Dermatofibroma (fibróma) tünetei és kezelése

Legútóbb frissült: 2014.10.27 16:44

 Tauszig Miklós

 

 Dr. Szegő Péter

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a dermatofibroma?

( másnéven: a bőr jóindulatú kötőszöveti daganata)

A különösen nőknél gyakran előforduló jóindulatú, a bőr felszínéből kiemelkedő csomó, a dermatofibromának vagy fibrosus histiocytomának nevezett elváltozás.

A dermatofibroma a bőr felhámja (epidermis) alatti laza-rostos kötőszöveti rétegéből (dermis) kiinduló jóindulatú lágyrész-daganat, az úgynevezett fibrohistiocytás (FHC) eredetű tumorok csoportjába tartozik. A csoportot meghatározó FHC elnevezés csak a kiindulási sejtekre vonatkozik, de az idetartozó kórképek nem képeznek homogén betegségcsoportot. Közéjük sorolják ugyanis a spontán gyógyuló elváltozásoktól kezdve az erősen rosszindulatú lágyrész szarkómákat is.

A dermatofibroma előfordulása

A dermatofibroma fiatal- vagy felnőttkorban, elsősorban nőkön, és rendszerint a végtagokon és különösen a lábon előforduló, a bőrfelszínén észlelhető igen gyakori elváltozás.

A dermatofibroma okai

Kialakulásának oka nem ismert, illetve vitatott. Többen nem valódi tumornak, hanem például rovarcsípést, tüskeszúrást vagy szőrtüsző-, illetve egyéb gyulladást követő reaktív elváltozásnak tartják. Klinikai leírásokban csak elvétve szerepel a fibrosus histiocytoma és gyulladásos folyamat együttes előfordulása.

A dermatofibroma tünetei

Általában tünetmentesek, de lehet viszketés, enyhe, érintésre jelentkező nyomásérzékenység, esetleg fájdalom, de ezek sem okoznak komolyabb panaszokat. Így csak a bőrön való megjelenésének ténye által okozott rossz érzés, félelem tekinthető a betegség komolyabb, pszichés jellegű tünetének.

A dermatofibroma tünete lehet a viszkető bőr

A dermatofibroma tünete lehet a viszkető bőr

A dermatofibroma diagnózisa

A klinikai kép rendkívül változatos, ezért egyértelmű diagnózist csak szövettani vizsgálattal lehet felállítani. A diagnózis nagyon fontos, ugyanis a megfelelő kezelés alkalmazása érdekében az alábbi kórképektől el kell különíteni a jóindulatú dermatofibromákat.

Egyéb fibromák, fibromatózisok, hegek, azaz gyakorlatilag minden bőrön található elváltozás vizsgálata javasolt, mivel az esetek döntő hányadában, akár a gyulladásos folyamatokról, vagy a rossz-, illetve jóindulatú daganatokról van szó, a sejtek szaporodása valamilyen vonatkozásban észlelhető.

Mindezeken túl külön figyelmet érdemelnek:

  • a xanthomák, a bőrön és leggyakrabban a felső szemhéjon, sárgásan, laposan előemelkedő plakkok, csomók jelentkeznek. Ezekben a csomókban - hasonlóan a dermatofibromákhoz - "habos" sejtplazmájú, zsírokkal telt makrofágok (idegen anyagokat bekebelező sejtek, azaz hisztiociták) láthatók, méghozzá a felhám alatti kötőszövetes rétegben. Ezek a zsíranyagcsere zavarára utalnak, és így gyakran észlelhetők a cukorbetegeknél, valamint elégtelen pajzsmirigyműködésnél , ezért elkülönítésük elősegítheti az anyagcsere-betegségek korai diagnózisát. Amennyiben a xanthomák testszerte észlelhetők, akkor hisztiocita sejtszaporodásról van szó, és ekkor másodlagos a zsírtárolás, azonban ez utóbbiak rendszerint spontán visszafejlődnek;

  • a basalioma, a felhám bazális hámsejtjeiből (keratinociták) kiinduló rosszindulatú daganat, amely invazív (azaz más szövetbe is behatoló), de csak ritkán ad távoli áttételeket;

  • haemangioma, többnyire jóindulatú érdaganat;

  • melanoma malignum, a felhámban található melanocitákból (melanintároló sejtekből) kiinduló, igen rosszindulatú daganat, gyorsan ad távoli áttételeket, lefolyása kiszámíthatatlan, a rosszindulatú daganatok 3 százalékát képzi, és a bőrrákok okozta halálozás 90 százalékáért felelős. Itt meg kell jegyezni, hogy a korábban szinte kezelhetetlen melanoma terápiás lehetőségei napjainkra egyre inkább bővülnek. A rosszindulatúan elfajult melanociták kötőszöveti környezete jelentősen befolyásolja a daganat kórlefolyását. Kimutatták, hogy a fibroblasztoknak az egyik kötőszöveti rostot, az elasztint bontó enzimje, olyan fehérjetöredéket (peptidet) vág ki a rostból, amely fokozza mind a melanoma-sejtek, mind a fibroblasztok proliferációját.

A dermatofibroma kórlefolyása

A dermatofibromát képző sejtek két csoportra oszthatók:

  • egyrészt a kötőszövet fősejtjei, vagyis a fibroblasztok, amelyek a sejtek közötti kötőszöveti állományt hozzák létre.

  • másrészt a kötőszövetben letelepedett, "habos" citoplazmájú, zsírokkal telt sejtek vagyis a "módosult" hisztiociták.
Ezek felett a felhám (epidermis) kiszélesedett (acanthosis), és néha kezdetleges szőrtüszőcsírákat is tartalmazhat.

A bőr felszínén észlelhető elváltozások:

  • a bőr felszínéből laposan kiemelkedő kerekded dudorodás, rendszerint 1 centiméternél kisebb, mobilis csomó(k). Ezek kifejlődésük után akár évekig is fennmaradhatnak, és általában nem növekednek nagyobbra, de vannak kivételek, mint például óriás dermatofibroma.
  • körülírtak, de széli részeik lehetnek beszűrődő jellegűek;

  • változatos színben (testszínű, sárgásbarna, rózsaszínű vagy sötéten pigmentált, stb.) jelennek meg;

  • a felhám alatti laza-rostos kötőszöveti rétegből indulnak ki, de átterjedhetnek a szubkutiszba, a bőr harmadik, alsó rétegébe;

  • ha az elváltozás összehúzódik és behorpad, akkor azt jelzi, hogy a felhám jobban kötődik a kötőszöveti réteghez;

  • előfordulhat, hogy néhány héten belül halmozottan jelentkeznek a dermatofibromák, ami immunszuppresszióra utal. Az immunszuppresszió a védekezőképesség csökkenése, ami többek között autoimmun betegségre, esetleg daganatos folyamat kialakulására vagy fertőzésekre vezethető vissza.

  • műtét utáni kiújulásuk ritka, de előfordulhat;
Mindezek szerint kórlefolyásuk, amennyiben nem haladják meg az 1 centiméteres nagyságot, akkor kezelés nélkül, magukra hagyva is jóindulatú.

A dermatofibroma kezelése

A dermatofibromák egyszerű műtéttel könnyen, az ép szövetekben kimetszve eltávolíthatók, kiújulásuk ritka.

A dermatofibroma gyógyulási esélyei

Műtéttel az esetek döntő többsége kiújulás nélkül gyógyítható.

A dermatofibroma megelőzése

Tekintettel arra, hogy a dermatofibromák kialakulásának oka egyértelműen nem tisztázott, ezért a megelőzésük is kérdéses. Viszont egyes vélemények szerint a gyulladásos folyamatoknak nagy valószínűséggel szerepük van a kialakulásukban, ezért fontos, hogy mindenfajta (akut vagy krónikus) gyulladásos bőrelváltozást időben, és megfelelő szakértelemmel kezeljenek.

Hasznos tudnivalók

A testünkön megjelenő bőrelváltozások diagnózisát ne mi állítsuk fel, hanem forduljunk szakorvoshoz, ez különösen akkor fontos, ha az elváltozások jellege (szín, nagyság, sérülékenység, stb.) változik.

Kategória: Bőr- és nemi betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Dermatofibroma (fibróma) kezelésére! További kérdésem van Dermatofibroma (fibróma) témában
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az intim szőrtelenítés veszélyeiSzőrtelenítés

Az intim szőrtelenítés veszélyeiMilyen veszélyeket rejthet magában a csupaszság?

Miért lehet fájdalmas az együttlét? Szexualitás

Miért lehet fájdalmas az együttlét? A jelenség mögött gyakran nőgyógyászati problémák állnak

Frissítse fel a lábait!Lábápolás

Frissítse fel a lábait!Egy hosszú nap után fáradtnak, nehéznek érezte a lábait? Tippünk!

A beteg kutat, segítenünk kell nekiOkosgyógyszer

A beteg kutat, segítenünk kell nekiLimfómánál is életet menthet a józan ész

Életmódtippek aranyereseknekAranyér

Életmódtippek aranyereseknekA legfontosabb: rendszeresség és higiénia

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +23 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban hétfon délelőtt tovább vékonyodik, csökken a felhőzet, pár órára kisüt a nap.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag