Tüdő- és légúti megbetegedések

Az élet fenntartásához, az anyagcsere-folyamatok lebonyolításához oxigén szükséges. A szervezet a számára szükséges oxigénmennyiséget a légzés útján biztosítja. Jellegéből adódóan az emberi légzőszervek más szerveknél fokozottabban ki vannak téve a környezeti hatásoknak: nyitottak, védtelenek pl. a légszennyezéssel, a levegőben lévő kórokozókkal, allergén anyagokkal szemben. Különösen sok légzőszervi megbetegedést okoz a dohányzás, amelynek során a káros anyagok eljutnak a tüdő legapróbb, legfinomabb részecskéiig is.

Atelektázia tünetei és kezelése

Mi az atelektázia?

A levegő a légcsövön és a hörgőkön keresztül jut be az egyre kisebb hörgőcskékbe, végül a tüdő léghólyagocskáiba. Ha ez a légút valahol elzáródik, légtelenség, latin nevén atelektázia jön létre. Nem konkrét betegségről van tehát szó, inkább egyfajta állapotról, amit több dolog is eredményezhet.

Tünetek

Az atelektázia előfordulása és okai

Az atelektázia oka mindig az, hogy a légutat valami elzárja. Ez lehet kívülről bejutó idegentest, ami főleg gyerekeknél gyakori: náluk akkor fordulhat elő ilyesmi, ha úgy rohangásznak, hogy a szájukban valamilyen apró játékalkatrész vagy ennivaló van, és azt véletlenül belélegzik, beszippantják a hörgőrendszerbe. Ilyenkor a hörgőrendszer egy része, de akár a fél tüdő is elzáródhat. Csecsemőknél atelektázia nem jellemző, mert ők csak folyadékot nyelhetnek félre a táplálkozás során, szilárd darabokat még nem. A kisebb mennyiségű folyadék gondot azért nem okoz, mert az fölszívódik a légutak nyálkahártyáján.
Idős embereknél, főleg ápolási otthonokban szintén gyakori a félrenyelés, így ők is belélegezhetnek idegentesteket. Ilyesmi alkoholistáknál vagy epilepsziásoknál is előfordulhat, ami miatt náluk is mechanikai akadály kerülhet a hörgőkbe. A hörgőbe daganat vagy egy nyirokcsomó is benőhet, esetleg a daganat kívülről nyomhatja össze a légutakat, légtelenné téve ezzel a tüdőt.
Régen a nyirokcsomó TBC miatt is megnőhetett olyan nagyra, hogy elzárta a légutakat, de a tuberkulózis visszaszorulása óta ez már nem jellemző. A daganatok ma is nagyon gyakran okoznak atelektáziát, ezek számítanak az egyik leggyakoribb kiváltó oknak. Kisebb tüdőembólia mellett is kialakulhat atelektázia, mivel az elzáródott ér által vérrel ellátott tüdőterület begyulladhat, vagy elhalhat. Lehet a kiváltó ok az is, hogy valami miatt nagyon sűrű, tapadós nyák termelődik a légutakban, ami szintén eltömítheti a járatokat. Ilyesmi csak ritkán okoz atelektáziát, és akkor is csak átmenetileg.

Az atelektázia tünetei

Amikor a tüdő légtelensége lassan alakul ki - például daganat vagy nyirokcsomó növekedése miatt -, akkor külön tünet nem jelentkezik. Az érintettek a problémát sokáig észre sem veszik, egészen addig, amíg az átjárhatóság teljesen meg nem szűnik a légutakban, vagy mellette nem alakul ki gyulladás. Ilyenkor a betegek mellkasi fájdalomra, kellemetlen, szúró érzésre, oxigénhiányra panaszkodnak. Ha a kiváltó ok valamilyen idegen test, akkor a légzés hirtelen elakad, heves köhögés jelentkezik. Nagy tüdőterület kiesése esetén - például amikor az idegentest egy fél tüdőrészletet lezár - olyan súlyos és heves légzési elégtelenség is kialakulhat, amiben meg is lehet halni.
Az atelektázia tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom, kellemetlen, szúró érzés, oxigénhiány is
Az atelektázia tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom, kellemetlen, szúró érzés, oxigénhiány is

Az atelektázia diagnózisa

Az atelektáziát mellkasröntgenen lehet látni, de már kopogtatásnál is lehet sejteni, lévén ilyenkor az orvos tompulatot kopogtat. Emellett az érintett területen a légzési hang is gyengült vagy egyáltalán nincs, mivel nem jut be oda elég levegő. Az okot CT-vizsgálattal, illetve hörgőtükrözéssel lehet igazolni.

Az atelektázia kezelése

Ha a kiváltó ok valamilyen idegentest félrenyelése, akkor azt a hörgőtükrözés során el is lehet távolítani. A gyerekek által félrenyelt tárgyakat is ily módon szokták kiszedni: ez akkor lehet nehézkes, ha bab- vagy kukoricaszemről van szó, amelyet a kicsi száraz formában szippantott be, bent pedig megszívta magát nedvességgel. Ilyenkor a tárgy duzzadása miatt bevérzés és fokozatosan romló oxigénellátottság is jelentkezhet.
Ilyen esetekben a hörgőtükrözés során a magokat egy miniatűr markolókanálhoz hasonló eszközzel darabolják föl, majd darabokban kiszedik és kimossák. Ezt követően hörgőbetekintéssel ellenőrzik, hogy minden idegentestet sikerült-e eltávolítani. Amennyiben ez nem sikerül, ritkán, de műtétre is szükség lehet. Ha a problémát nyirokcsomó-megnagyobbodás vagy daganat okozza, akkor elsődlegesen azt kell kezelni, mivel a légtelenséget is azáltal lehet megszüntetni. Amikor a panaszt besűrűsödött váladék okozza, akkor azt kell oldani valamilyen inhalációs kezeléssel, illetve a hörgőtükrözés során le is lehet szívni.

Az atelektázia gyógyulási esélyei

A gyógyulási esélyek mindig a kiváltó októl függenek, így nem mindegy, hogy a problémát például a nyák fölgyülemlése vagy tumor okozza. A daganatos eseteket leszámítva - ahol nem maga az atelektázia a fő gond - a probléma jól kezelhető. Amikor azonban nagy tüdőterület esik ki a légzésből, akkor olyan súlyos és heves légzési elégtelenség alakulhat ki, ami halált is okozhat. Ha gyerekek szippantanak le apró játékalkatrészeket és azt sikerül időben eltávolítani, akkor a gyógyulás maradéktalan lehet. Általánosságban azt lehet elmondani, hogy az esélyek annál jobbak, minél hamarabb eltávolítják az atelektáziát okozó idegentestet.

Az atelektázia megelőzése

Az atelektáziát megelőzni úgy lehet, ha kerülik mindazokat a történéseket, amelyek a kialakulásához vezethetnek. Például figyelnek arra, hogy a gyerekek apró tárgyakkal, étellel a szájukban ne szaladgáljanak, ne szippanthassanak be semmit véletlenül. Ugyancsak fontos a nyákképződéssel járó betegségek időben történő kezelése.

Az atelektázia szövődményei

Az atelektáziának szövődménye lehet a mellhártyagyulladás és a tüdőgyulladás. Ezek azért alakulhatnak ki, mert az elzáródás miatt a váladék pangani kezd, nem tud kiürülni, talaján pedig gyulladás alakul ki. Ha az atelektáziát nem sikerült időben megszüntetni, hörgőtágulat (bronchiektázia) alakulhat ki. Ilyenkor a mögöttes területeken tönkremegy a hörgő nyálkahártyája és fala, krónikus gyulladás jöhet létre. Mindez állandó inhalációs kezelést tehet szükségessé, ha pedig újra gennyes váladék jelenik meg, indokolt az antibiotikus kezelés is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük hosszú élet tüdőgyógyász szakorvosnak.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.