A precíz kivizsgálás sok esetben tartós kórházi elhelyezést igényel. A kivizsgálás az orvostudomány rendelkezésére álló valamennyi eszköz igénybevételét jelentheti.

Kezelés

A kezelés célja az alapbetegség gyógyítása, a testsúly normalizálása, a szövődmények hatékony kezelése és az egészséges életmód fenntartásának megtanítása.
  1. Az alapbetegség gyógyítása abban az esetben jön szóba, ha a kövérség okozója valamilyen szervi, többségében hormonális betegség.
  2. A testsúly normalizálása:

    • Fontos, hogy elérhető célt kell kitűzni a fogyáshoz. Ellenkező esetben a csalódás, reménytelenség miatt minden fáradozás kudarcra van ítélve.

    • Határozzuk meg a szervezet kalóriaigényét az általunk meghatározott "optimális" eredmény mellett. A szervezet kalóriaigénye a fizikai aktivitástól függően naponta 25-50 kcal testsúly-kilogrammonként. Itt természetesen az elérendő testsúlyt kell figyelembe venni. Így például, ha a kitűzött cél 80 kg, és a beteg ülőmunkát végez, mintegy napi 2000 kcal lesz a szervezet kalóriaigénye. A diéta során ennél kevesebbet, 800-1500 kcal-át fogyaszthat el.

    • Lehetőleg dietetikus szakember segítségével össze kell állítani a megfelelő étrendet. Az étrend legyen zsírban és szénhidrátokban szegény, rostokban, fehérjében, vitaminokban gazdag.

    • A minőségi éhezés megelőzésére fontos a bőséges folyadékbevitel és vitaminpótlás.

    • A megfelelő mozgásterv felállítása nélkülözhetetlen. Napi rendszerességgel 20 percet -1 órát kell mozgással tölteni, a megterhelést csak fokozatosan szabad emelni. Nemcsak a hagyományos sporttevékenységek lehetnek hasznosak. A kertészkedés, gyaloglás, lépcsőzés lifthasználat helyett, a gyalogosan vagy kerékpárral végzett bevásárlás legalább olyan hasznos lehet. Ezeket a tevékenységeket az amerikai orvostudomány "életmód-testmozgásnak" ("lifestyle activity") nevezi. Főként kezdetben fontos, hogy olyan mozgásformákat válasszunk, ahol a mozgásmennyiség jól adagolható és a betegnek nem kell saját súlyát tartania (úszás, szobakerékpározás), a szív nagyobb megterhelését jelentő kocogást hagyjuk későbbre.

    • Gyógyszeres étvágycsökkentés: A gyógyszeres kezelés akkor javasolt, ha a beteg szenved a táplálék hiányától és nehezen áll ellen a finomságok kísértésének. A hazai patikákban számos hatékony étvágycsökkentő, felszívódást akadályozó gyógyszer és gyógytermék megtalálható. Ezek közül azonban önmagában egyik sem hatékony!

Megelőzés

A megelőzésnek már a gyermek születésekor meg kell kezdődnie. Fontos az anyatejes táplálás, mert az anyatejet helyettesítő tápszerek édesek, korán hozzászoktatják a babát az édes ízhez és a magas kalória-bevitelhez. A nem szoptatott gyermekek kövérebbek, fizikai teljesítőképességük és betegségekkel szembeni ellenálló-képességük csökkent.

Kisgyermekkorban az édességek kerülése a legfontosabb. Az édesség iránti természetes vágyat inkább gyümölcsökkel csillapítsuk. Az édesség iránti felnőttkori igény a korai hozzászokás függvénye.
Iskoláskorban a testmozgás minden formája (sport, balett, tánc, kertészkedés, barkácsolás, stb.) megfelelő lehet a hízás megakadályozásához.

Felnőttkorban már nem elegendő a fizikailag aktív életmód, a táplálkozás is észszerű kontrollt igényel mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Felnőtteknél a szervezet fejlődése ugyanis már nem kíván többlet energiát.

Gyógyulási esélyek

A gyógyulási esélyek elsősorban az elhízás mértékétől, az elhízás szövődményeinek súlyosságától és a beteg motivációjától függenek. Az elhízás olyan fokú esetei, amikor már mozgásterápia nem jön szóba, rossz prognózisúak. A legnagyobb erőfeszítésekkel leadott akár 20-30 kg-os fogyás sem segít, és legfeljebb hetekig tartható. A jól kezelhető betegek testsúlya 80-120 kg között van. 35 feletti testtömeg-index esetén a gyógyulási esélyek rohamosan csökkennek.

Hasznos tudnivalók

Az elhízás könnyen megelőzhető és nagyon nehezen gyógyítható, életveszélyes idült betegség, mely már gyermekkorban elkezdődik. Megelőzése, kezelése nem egyszeri, hanem egy életre szóló program.

Az elhízás csak bizonyos határig gyógyítható. Az elhízás gyógyítása alkoholfogyasztás mellett nem lehetséges.

Rövid idő alatt nem lehet tartósan lefogyni, mert az inzulin-receptorok érzékenysége éhezés hatására fokozódik. A koplalás utáni időszakban tehát minden falat duplán fog hasznosulni.

A legrosszabb fogyókúra a koplalás! A leghatékonyabb az egészséges fizikai aktivitás és a táplálkozás közötti összhang megtalálása.

Elhízás szempontjából a legveszélyesebb időszakok a fogamzásgátló tabletták szedésének első hónapjai, a terhesség és a dohányzásról való leszokás időszaka.

Az orvos által megfelelően megválasztott hormonális fogamzásgátló tabletta megfelelő életmód mellett nem hizlal.

Terhesség alatt szedjen vitaminokat és ásványi sókat tartalmazó gyógyszertári készítményeket. A hazánkban szokványos vegyes táplálkozás mellett legalább 3200 kcal ételt kell elfogyasztani ahhoz, hogy az anya és a magzat szervezete is megkapjon minden vitamint és ásványi sót. A megoldás mérsékelt kalóriafelvétel teljeskörű ásványi só és vitaminbevitel mellett.

A dohányzás a füst által keltett endorfinok miatt éppolyan élvezetet nyújt, akárcsak az édesség evése. A leszokás ideje alatt ezért kapnak rá a nassolásra. Leszokásnál fokozottabban ügyeljen a testmozgásra, nikotinéhségét rágógumikkal, nikotintapaszokkal csökkentheti.

Kategória: Táplálkozási betegségek

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

15307Kérdezzen Ön is!

Kapcsolódó címtárak

  • Azok a központok találhatóak meg a címtárban, melyek az elhízás eredetét vizsgálják: nemcsak a betegségeket igyekeznek orvosolni, hanem az életmódbeli változtatást is elõsegítik.

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Tudjon meg többet lexikonunkból!

Ami fontos lehet: címek, adatok

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag