Az első évben szinte hihetetlenül nagymértékű a kisgyermek növekedési ritmusa. A tizenkettedik hónap végére testsúlya a születési súly háromszorosát éri el, magassága pedig átlagosan huszonöt centimétert növekszik.
A szülő és a gyerekorvos közötti tökéletes összhang megteremtésére célszerű a változásokat és a fejlődési folyamatokat rendszeresen vezetett naplóban rögzíteni. Így a kisgyermek fejlődése lépésről lépésre követhető. A születés után, amint az anyuka a babájával hazaér, megtörténik az első gyermekorvosi vizit, és meglátogatja őket a védőnő is. A látogatás jobbára ismerkedésre és adatgyűjtésre korlátozódik. Az orvos felveszi a gyermek adatait, tájékozódik a terhesség és a szülés lefolyásáról, valamint a családban előforduló, esetleg örökölhető betegségekről. Az előzetes információk segítséget nyújtanak a későbbi vizsgálatok során. Ha a baba koraszülött - főleg az első hónapokban - tanácsos gyakrabban megjelenni az orvosi vizsgálaton. Az első évben a koraszülött babát ajánlatos havonta ellenőrzésre vinni, még akkor is, ha fejlődése látszólag zavartalan és problémamentes. A harmadik, a negyedik, az ötödik hónapban az orvos az idegrendszer fejlődését ellenőrzi, vizsgálja a látást és a hallást, és a gyerek megkapja az esedékes védőoltásokat is. A tizenkettedik-tizenötödik hónap között általános fejlődésvizsgálatot végeznek.
Természetesen vannak olyan vizsgálatok, amelyeket a betegségek és rendellenességek korai felismerésére minden alkalommal elvégez az orvos.
A szívműködés rendszeres ellenőrzése sztetoszkóppal elengedetlenül fontos. A légzési funkciók, a tüdő és a hörgők sztetoszkópos vizsgálata egyetlen találkozáskor sem marad el.
A mell és a hát megkopogtatása (ujjakkal) is fényt deríthet bizonyos légzési elégtelenségekre.
A lábak szabályos pozícióját behajlítva és szétterpesztve ellenőrzik. Az hasi szervek rendellenességeit tapintással állapítja meg az orvos.
A szem vizsgálatakor a pupillareflex, a fókuszba állítás és a könnycsatorna működése kerül a figyelem középpontjába.
A fület és a dobhártyát fültükrözéssel kontrollálják, a hetedik hónap tájékán pedig, ha mód van rá, komplex hallásvizsgálat tesztet készít a gégész.
A torok és a szájüreg gyakori megtekintése azért fontos, mert ezáltal jól kiszűrhetők a duzzanatos és gyulladásos megbetegedések. A fogzás idején pedig az első tejfog megjelenését is konstatálja az orvos.
Egy későbbi időpontban (a tizenkettedik-tizennyolcadik hónap között) az orvos megtapogatja a koponyakutacsokat azért, hogy ellenőrizze: tökéletesen bezáródtak-e. Népiesen szólva megnézi, hogy benőtt-e a gyerek feje lágya.
A szülő és a gyerekorvos közötti tökéletes összhang megteremtésére célszerű a változásokat és a fejlődési folyamatokat rendszeresen vezetett naplóban rögzíteni. Így a kisgyermek fejlődése lépésről lépésre követhető. A születés után, amint az anyuka a babájával hazaér, megtörténik az első gyermekorvosi vizit, és meglátogatja őket a védőnő is. A látogatás jobbára ismerkedésre és adatgyűjtésre korlátozódik. Az orvos felveszi a gyermek adatait, tájékozódik a