Dandy-Walker szindróma tünetei és kezelése

 Szabó Emese

 

 dr. Buda Botond neurológus főorvos, c. egyetemi docens, igazságügyi neurológus szakértő

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a Dandy-Walker szindróma?

A Dandy-Walker szindróma olyan testi kromoszómához kötött öröklődő betegség, amelynél a negyedik agykamra nagymértékű tágulata okoz problémát. A tágulat a terhesség ideje alatt alakul ki amiatt, hogy az agykamrák nyílásai részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Utóbbi miatt az agyvíz keringése, felszívódása gátolt lesz, a nyomás megnő a negyedik agykamrában, a koponya rendellenesen kitágul és vízfejűség alakul ki.

A betegeknél az agykamra tetejének fejlődése is gátolt lehet, és mivel utóbbi közvetlenül a kisagy közelében van, előfordul, hogy miatta a kisagy úgynevezett féregnyúlványa (ami a két kisagyféltekét összeköti) sem fejlődik ki. Extrém esetekben megeshet, hogy a nagyagyféltekéket összekötő úgynevezett kérgestest sem fejlődik ki.

Ritka, hogy a szindrómánál csak a negyedik agyfélteke tágulata jelentkezik: mint az örökletes betegségek többségénél, úgy itt is jellemző, hogy egyéb anomália is társul az alapproblémához. A betegség például hatással lehet az arc karakterére, a végtagokra, a kézujjakra, lábujjakra (például szám feletti, vagy ellenkezőleg: összenőtt ujjak alakulnak ki), de szívfejlődési rendellenességek is társulhatnak hozzá.

A Dandy-Walker szindróma előfordulása

Sokat vitáznak a kór gyakoriságán, az adatok szórása jelentős. Egyes vélemények szerint néhány tízezer élveszülésre jut egy Dandy-Walker-szindrómás baba, míg más vélemények szerint százezer élveszülésre jut egy. A nemi arány nagyjából egyenlő, bár vannak olyan közlemények is, amelyek szerint a lányoknál valamivel gyakoribb.

A Dandy-Walker szindróma okai

A Dandy-Walker szindróma pontos kiváltó oka nem ismert, de valószínűleg egy testi kromoszómához kötött, recesszíven öröklődő betegség.

Okozhatja véletlenszerű mutáció is, az adott kromoszómahely ugyanis a szülők génjeitől függetlenül is "meghibásodhat". Emiatt az, hogy betegség még nem fordult elő a családban, nem zárja ki a megjelenését. Értelemszerűen, ha a családban már volt érintett, akkor az utódokban a betegség fellépésének valószínűsége megemelkedik.

Olyan feltétezések is vannak, amelyek szerint a betegség kialakulásában szerepet játszik az anya táplálkozása, nem megfelelő a vitamin- és folsavbevitele is. Ez valamilyen mértékben biztosan növelheti a kockázatot.

A Dandy-Walker szindróma kialakulása nagyban függ az anya étrendjétől és folsavbevitelétől

A Dandy-Walker szindróma kialakulása nagyban függ az anya étrendjétől és folsavbevitelétől

A Dandy-Walker szindróma diagnózisa

A betegséget az agykoponya MRI-vizsgálatával diagnosztizálják. Az ennek során kapott kép nagyon jellegzetes, az orvosok könnyen felismerik. A diagnózis pusztán az MRI-kép alapján is felállítható, külön genetikai vizsgálatot csak ritkábban végeztetnek.

A Dandy-Walker szindróma tünetei, kórlefolyása

A betegség egészen pici korban, drámai tünetekkel is megmutatkozhat, de indulhat teljesen észrevétlenül is. Később is megjelenhet, ám az inkább a ritkább, enyhébb formákra jellemző.

A szindrómát általában már kora gyermekkorban, kisgyermekkorban felfedezik, hiszen a mozgásfejlődés lelassul, a koponya fokozatos, kóros mértékű növekedésnek indul. Utóbbit a megnövekedett negyedik agykamra és környezetének fokozatos tágulása okozza. Az agyvízterek tágulása és feszülése miatt aspecifikus tünetek is jelentkezhetnek, gyakorlatilag bármi előfordulhat, ami a fokozódott koponyaűri nyomás és vízfejűség tünete. A gyerek hányhat is, de tünet lehet a fejfájás, az elesettség, az étvágytalanság is.

Mivel a kitágult negyedik agykamra a hátsó koponyagödörnél van, közel a kisagyhoz, az is nyomás alá kerülhet. Ez az oka annak, hogy a szindrómának a vízfejűség szimptómái mellett olyan tünetei is lehetnek, amelyek kifejezetten a kisagy működési zavarára jellemzők. Ilyen lehet például az izomzat koordinációjának nehézsége és az egyensúlyzavar. Jelentkezhetnek furcsa, rángatózó és remegő szemmozgások, problémás lehet a szemmozgások koordinációja.

Van olyan Dandy-Walker szindrómás beteg, akinek a tünetei annyira enyhék, hogy betegségét csak felnőttkorban, más okból végzett képalkotó vizsgálatnál, véletlenszerűen ismerik fel.

A Dandy-Walker szindróma kezelése

A szindróma kezelése a társult problémák kezelését jelenti. Magának a betegségnek a sebészi ellátása a vízfejűség kezelésére, tehát a drénezésre szorítkozik. Ez leggyakrabban úgy történik, hogy az agykamrába idegsebészeti műtéttel behelyeznek egy shunt-öt, ami tulajdonképpen egy "szelep", egy hajlékony, vékony, rugalmas cső. Ennek egyik végét a koponyacsonton fúrt lyukon keresztül vezetik be az agykoponyába, a másikat pedig a nyakon és a mellkasi részen keresztül leggyakrabban a szabad hasüregbe, ritka esetekben közvetlenül a jobb szívpitvarba vezetik. Ezáltal az agykamrák fokozott nyomása ki tud egyenlítődni, a felesleges agyvíz a shunt-ön keresztül távozni tud a hasüregbe, ahonnan aztán könnyen felszívódik, semmilyen gondot nem okoz. A beültetett shunt állandó marad, de amíg a gyerek növésben van, bizonyos időközönként cserélni kell.

A társult panaszok kezelése gyógytornával történik, illetve ha a probléma a kisagyat is érinti, akkor úgynevezett egyensúlyi tornára is szükség lehet.

A Dandy-Walker szindróma megelőzése, hasznos tudnivalók

Ha egy párnak született már Dandy-Walker szindrómás gyermeke, akkor a következő gyerekvállalás előtt mindenképpen indokolt a genetikai tanácsadás. Családi érintettség esetén a legelső gyermekvállalás előtt is indokolt lehet szűrni a szülőket is, emellett pedig a terhesség alatt is célszerű célzott magzati szűrővizsgálatot végezni. Ha a betegségnek családi előzménye nincs, genetikai szűrővizsgálatot elvégzése általában nem indokolt.

Vannak arra vonatkozó adatok, hogy a kielégítő anyai táplálkozás és a megfelelő vitamin- és folsavbevitel valamelyest csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát. Ez ugyanakkor csak akkor várható, ha a szindróma nem a szülőktől örökölt, hanem spontán mutáció miatt alakulna ki.

Gyógyulási esélyek

A gyógyulási esélyek attól függnek, hogy a shunt beültetése megszüntet-e minden panaszt. Ha igen, akkor ez végleges megoldást jelent; gyógyulás ugyan nem történik, ám a szeleppel teljes élet élhető. Ha járulékos problémák is vannak, más szervek is érintettek, akkor az életminőség és a várható élettartam is attól függ, hogy azok mennyire kezelhetők.

Általánosságban azt lehet elmondani, hogy a betegség enyhébb formájában szenvedőknek és azoknak, akik időben shunt-öt kapnak, nem rövidül meg az élete.

A cikk elkészítéséhez segítséget nyújtott dr. Buda Botond neurológus szakorvos, c. egyetemi docens.

Kategória: Ideggyógyászati megbetegedések

Orvost vagy magánrendelőt keresek Dandy-Walker szindróma kezelésére! További kérdésem van Dandy-Walker szindróma témában
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az intim szőrtelenítés veszélyeiSzőrtelenítés

Az intim szőrtelenítés veszélyeiMilyen veszélyeket rejthet magában a csupaszság?

Miért lehet fájdalmas az együttlét? Szexualitás

Miért lehet fájdalmas az együttlét? A jelenség mögött gyakran nőgyógyászati problémák állnak

Frissítse fel a lábait!Lábápolás

Frissítse fel a lábait!Egy hosszú nap után fáradtnak, nehéznek érezte a lábait? Tippünk!

A beteg kutat, segítenünk kell nekiOkosgyógyszer

A beteg kutat, segítenünk kell nekiLimfómánál is életet menthet a józan ész

Életmódtippek aranyereseknekAranyér

Életmódtippek aranyereseknekA legfontosabb: rendszeresség és higiénia

Kérdése van? Orvosaink válaszolnak!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +23 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban hétfon délelőtt tovább vékonyodik, csökken a felhőzet, pár órára kisüt a nap.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag