Hírlevelek
Regisztráció
Csontritkulás felmérés

Árpa tünetei és kezelése

Szerző: Dr. Domsa Patricia   |   Lektor: Dr. Imre László

Rövid leírás

(másnéven: hordeolum, gyulladásos tályog)

Az árpa apró gyulladásos tályog, ami a szemhéjszél ún. Meibom-féle olajos váladékot termelő mirigyeinek bakteriális fertőződése kapcsán jön létre. A mirigyek kivezető csöve a szemhéj szélre merőleges, a gyulladás itt alakul ki. A kórokozó általában a Staphylococcus aureus nevű baktérium. Az árpa nyílhat a szemhéj szemgolyó felőli, belső oldalán, ezt belső árpának (Hordeolum iternum) nevezzük, de nyílhat a bőrrel fedett, külső felszínre is, ez a külső árpa (Hordeolum externum). Egy időben, egymás mellett több árpa is megjelenhet.

Megjegyzendő, hogy az árpa és a jégárpa a szemhéjak igen gyakori, hétköznapi és egymáshoz sokban hasonló gyulladásos állapotai. Éppen ezért a két betegségtípust sokszor összekeverik egymással.

Előfordulás és okok

A betegség igen gyakori, banális állapot, bárkinél előfordulhat. Hajlamosító tényező lehet a nem kellően higiénikus munkahely, kisgyermekeknél is többször ismétlődhet, követve a szintén gyakori felső légúti hurutokat. Fontos tudni, hogy mint több más fertőzéses eredetű bőrgyulladás, ez is gyakrabban fordul elő cukorbetegeknél. Olyan betegnél tehát, akinél az árpa visszatérő, makacs, és kezelésre rosszul reagál, érdemes vércukor vizsgálatot kérni, az esetlegesen még fel nem ismert diabétesz tisztázására.

Tünetek és diagnózis

A szemhéj bepirosodik, megduzzad, és fájdalmassá válik az árpát körülvevő területen. A külső árpa különösen feltűnő, piros, érzékeny duzzanat képében jelentkezik a szemhéj széle alatt. A belső árpa nem mindig okoz látható csomót. A látás kicsit homályos lehet a belső árpa felszínén meggyűlő, onnan elúszó váladéktól, valamint attól, hogy a felső szemhéjban növekvő árpa finoman eldeformálja a szaruhártya egyébként szabályos felszínét. A szemgolyót, annak egészségét - tehát a látóképességet - ez a betegség nem érinti.

A szem és a szemhéjak szabad szemmel és réslámpával történő vizsgálata - a réslámpa tulajdonképpen egy biomikroszkóp - egyértelművé teszi az árpa diagnózisát. Az árpa eleinte egészében piros, gyulladt, fájdalmas és rugalmas tapintású. Ahogy a folyamat előrehalad, a gyulladt terület "beolvad", az árpa kissé megpuhul, már nem feszül annyira, rajta sárgás gennycsap jelenik meg a mirigy kivezető csövének megfelelően, akárcsak az arcon jelentkező pattanásoknál. Ez az állapot már azt jelzi, hogy a tályog hamarosan spontán felfakad, vagy művileg kitisztítható.

Kezelés

Sok esetben az árpa magától kifakad, ezt elősegíthetjük meleg - de nem forró! -, nedves borogatással vagy párakötéssel: A borogatáshoz a tiszta zsebkendőt vagy kéztörlőt meleg vízbe mártjuk, jól kicsavarjuk, hogy csak egy kevés nedvesség maradjon benne, és óvatosan beborogatjuk vele az érintett szemhéjat. Újra és újra belemártjuk a vízbe, hogy nedves és meleg maradjon.

A párakötéshez 4x4 cm-es, gyógyszertárban kapható gézlapocska (Mull-lap), valamilyen semleges szemkenőcs - pl. Irgamid -, egy nejlon zacskóból kivágott kerek folt, vatta és hosszú ragtapasz csíkok szükségesek. Az érintett szemhéjat bekenjük a kenőccsel, ha belső árpáról van szó, a szemrésbe kenünk a krémből egy keveset. A lehunyt szemre egy száraz gézlap, arra egy tiszta vízbe mártott, majd jól kinyomkodott vattapogácsa kerül, efölé a nejlon folt vízzáró-réteg, majd a legtetejére még egy gézlap. Ezt a réteges kötést ragtapasszal rögzítjük a homlokon és az arcon. A párakötés tulajdonképpen egy egyszerű dunsztkötés, amelyben nedves, meleg pára keletkezik, ez elősegíti az árpa érését és tisztulását. Érdemes a kötést este felhelyezni, és egész éjjelre feltenni, így a napi tevékenységet, vezetést nem zavarja.

Az árpa kezelésében a meleg borogatáson és párakötésen túl hasznos lehet antibiotikum-tartalmú szemcsepp vagy kenőcs. Ennek kiválasztását bízzuk a háziorvosra vagy szemész szakorvosra, sose használjunk orvosi előírás és adagolási javaslat nélkül ilyen készítményt.

Ha a kezelés pár napon belül nem hoz eredményt, és az árpa nem fakad ki, vagy nem szívódik fel magától, keressük fel újra a szemészeti szakrendelést. Sose próbáljuk az árpát magunk kinyomni vagy megnyitni. Ezzel a szemhéj laza kötőszövetei közé préselhetjük a gyulladásos anyagot, és ez súlyos, lap szerint terjedő, akár a szemgödör szöveteinek épségét fenyegető gyulladást idézhet elő.

Ha az árpa nem nyílik meg, vagy nem szívódik fel magától, az akut gyulladás elmúltával a következőkben említendő jégárpához válik hasonlóvá. Fájdalmatlan, rugalmas csomócska marad a helyén. Ezt a szemész szakorvos pár perces, ambuláns beavatkozással kitisztítja. A beteg kevés érzéstelenítő szert kap injekció formájában az árpa körüli bőrbe. Ezután az árpát egy speciális csipeszbe fogják. Ennek az eszköznek az egyik szára kerekded fémlapban végződik, a másik szár vége ezzel szemben gyűrűt formáz. Ebbe a csípőbe fogva az árpát az a környezetétől elszigetelődik, elődomborodik, így finom szikével könnyen megnyitható és kitisztítható, anélkül, hogy a genny a környező szövetekbe préselődne. Rövid vérzéscsillapítás után a beteg antibiotikumos kenőcsöt és párakötést kap, amit pár óra múlva, otthonában eltávolíthat. Az árpa csúcsán ejtett apró nyílás pár napon belül nyomtalanul beheged.

Hasznos tudnivalók

Az árpa hétköznapi, jól gyógyítható szemhéjgyulladás. Életében legalább egyszer az emberek nagy százaléka "növeszt" egyet. Ha többször ismétlődik, és a megfelelő kezelésre nem jól reagál, diabétesz, illetve az immunrendszer szerzett gyengesége állhat a háttérben.

Kategória: Szemészeti problémák

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

16179Kérdezzen Ön is!

Kapcsolódó gyógyszerek

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Tudjon meg többet lexikonunkból!

Gyógynövénytár

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag