Vegetáriánus táplálkozás

Vallási, filozófiai és ökológiai szempontokon túl egészségügyi megfontolásból is egyre több követője van a vegetáriánus táplálkozásnak. A szó a latin vegetabilis = növényi szóból ered. Ennek a táplálkozási formának - helyesebben életmódnak - több irányzata van, melyeket a reform- vagy natúrtáplálkozás foglal magában.

1. Vegán
   Szigorú vegetáriánus táplálkozás. Kizárólag növényi eredetű táplálékok fogyasztását engedi.
2. Makrobiotikus táplálkozás
   Az étrend gerince a teljes értékű gabonafélék, melyek kiegészülnek zöldségfélékkel, hüvelyesekkel, gyümölcsös és olajos magvakkal.
3. Lakto-vegetáriánus irányzat
   Növényi eredetű élelmi-nyersanyagok mellett megengedi a tej és a tejtermékek fogyasztását.
4. Lakto-ovo-vegetáriánus táplálkozás
   Étrendjük az előzőeken kívül tojással egészül ki.
5. Szemi-vegetáriánus táplálkozás
   A fogyasztható állati eredetű nyersanyagok baromfihússal és hallal bővülnek.

A reformkonyha jellemzője, hogy csak olyan nyersanyagot, élelmiszereket használnak, amelyeket előzőleg nem kezeltek vegyi anyaggal. Tehát a biotermékekre helyeződik a hangsúly. Jó néhány alapanyaghoz csak speciális bio- vagy natura boltokban lehet hozzájutni. A reformtáplálkozók azonban fontosnak tartják egészségük megóvását, így szívesen fordítanak időt étrendjük összeállítására. Az ételek elkészítése során a legkíméletesebb eljárásokat alkalmazzák, és kizárólag természetes adalékanyagokat használnak. Ízesítésre friss és száraz fűszert, kevés tengeri sót használnak. Az egészségkárosító hatás veszélye kisebb a szigorú vegetáriánusoknál.

Az állati termékektől mentes táplálkozás kockázati tényezőket rejt magában. Főleg a nem megfelelő testi fejlődés, a vérszegénység, a csontritkulás, a felszívódási zavarok kialakulását eredményezheti, mert néhány tápanyagból a vegán és a makrobiotikus módon táplálkozó étrendje hiányos (fehérje, kalcium , vas, cink, B6-, B12-, D-vitamin). Ha ezt az irányzatot követi valaki, különösen ha várandós vagy szoptató anyáról, illetve fejlődésben lévő szervezetről van szó, akkor vitamin- és ásványianyag-kiegészítésre van szüksége. A megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje bevitelével is gond lehet.

A húsmentesen táplálkozóknál bizonyos betegségek ritkábban fordulnak elő. Ide tartozik az elhízás, a II. típusú, felnőtt-, idősebb korban kialakuló cukorbetegség, tüdő-, végbél-, emlő-, méh- és prosztatarák, köszvény.

A vegetáriánusok általában más életmódot folytatnak, mellőzik a dohányzást, alkoholfogyasztást, sportolnak, figyelmet fordítanak az étkezés körülményeinek megteremtésére, többet tesznek lelki egészségük megóvásáért. A vegetáriánus táplálkozási irányzatok közül tehát a szemi-vegetáriánus és az ovo-lakto vegetáriánus étrend fedezheti kisgyermekek esetében is az élettani energia- és tápanyagszük-ségletet. A szigorú vegetáriánus étrend bizonyos tápanyagok vonatkozásában (Ca, Fe, Zn, D-vitamin, B6-, B12-vitamin) nem fedezi a szükségletet. Amennyiben az előbbi tápanyagok pótlása dúsított táplálékkal, táplálék-kiegészítőkkel nem rendeződik, hiánytünetekre, és hosszabb idő után kóros állapot megjelenésére lehet számítani gyermek- és felnőttkorban egyaránt.